PORONTY

Ne fújjuk fel a kisgyerek szavait, tetteit!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. március 29., vasárnap 15:15

Azért fontos, hogy tisztában legyünk a gyerek fejlődési sajátosságaival, mert különben könnyen előfordul, hogy problémaként kezelünk olyasmit, ami szükségszerűen következik az életkorából. Sok szülő megijed, mikor a gyerek –szerinte- túlzott érdeklődést mutat a nemiség iránt, vagy olyan dolgokat mond, tesz, amik felnőtt értékrend alapján elítélendők lennének. Arra gondolnak: „Te jó ég, mi lesz később, ha már most ilyen ez a gyerek? Hiszen most még olyan ártatlannak kellene lennie!”

Távolról sincs vége, olvasson még »

A számolási zavar már óvodáskorban felismerhető

Kovács Emese 2015. március 28., szombat 18:57

A számolási zavar (vagy diszkalkulia) sajnos nem túl ritka részképességzavar, ami szakemberek szerint az iskoláskorúak 5-6 százalékát érinti. Szerencsére azok az idők már elmúltak, amikor az olvasási, írási vagy számolási nehézségekkel küzdő gyerekekre egyszerűen rásütötték, hogy lusták, de a diszkalkuliáról – ellentétben például a diszlexiával – még mindig nem hallunk eleget, és sok gyerek úgy kínlódja végig a matematikaórákat, hogy soha nem jut el szakemberhez, pedig nagy szüksége lenne rá.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Beültetés előtt szűrhető a lombikembriók egészsége

Kovács Emese 2015. március 27., péntek 18:25

Bármilyen – természetes vagy mesterséges úton létrejövő – terhesség esetén is az embrió kromoszómaszámbeli rendellenessége okozza a vetélések többségét. A legtöbbször pedig meg sem tapad az ilyen embrió a méhben, ezért is kiemelt jelentősége van az ilyen rendellenességeket feltáró vizsgálatoknak, szűréseknek.

Van egy új módszer, a Preimplantációs Genetikai Diagnosztika, Aneuploidia-szűrés (PGD-A). De mi is ez? Hogy működik? Tényleg működik? Ennek néztünk utána.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Anyai félelmek a kistesótól? Ilyen is van

Puskás Pálma 2015. március 26., csütörtök 15:08

A testvérféltékenységről sokat lehet olvasni, arról azonban keveset olvashatunk, min mennek keresztül az anyák, amikor első gyerekük után a másodikat várják. Vannak, akiknek eszükbe sem jutnak rossz érzések, vannak, akik a születendő babát féltik, és vannak, akik a nagyobbik csemete sérülésétől szoronganak. A félelmek egy része azután beigazolódik, míg másokról kiderül, hogy alaptalanok voltak – az azonban biztos, hogy az első gyerekkel való viszonyunk gyökeresen átalakul a kistestvér érkezésekor. Megkérdeztünk néhány anyukát, ők hogyan élték meg mindezt – egészen végletes válaszokat kaptunk, helyrebillenő családi dinamikától a pszichoterapeutát igénylő krízisig.

Többé nem leszünk kettesben a naggyal

Erika két kisgyermek édesanyja: Anita négy, Luca fél éves. A lányok között jó a viszony, Anitával mindent meg lehetett beszélni a kistesó érkezésével kapcsolatban, és inkább gondoskodóan, mintsem féltékenyen viszonyul húgához. Erika mindkettőt imádja, mégis némi szomorúsággal meséli, mennyire megváltozott a kapcsolata a nagylánnyal: olyan már sosem lesz, mint amikor csak ők voltak ketten. Illetve, nem is itt kezdődik Erika szerint a kapcsolatok fokozatos átrendeződése: az első gyerek születése után azt kellett „meggyászolnia”, hogy ezentúl szinte alig lehet majd kettesben a férjével, a második után pedig azt, hogy most már elsőszülött kislányával sem lesz többé kettesben. Maximum elvétve.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt egye, ha nehezen jön a baba!

Puskás Pálma 2015. március 25., szerda 15:12

Vannak ételek, amelyek növelik a fogamzókészséget, és vannak, amelyek rontják. Ha környezetünk megneszeli, hogy gyermeket szeretnénk, esetleg nehezen jön össze, egészen biztosan mindenkinek lesz néhány bölcs tanácsa az étrendünket illetően. A nő egyen sok ananászt, a férfi egyen mézet, méhpempőt és ginzenget, a nő kerülje a cukrot, a férfi egyen nyers fürjtojást éhgyomorra, a nő viszont semmilyenkörülmények között ne egyen nyers fürjtojást, és folytathatnánk. A sok étrendi tanács között nehéz kiigazodni, és abban is elbizonytalanodhat az ember, hogy egyáltalán van-e bármi köze az étrendünknek a fogamzókészséghez? A tudományos eredmények szerint van.

Az étrendi tanácsok közül nagyon sok a népi bölcsesség kategóriájába tartozik, ugyanakkor napjainkban már viszonylag sok ételről bebizonyította a tudomány is, hogy növelhetik (vagy esetleg épp ellenkezőleg, csökkenthetik) a női vagy a férfi fogamzókészséget. Összeszedtük, mit egyen nőként, és mit etessen a leendő apával, ha nehezen akar megfoganni a gyerek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mosószerkapszula=színes cukorka a gyereknek

Edicsek 2015. március 24., kedd 18:55

Az egyadagnyi mosógélt tartalmazó kis tasakokon nyilván sokat dolgoztak a dizánjnerek, és jó munkát is végeztek, én például kifejezetten vonzódom a csicsás, csinos kis tasakokhoz, és hajlandó vagyok megvenni őket. A kisgyerekek is így vannak ezzel, mármint nem a vásárlás, hanem a vonzódás résszel, ez az oka, hogy évente Európában 16 ezer mérgezéses eset történik - a kapszulák külső anyaga nedvesség hatására könnyen oldódik, és köthet ki a gyerek szájában a vegyszer.

Az OECD új kampányban a szülők figyelmét hívják fel a mosókapszulák veszélyére. Az OECD kampányához a Bizottság felhívására az NFH is csatlakozott, annak érdekében, hogy az információk a magyar fogyasztókhoz is eljussanak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezért nem végeznek az anyák soha semmivel

Primilla 2015. március 22., vasárnap 09:22

Mindegy, hogy éppen most van 2 év alatti gyereke, vagy erről az időszakról már csak emlékei vannak az embernek, minden anyának kitörölhetetlenül az agyába vésődött az élmény: egész nap meg sem áll, a végére kutyául elfárad, mégsem halad semmivel. A lakás olyan, mint egy katasztrófa sújtotta terület, a kaja a létező legegyszerűbben elkészíthető (komolyabb logisztikát igénylő fogás szóba sem jöhet, úgysem sikerül befejezni), a gyerek tiszta dzsuva, és az biztos, hogy sikerül legalább három napon belül eljutni a boltba. Határidőt vállalni…, ezt be sem fejezem, úgyis röhögésbe fulladna.

Esélytelen a gyerekkel felvenni a versenyt, mindig egy lépéssel előttünk fog járni. Mert ő random pakolja szét a dolgokat, nekünk viszont rendszer szerint kell a helyükre tenni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Maxiégés: a szülőre alkotó gyerek-feledékeny szülő páros

Primilla 2015. március 21., szombat 13:36

Attól a perctől, hogy a gyerekünk elkezd beszélni, sajnos a legváratlanabb pillanatokban tud iszonyú kínos helyzetbe hozni minket, időnként a csacsogásával, máskor viszont beszélnie sem kell hozzá, elég, ha alkot valami szépet. Ránk. Elfeledett, majd váratlan helyzetekben, felnőtt közegben is debütáló csilámpónis/verdás tetkós sztorija minden Porontyos szülőnek van, ez gyakorlatilag már beugrószintnek sem elég.

Edit barátnőm mesélte, egyszer elfogyott otthon a tejföl, ezért gyorsan kapta a kabátját, és elugrott a közeli boltba. Csakhogy elfelejtette, hogy ebédfőzés előtt a kisfia rajta próbálta ki az új arcfestékeket, vagyis az arcán fekete-sárga csíkos tigrisfestés, és kackiás tigrisbajusz pompázott éppen. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyümölcslevektől romlik a gyermekek foga

Dívány 2015. március 20., péntek 10:26

Elvileg mindenki tudja, hogy nem kéne cukros üdítőkkel itatni a gyereket. A kutatások viszont azt mutatják, hogy gyakorlatilag folyamatosan emelkedik azok aránya, akik ilyen vagy olyan formában, de jelentős mennyiségű cukrot isznak meg, ez a tendencia pedig jól láthatóan nyomot hagy a kisgyerekek fogazatán. Á, a tejfogaknak úgyis mindegy – legyintenénk, de nem árt tudni, hogy simán elfajulhat a helyzet annyira, hogy a rohadó tejfogak már az állcsontban elrontják a maradandó fogakat is.

Nemrég összeszedtünk jó néhány terméket, amelynek meglepően nagy a cukortartalma, ami azért fontos, mert nemcsak a szervezetre van rossz hatással, de a fogakat is tönkreteszi. "

Távolról sincs vége, olvasson még »

Senki nem kötelezhető, hogy hazavigye az oviból a gyereket ebéd után!

Primilla 2015. március 19., csütörtök 15:28

Hazaküldik a barátnőm gyerekét délután az óvodából. Illetve szépen megkérték az óvónők az anyukát, hogy mivel úgyis otthon van a kisbabájával, legyen szíves, és vigye haza mindennap, ebéd után a nagyobbat. Csak nem mondhatott nemet.

 „Amikor az első nap közölték velem, hogy a gyedes anyukáknak ebéd után kell jönni a gyerekükért, nem nagyon tiltakoztam, pont elég volt a stressz, ami a közösségbe adással járt. De azután kezdett egyre kényelmetlenebbé válni a dolog. Ebéd után a kicsi lányom általában elalszik. Megpróbáltam ébren tartani, de az autó mindig elringatta, hiába énekeltem és dumáltam neki útközben. Amikor pedig az ovinál kivettem őt a kocsiból, mindig felébredt, és úgy érezte, hogy aznapra ki is pihente magát. Otthon persze kurjongat, nem hagyja aludni a tesóját, és persze ő is fáradt, nyűgös volt mindig”.

Megpróbálták azt is, hogy gyalog, babakocsival mennek, de az álmos háromévesnek egyáltalán nem esett jól, hogy alvás helyett gyalogolhatott hazáig egy jó fél órát, kínszenvedés volt az egész – mondta a barátnőm. „Szóval sehogy sem jó nekünk ez a déli hercehurca, hol a kicsi sír az álmosságtól, hol a nagy, amire szerintem egyáltalán nem lenne szükség, de sajnos az óvoda egyáltalán nem rugalmas a kérdésben”. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nahát! Idén is vannak kullancsok!

Kovács Emese 2015. március 18., szerda 14:38

Lassan ébredezik a természet, és annak részeként a kullancsok is előkecmeregnek téli menedékükről, hogy áldozat után nézzenek. Magyarországon általában március közepén indul meg a tavaszi kullancsszezon, de ez időjárásfüggő: hidegebb tavaszokon később, enyhébb időjárás esetén hamarabb találkozhatunk az első vérszívókkal.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így szedjen gyógyszert, ha szoptat

Puskás Pálma 2015. március 17., kedd 19:53

Barátnőnk jelenleg négy hónapos babáját szoptatja. emellett migrénes. Nem a baba, az anyuka. A migrénre többféle fájdalomcsillapító gyógyszert szokott bevenni, amelyek közül ugyan a legtöbb nem mulasztja el a fájdalmat, de legalább csökkenti. Már a terhesség alatt kiderült, hogy a régi jól bevált fejfájáscsillapítói közül nem mindegyik szedhető, de a legnagyobb nehézség a szoptatáskor jött: gyakorlatilag minden gyógyszerének leírásában szerepel, hogy szoptatás alatt kerülendő.

Így aztán Andi, biztos, ami biztos, nem vesz be semmit: a négy hónap alatt még "csak" egyszer volt migrénes rohama, akkor feküdt az elsötétített szobában, és nagyjából arra volt képes, hogy pár óránként megszoptassa a segítőkész nagymama által behozott csecsemőt. Felmerült az is, hogy elválassza a babát, hiszen a szoptatás legtöbb és legfontosabb előnyei az első egy-két élethónaphoz kötődnek, és azon már túl van, de Andi szeretne akár a gyerek két éves koráig is szoptatni. Akkor most addig nem vehet be semmit a fejfájására? Tényleg nem szabad gyógyszert szedni szoptatás alatt? És ha az anya sehogyan sem kerülheti el a gyógyszerszedést, akkor el kell választani a babát? Nem biztos.

shutterstock 243046156

A közhiedelemmel ellentétben viszonylag kevés az olyan gyógyszer, amit szoptatás alatt tilos szedni, azonban sajnos kevesen veszik a fáradtságot a pontos információk felkutatására. Nem mindegy ugyanis, hogy hol nézünk utána a gyógyszer alkalmazhatóságának, hiszen gyakran találunk téves információkat erre nézve. Vagyis semmiképp nem szeretnénk azt sugallni, hogy szedjen csak bátran mindenféle tablettát a szoptatás alatt - ehelyett azt az üzenetet szeretnénk átadni, hogy minden esetben alaposan informálódjon! Könnyen lehet ugyanis, hogy a releváns adatok ismeretében már megengedőbben lehet viszonyulni az adott szerhez.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Izgalmas délutáni program: fogorvosnál a gyerek

Primilla 2015. március 16., hétfő 14:30

Betömték a kisfiam fogát. Kettőt is. Mivel neki még nincs más, egyenesen következik, hogy tejfogak voltak. Mielőtt itt a végletekig csigáznám a hangulatot, rögtön le is lövöm a poént: a beavatkozáson túl vagyunk, és kimondottan jó élmény volt. 

A dolog úgy kezdődött, hogy időnként panaszkodott, hogy fáj a foga. Én időnként belenéztem a szájába, hogy vajon mitől fájhat a foga, de sosem láttam semmi gyanúsat. Aztán amikor már többször is fájt, ugyanott a foga, akkor elkezdtem figyelmesebben szemlélődni a szájában, és akkor egyszer csak ott volt a lyuk. 

Nyilvánvaló, egy lyukas tejfog pont annyira tud fájni, mint egy maradandó fog, és a helyzet ugyanúgy el tud fajulni, ebben nem igazán van különbség a felnőttek és a gyerekek között. Éppen ezért nem bazíroznék a "tejfog, úgyis kiesik" megoldásra, és nem csak az előbb vázolt okok miatt, hanem mert féltem a maradandó fogait, amik egészséges, káros baktériumoktól mentes környezetben fognak jól kifejlődni. Nem beszélve arról, hogy a rossz fog szerintem az ápolatlanság csimborasszója, részemről legalább olyan negatív a megítélése, mint a csapzott hajnak vagy a pattanásokkal borított, kezeletlen bőrnek.

Nincs ezen mit gondolkozni: ha az embernek fáj a foga, el kell menni a fogorvoshoz, ennyi.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így kezelje jól a gyereknevelést érő kritikát

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. március 15., vasárnap 19:03

Bármilyen szülő is legyen az ember: jó vagy kevésbé jó, bármilyen stílusban is nevelje a gyerekét, és bármennyire is éljen nyitott vagy bezárt életet, egy biztos: fog kapni visszajelzéseket a külvilágtól azzal kapcsolatban, milyen anya, apa.

Lehet, hogy akik ezeket a visszajelzéseket adják, adott pillanatban nincsenek is tisztában azzal, hogy megnyilvánulásukat kritikának, vagy épp dicséretnek veszi a szülő. Gyakran egy önkéntelen arcrándulás, vagy a másik ember őszinte meglepődése árulkodik. A legtöbben figyelnek ezekre a kis jelzésekre, már csak az a kérdés, mit kezdenek vele.

Mindenki fejében van egy kép arról, milyen szülő szeretne lenni. Örömmel veszi azokat a visszajelzéseket, amik ezzel összhangban vannak, és irritálják, amik ellentmondanak neki. Például mikor elkerekedett szemekkel konstatálja a kolléga, hogy „te máris dolgozol?”, az lehet bók, ami azt jelenti a fogadó számára: „mennyire belevaló nő vagy!”, és lehet kritika, amiből azt értjük: „milyen anya az ilyen?!”. A legtöbb visszajelzés többértelmű, és a szülőn is múlik, milyen jelentést tulajdonít neki.

shutterstock 34358713

Az ember egyfelől vágyik arra, hogy hiteles tükröt kapjon arról, milyen szülő, másfelől szeretné felvértezni magát a kritikával szemben. Ha valakit nagyon érzékenyen érint a másik fél visszajelzése, érdemes elgondolkodni, nincs-e valami a háttérben az alábbiak közül.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egy jó kávét a babának?

Kovács Emese 2015. március 14., szombat 12:17

Sokan elképzelni sem tudják a napjaikat kávézás nélkül, és nem csak a kávé serkentő hatása miatt. A leülök meginni egy kávét fíling legalább annyira fontos lehet. Rituálé, na, ami nagyon tud hiányozni. Amikor azonban jön a baba, illetve amikor megszületik, és szoptatni szeretnénk, felmerül a kérdés: árt-e a kicsinek, ha továbbra is kávézunk? És ha nem, mégis mennyi az, amennyi tényleg nem?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Világsiker lett a babanormalizáló anyuka

marilla 2015. március 13., péntek 10:49

Mindig is szeretett babákkal játszani, és ez felnőttkorában is megmaradt: vonzódott a használt, elnyűtt játékokhoz, úgy érezte, szeretne nekik új életet adni. Először annyinak cikinek érezte, hogy felnőttként babázik, hogy csak titokban foglalkozott ezzel, amikor senki nem volt otthon. Lemosta a műanyag arcokról a rémes sminkeket, és új külsőt adott a babáknak.

Sonia Singh, a Tasmániában élő anya mostanra híres lett, de nem szeretne ebből nagyüzemet csinálni. Azt mondja, ő nem egy játékgyártó, viszont, ha egy nagy játékcég úgy gondolná, hogy jó ötlet lenne ilyen természetesebb külsejű babákat gyártani, "az jó dolog lenne".

Sonia a természetellenesen sminkelt babákról lemossa a sminket (sőt, valójában a teljes arcot), aztán akrikfestékkel új arcokat ad nekik. Sokszor a hajat is a babához igazítja, ha a karakter úgy kívánja, aprólékosan eltünteti a rémes szőke melírt, máskor pedig nem átall akár kicsit kiálló fogakat festeni, de van olyan baba is, akinek pont kiesett az egyik első metszőfoga.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Végre egy jó kiállítás gyerekeknek is

Becca 2015. március 12., csütörtök 14:06

Elmentünk megnézni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett, „Kaland a dzsungelben” elnevezésű, gyerekeknek szóló óriás-társasjátékot. Akkor még nem is sejtettük, hogy ez nem csak egy sima, állattól-állatig gyalogló, a felnőttek számára egyáltalán nem élvezetes program lesz. Viszont az első kis helyiség után nyilvánvalóvá vált, hogy eléggé bírni fogjuk ezt a dzsungelesdit. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kvíz: ki tud többet Bogyó és Babócáról?

marilla 2015. március 11., szerda 12:21

Önt is kirázza a hideg Bogyó és Babóca említésétől, és idegbajt kap Pogány Judit affektálásától? Ugye, legszívesebben kivágná a laptopot az ablakon, amikor felhangzik az Alma együttesnek köszönhető Bogyó és Babóca főcímdal? Ennek ellenére mégis kívülről fújja a mesesorozat összes epizódját, és álmából felébresztve is tudja minden kisbogár nevét?

Nyugi, nincs ezzel egyedül, valószínűleg ugyanezekkel a tünetekkel küzd az összes többi óvodáskorú gyerek szülője is.

Az alábbi kvízjátékban szeretnénk önöket próbára tenni: arra vagyunk kíváncsiak, tényleg kívülről fújják az összeset, vagy valójában még lenne hova fejlődni? Lássuk, melyik szülő a legprofibb Bogyó és Babócából! Figyelem, a gyereket segítségül hívni tilos! 

Minden kérdés megválaszolására 13 másodperc áll rendelkezésére. Jelölje meg a helyes választ, majd vagy várja ki az idő végét, vagy kattintson a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.

Sajnos nem sikerült :(
Kérjük próbálja meg újra.
Indulhat a kvíz »

Gyerekcuccbiznisz: a felére sincs szükség!

Kovács Emese 2015. március 10., kedd 09:05

A gyerek óriási biznisz, a kisgyerek és a csecsemő pedig ha lehet, még nagyobb. Amikor kiderül, hogy érkezik az első gyerek, a lelkes leendő anyuka rárepül az internetre és a katalógusokra, és csak vásárol és gyűjt, és kap és halmoz, hogy mire megszületik a baba, mindene meglegyen.

A babacuccok gyártói valószínűleg minden este hálaimát rebegnek a fészekrakó ösztönért, ami nem kis részben járul hozzá ahhoz, hogy a kerekedő hasú nők talicskával hordják hozzájuk a pénzüket. Aztán, amikor megszületik a gyerek, mindez még egy fokozattal feljebb kapcsol, és elindul a holmik megállíthatatlan áradata.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Okkal vannak levágott fejek az esti mesében

Puskás Pálma 2015. március 9., hétfő 15:31

Egyik barátnőnk, Eszter nemrég mesélte, milyen nehéz feladat elé állította saját magát. Négyéves kislánya ugyanis a legtöbb gyerekhez hasonlóan nagyon szereti a meséket, csakhogy Eszter szerint a mesék túlnyomó többsége felesleges brutalitással van tele. Különösen az egyébként aranyos népmesékkel van sok baj: állandóan fejeket vágnak le bennük, szereplők egészben nyelnek le más szereplőket, és némelyikben többen halnak meg, mint egy ZS kategóriás akciófilmben. Ezért Eszter minden mesét átfogalmaz, a durva jeleneteket egyszerűen kihagyja, vagy mást talál ki helyettük.

Ez elsőre aranyos ötletnek tűnik, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy célravezető. A meseterapeuták szerint a népmesék okkal tartalmaznak véres, bizarr vagy épp szorongáskeltő részeket, és nagy hiba lenne ezeket kivágni.

Vegyük csak az egyik kedvencemet: a rózsát nevető királykisasszonynak mindjárt az elején kivágják a szemét, és macska szemét teszik be a helyére, amit a boszorkány egy fiókból vesz elő. Felolvasná ezt óvodáskorú gyerekének? Márpedig fel kellene. Korbai Hajnal meseterapeutával, a Mosoly Alapítvány munkatársával beszélgettünk lefejezésről, tűzön pörkölésről és szörnyszükségletről.

A népmesék tele vannak agresszióval, fizikai bántalmazással, halállal, levágott fejekkel. Kivájják a szemedet, tűzre vetnek. Erre most komolyan szükség van? Miért?

Az alapprobléma szerintem az, hogy a felnőttek azt gondolják, hogy a gyerekek ugyanúgy látják a világot, ugyanazt élik meg a mesehallgatás alatt, ugyanazokat a képeket látják, mint ők. Pedig az a felnőtt, aki már látott emberboncolást vagy vérben tocsogó horrorfilmet, nyilván nem ugyanazzal a képi anyaggal dolgozik a képzeletében, fantáziájában, mint egy gyerek, akinek jó esetben a „legszörnyűbb” ilyen típusú emléke, mikor a játékbabájának a fejét levette, majd visszatette minden trauma nélkül. Vagy éppen látott feldarabolni egy vajaskenyeret... aztán felfalta!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Fél perc alatt lehet önből menő szülő!

mzd 2015. március 7., szombat 15:10

Szeretne vagány szülő lenni, és olyat tanítani gyermekének, amellyel ő lehet a legnagyobb király az osztályban? A Wireden találtunk egy leírást, amelyen a világrekorder mutatja meg, hogyan lehet olyan papírrepülőt hajtogatni, amely akár fél percig (a hivatalos mérés szerint egészen pontosan 27,9 másodpercig) is a levegőben marad. Sőt, a konstrukció a tesztek során állítólag 35 másopercet is repült! Ha a hajtogatós ábráknál jobban kedveli a videókat, az is van hozzá, mutatjuk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Barkácsolás vécépapír-gurigából? Fúj!

Primilla 2015. március 7., szombat 11:23

Mit érez, amikor az óvodai nap végén a gyereke egy vécépapír-gurigából készített alkotással akarja megörvendeztetni önt? Azt gondolja, hogy nahát, már megint egy, a papírhenger végtelen és kreatív felhasználási lehetőségei közül, vagy legszívesebben azonnal alaposan kezet mosna, és lefertőtlenítené a műtárgyat is?

Bevallom, én az utóbbiak táborát gyarapítom. Kimondottan gusztustalannak tartom a vécépapír-gurigából készült tárgyakat, és nem is értem, hogy az óvónők miért nem. Természetesen rákérdeztem, és azt a választ kaptam, hogy oké, ők is érzik, hogy mi a bajom, de időnként, egyszer-egyszer csak felhasználják ezeket, mutatóba, mert hát, annyi szülő hoz be az óvodába gurigát, és nem akarnak bunkónak/hálátlannak tűnni, na meg azt is tudjuk, szegény ember vízzel főz. (Határeset, hogy jobb, vagy rosszabb helyzet, amikor direkt kérik, hogy mindenki vigyen be egy gurigát. Mondjuk ilyenkor a gyerek legalább talán a sajátjával dolgozik.)

Távolról sincs vége, olvasson még »

Meg tudná menteni a gyereke életét?

Kovács Emese 2015. március 4., szerda 11:45

A balesetek olyanok, hogy a másodperc törtrésze alatt, teljesen váratlanul történnek, és vannak esetek, amikor nem várhatjuk meg a mentőt, hogy majd ők intézkednek, mert meghalhat a sérült, ha nem cselekszünk azonnal. A gyerekek pedig sajnos különösen hajlamosak életveszélyes helyzetekbe lavírozni magukat, ezért nem árt, ha a szülő tudja, mi a teendő a leggyakoribb vészhelyzetek esetén.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az oltásellenesség és a butaság evolúciója egyetlen ábrán

Edicsek 2015. március 3., kedd 09:14

Sokszor elmondtuk már, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy az oltásellenességgel nem hogy megvédi a gyerekét, de sokkal nagyobb veszélybe sodorja nem csak az ön, hanem mások gyermekeit is. Az már kiderült, hogy a kutatás, amely alapján az MMR oltást (és tágabban, a védőoltásokat általában) oltásellenes körökben összefüggésbe szokás hozni az autizmussal valójában hamisított volt. Meg is írtuk Wakefield "doktor" és a kamukutatás történetét.

Mint ahogy azzal is foglalkoztunk már, hogy az is tévhit, hogy ez csak az oltásellenes szülők gyermekét érinti, ugyanis ugyanúgy veszélyes lehet ez a "divat" az oltott gyerekek számára is. Sőt, arról is beszéltünk már, hogy az emberi butaság tényleg nem ismer korlátokat és hogy Hollywoodban már annyira kevés az oltott gyerek mint Szudánban, ez pedig hosszútávon komoly veszélyt jelenthet.

Most végre itt egy magyar nyelvű, kutatásokkal alátámasztott infógrafika, ami részletesen és pontosan elmondja, hogy mik az oltásellenesség legnagyobb veszélyei, mik a legelterjedtebb tévhitek és milyen már végleg felszámoltnak hitt betegségek szedtek áldozatokat a felelőtlen szülői viselkedés miatt. 

Örülünk vagy sajnálkozunk, hogy nő a gyerek?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. március 2., hétfő 15:35

Egy apuka, akinek már felnőttek a gyerekei, úgy fogalmazta meg, mindig, mikor valami újat tanul a gyerek, az nagy öröm, de valahogy gyászol is az ember, mert átérzi, vége egy korszaknak: felállt, tehát sosem lesz már földön csúszkáló baba, beszél, tehát nem lesz már gügyögő bébi, és a többi. És a legtöbben arról számolnak be, nagyon gyorsan jönnek ezek a változások. Olyan érzés, mintha csak most született volna, és lám, már oviba megy, lám, már kamaszodik...

Sokan megélik, hogy lelkileg nehéz feldolgozni a változásokat, amik törvényszerűen bekövetkeznek a gyerek életében, azokat is, amik egyértelműen pozitívak, azaz abból következnek, hogy a gyermek egészséges, fejlődik, halad az élete. De mégis kevesen olyan bátrak, mint az említett apuka, hogy gyászt emlegessenek. Hiszen illik örülni a gyermek érésének. Ehelyett szívesebben öltöztetik rosszérzéseiket gyakorlati köntösbe, és hétköznapi nehézségekről panaszkodnak.

Például inkább mondják, hogy jaj, hát milyen sok komplikációval jár, hogy a gyermek már óvodás, mert ugye vinni, hozni kell, ott elkapják egymástól a bacikat, és sokkal gyakrabban betegeskedik azóta, ráadásul az egyik óvó nénivel ilyen-olyan nehézségek vannak. Ezek vállalható társalgási témák. Kellemetlenebb lenne a valóságot mondani, hogy fáj, hogy egy korszaknak vége van, mikor csak mi voltunk, a kis család, mikor együtt töltöttük a napot, amikor én voltam neki minden.

shutterstock 83233681
Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 ... 231

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Shopline

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés

Hirdetés