SZÜLŐSÉG

Strandszezon fülgyulladással? – Így előzd meg a bajt

Primilla 2017. június 15., csütörtök 18:28

Nyáron a hallójárat külső része van veszélyben, Kerékgyártó Csilla fül-orr-gégész szakorvost arról kérdeztük, mit kell tenni, ha beüt a baj, és mit tehetünk, hogy megússzuk.

Akinek gyereke van, annak szinte biztosan megvolt már az élmény: egy-egy strandolós nap után éjjel, a fülfájástól sikítva ébred a poronty. Azon kívül, hogy borzasztóan szenved szegény, mindenki halálra rémül, a szülő pedig cselekedne, de tüstént, hogy segítsen a gyerekén.

De mit lehet ilyenkor tenni? A strandszezon beköszöntének alkalmából erről kérdeztük dr. Kerékgyártó Csilla fül-orr-gégész szakorvost, aki egy csomó praktikus tanácsot adott.

Kezdjük egy kis anatómiával!

A hallójárat a dobhártyáig az úgynevezett külsőfül, ez után következik a dobüreg a hallócsontokkal –ez pedig már a középfül. A kettő elkülönítése azért fontos, mert nyáron a hallójárat, tehát a külső fül gyulladása okozza a panaszokat. Ezzel szemben a középfül télen, a nátha miatt szokott begyulladni; az ott felgyülemlett folyadék, genny nyomja a dobhártyát, és az okoz fájdalmat. A kettő kezelése is teljesen másképp néz ki.

shutterstock 589964051
Fotó: Shutterstock

A strandolás utáni külsőfül gyulladás azért fordul elő, mert a klóros, szennyezett víz befolyik fülbe, és fertőzést okoz. Akinek sok fülzsírja van, annál az a baj, hogy a bejutott víz nem tud tőle kifolyni, ezért a mögötte lévő hallójáratrészben keletkezik a gyulladás, akinek nincs fülzsírja, ott pedig éppen az a baj, hogy nem tudja kifejteni a védő szerepét, és azért fertőződik be könnyen a hallójárati bőr. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

5 tipp, hogy jó diákmunkát kapj nyárra

Dívány 2017. június 15., csütörtök 17:02

Sok diák számára a nyár nem csak a pihenésről és szórakozásról, de a munkáról is szól. De kinek lesz jó melója nyáron? Ez nem könnyű, mert a meghirdetett, diákok által végezhető munkák száma egész évben nagyjából állandó, a jelentkezők száma viszont ilyenkor a háromszorosára ugrik. 

Mit tehetsz, hogy te legyél a befutó? A Profession szakértői ehhez adnak tanácsokat, mert az, hogy ki kapja meg a legjobb lehetőséget, gyakran csak pár apróságon múlik.. 

És akkor majd a strandon nyomkodom a laptopot, és fizetnek érte - mindenki erről álmodozik, de ez sajnos nem szokott összejönni
És akkor majd a strandon nyomkodom a laptopot, és fizetnek érte - mindenki erről álmodozik, de ez sajnos nem szokott összejönni
Fotó: Shutterstock

profession.hu felületén a legtöbb jelentkezés a fesztiválmunka-, játszóházi kisegítő-, és mozis kisegítő pozíciókra érkezett az elmúlt egy hónapban, de az ügyfélszolgálati és adminisztrátori állások is népszerűek a fiatalok körében. A felmérések szerint a vendéglátásba és a kiskereskedelembe még mindig kiemelten keresik a diákokat, általában különböző informális csatornákon keresztül. Ha sikerült megtalálni az ideális munkát, a jelentkezés folyamata éppen úgy zajlik, ahogy az később, a teljes munkaidős állások esetében is történik majd.

Távolról sincs vége, olvasson még »

7 jótanács táborozó gyerekek szüleinek

Aladár 2017. június 14., szerda 18:01

Fölösleges túlizgulni a dolgot, a tábor kiváló lehetőség a gyereknek, hogy önállósodjon egy kicsit, a szülők pedig hetekig nyugton lehetnek, pihenhetnek. Kell egy hét távollét!

Hamarosan beindulnak a nyári táborok. Az ottalvósak a gyerekek számára a felhőtlen szórakozás, az aggódósabb szülők számára viszont sokkal inkább az önmarcangolás időszakát jelentik: Túl fogja élni? Nem fog éhen halni? Megeszi-e egy medve?

A ScaryMommy magát táborozási szakértőként leíró, és mellesleg gyerekekkel is rendelkező szerzője arról kérdezett táborvezetőket, hogyan kéne viselkednie a szülőknek, amíg a gyerek nyaral. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ti hogyan ünneplitek az apák napját?

Primilla 2017. június 14., szerda 17:40

Sokan azt sem tudjuk, mikor van, pedig az apák épp úgy megérdemelnek egy nap fényezést, ahogy az anyák. Mi ezekkel készülünk.

Már nincs sok idő hátra, de még pont fel tudunk készülni: június harmadik vasárnapja, vagyis idén 18-a apák napja. Magyarországon nincs túl nagy hagyománya az ünnepnek, de nem baj, mert segítünk, hogyan tarthatjátok meg, ha akarjátok.

Apák napját, az anyák napjával ellentétben, Magyarországon valamiért nem igazán ünnepelik, amire nehéz jó magyarázatot találni. Megkérdeztem jó néhány ismerősömet, és a legtöbben azt sem tudták, hogy mikor van egyáltalán. Lehet, hogy azért nem tartják, mert „amerikai ünnep”, bár ezzel az érvvel nehéz mit kezdeni, ha mondjuk a Valentin-napra, vagy a Halloween-re gondolunk.

shutterstock 639705217
Fotó: Shutterstock

A katolikus egyház is ünnepli, habár nem akkor, amikor a „világi” ünnep van, hanem március 19-én, Szent József napján. Ez mondjuk eléggé érthető a részükről.

Térjünk csak vissza az ünnep eredetéhez! A Wikipédia szerint az első apák napja 1910-ben volt az amerikai Spokane-ben.  A kezdeményező egy Sonora Smart Dodd nevű nő volt, akit öt testvérével együtt a háborús veterán apja egyedül nevelt fel. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A terhesség nem jelenti a barátság végét!

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. június 13., kedd 15:58

Sokszor meglazulnak a barátságok, mikor valakinél megszületik az első baba. Nem biztos, hogy nincs rá idő, inkább nem tudnak mit kezdeni az új helyzettel. Pedig ilyenkor a legfontosabb egy jó barát, hogy ne szűküljön be az ember.

Barátnők között kimondatlanul, de sokszor van egy kis versengés abban, ki mikor megy férjhez, majd, ki, mikor lesz először várandós. Annak ellenére van így, hogyha megkérdeznénk, valószínűleg senki sem felelné, hogy ezeken a dolgokon lehet lemérni az ember értékét. A pszichológusnál azonban nem ritkán hangzanak el olyan mondatok, hogy „úgy érzem, le vagyok maradva”. Miért? Mert az összes barátnőm megtalálta már a párját, avagy az összes babázik már, én meg még nem. Még akkor is zavaró lehet ez, ha közben zajlik az illető élete: elvégezte az egyetemet, halad a szakmájában, és egyébként pedig van még ideje bőven, hogy „pótolja a lemaradást”.

shutterstock 448814278

Ebből következik, hogy amikor egy barátnő gyereket vár, akkor természetes, ám sosem nyíltan felvállalt érzés, hogy nemcsak örül az ember, hanem előfordulhat, hogy rossz érzést kelt benne, hogy összehasonlítja magával. „Ő terhes. És én mit tudok felmutatni?” Ezt persze nem mondjuk ki, mert egyrészt illik örülni, másrészt ez olyan, mintha irigykednénk. Holott nem tőle irigyeljük a gyerekét, hanem arra kényszerít minket a helyzet, hogy számot vessünk magunkkal: nekünk is van mire büszkének lenni? Tegyük hozzá, persze, hogy ezek a nők is tudják, hogy igazából teherbe esni nem teljesítmény-kérdés. Na igen, jól nevelni majd a gyereket, az tényleg olyasmi lesz, ami büszkeségre ad okot.

Távolról sincs vége, olvasson még »

„Néha nyáron is kell majd pulcsit hordani” – így tetoválnak az intézetis gyerekek

Primilla 2017. június 12., hétfő 14:01

Egy távirányítós autó kismotorja, telefontöltő, szigetelőszalag, kanál, egy toll külső és belső része, tű, cérna és egy öngyújtó – ezekből áll össze egy házi tetoválógép. Aki ilyet tud készíteni, az hatalmas köztiszteletnek örvend az intézetben.

Lőrincz Andrea, aki maga is tetováláshalmozó, egyetemistaként, majd önkéntes segítőként tanulmányozta az állami gondoskodásba vett gyerekek tetoválási szokásait, motivációit. Valószínűleg nem árulunk el titkot azzal, hogy a legtöbb ilyen bőrbe írt kép az anya, a család, az önrendelkezés, és az intimitás hiányáról szól. „Sittes” tetkók az intézetek világából, interjú Lőrincz Andreával.

Fiatal, egyetemista nőként hogy kerültél egyáltalán javító-nevelő intézetekbe, és honnan jött, hogy ott szeretnél kutatni?

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének hallgatójaként végeztem egy olyan kurzust (Közösségi pedagógiai gyakorlat), amely lényege a hátrányos helyzetű gyerekek körében folytatott segítő tevékenység volt. Először azért mentem az intézetbe, hogy sikeresen teljesítsem a kurzust és zökkenőmentesen haladjak a diplomám felé. Már az első alkalommal nagyon pozitív benyomások értek, a gyerekek azonnal befogadtak a közösségükbe, és biztos voltam benne, hogy nekem ide később is rendszeresen járnom kell.

Elvégeztem a gyakorlatot, majd a Csatárlánc önkéntes csoporthoz csatlakozva továbbra is jártam heti egy alkalommal az intézménybe. Folyamatosan mélyült a kapcsolatunk a gyerekekkel, barátok, szinte már egy kis család lettünk. Például a születésnapomat is a gyerekekkel és az önkéntesekkel ünnepeltem.

Annyira beleragadtam ezekbe az élményekbe, hogy mindenkinek erről meséltem, de a lelkesedésem ellenére szinte mindenkitől lenéző tekinteteket és értetlenkedést kaptam, hogy minek csinálom, ezeknek a gyerekeknek már úgyis mindegy.

Ekkor jött a felismerés, hogy oké, lehet ezt így is játszani, de én szeretném megmutatni, hogy nem, nekik abszolút nem mindegy, mert nagyon sok minden rejlik bennük. Olyan érzések és vágyak, amiket az utca embere nem is feltételez róluk.

Ilyen harci szellemmel felvértezve terveztem meg tavaly augusztusban az első kutatásomat a témavezetőm segítségével, aki szintén önkéntes az intézményben. És azóta is töretlenül ott vagyok/vagyunk önkéntesként és kutatóként egyaránt. Egy mondatban kitérve arra, hogy nőként megjelenni milyen ebben az intézményben… Hát, sokat segít a fiúk szóra bírásában (nevet).

Hogy fordult a figyelmed a tetkók felé?

14 éves korom óta vagyok a tetoválások szerelmese, azt hiszem, hogy nyugodtan kijelenthetem, hogy tetováláshalmozó vagyok. Mindig, ha valamilyen komolyabb trauma vagy megpróbáltatás van az életemben, akkor összeáll egy kép a fejemben arról a mintáról, amivel ezt kifejezhetem. Az esetek többségében ezek a minták meg is születnek a bőrömön.

Távolról sincs vége, olvasson még »

"Húzz egy sorszámot, és lődd be magad!"

Puskás Pálma 2017. június 12., hétfő 07:32

Egyetemista koromban néhány napot egy bécsi klinikán töltöttem – nem, nem feküdtem be, csak szakmai gyakorlaton voltam. Megfordultam többek között egy járóbetegrendelésen is, ahol konkrétan drogokat osztogattak terhes nőknek.

A rendelés kifejezetten a heroin- és egyéb opiátfüggő kismamákat látta el, naponta vagy néhány naponta kaptak egy marék opiáttartalmú kábítószert tabletta formájában, cserébe rendszeresen meg kellett jelenniük, vér-és vizeletvizsgálaton estek át, részt vettek a terhesgondozáson, és persze nem használtak „utcai”, intravénás heroint. A rendelést vezető szakember szerint egy csomó kisbabát meg lehet így menteni, hiszen máskülönben ezek a nők egy aluljáróban lőnék magukat koszos tűvel, ismeretlen eredetű szerekkel, és nem túl valószínű, hogy szülész-nőgyógyász követné terhességük állapotát.

Úgy „gyógyítjuk” a drogosokat, hogy drogok adunk nekik? Az én adómból?

Az ártalomcsökkentés, mint az illegális droghasználat egyik megoldási modellje első hallásra valóban meghökkentő. Úgy „gyógyítjuk” a drogosokat, hogy drogok adunk nekik? Az én adómból? Erre bezzeg van pénz! Ugyanakkor a függőségeket (magukat a függőket, és a függőség társadalmi elterjedtségét, hatásait) vizsgáló kutatások szerint az ártalomcsökkentés tényleg hatékony módszer.

Olyannyira, hogy Kanadában, Montrealban hamarosan nyitnak két új „belövőközpontot”: itt a függők egy nővér felügyelete mellett lőhetik be magukat intravénás kábítószerrel.

shutterstock 538873891
Távolról sincs vége, olvasson még »

Segíts a gyereknek, hogy tudjon tanulni!

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. június 11., vasárnap 13:35

Azt hisszük, hogy keménynek és kritikusnak kell lennünk, ha eredményes gyereket akarunk. A valóság épp az ellenkezője, a tartós és belső motivációhoz a biztatáson és a részeredmények, az erőfeszítés elismerésén keresztül vezet az út.

Sok családban viták és könnyek forrása, hogy a szülő szerint lusta az iskolás gyerek, nem tanul, nem elég önálló. A kérdést érdemes tágabb összefüggésben nézni: ilyenkor az is fontos, hogy vajon jó helyen van-e az a gyerek, megfelelő-e számára az iskola, jó-e a kapcsolata a tanítókkal.

Ha a válaszunk ezekre a kérdésekre pozitív, tehát nem gondoljuk, hogy totális mellélövés volt az iskolaválasztás, akkor jönnek azok a szempontok, hogy szülőként hogyan lehet segíteni, és hogyan nem kéne lerombolni a gyerek lelkesedését.

shutterstock 328109234

Amikor már baj van, akkor nehéz elhinni az igazságot, hogy a gyerekek alapvetően motiváltak. Ez jó hír: nem kell csodát tennünk, felépítenünk valamit a semmiből. A gyerek szeretne tanulni, szeretne tudni, vágyik a sikerélményre. Gondoljunk arra, hogy járni és beszélni is úgy tanult meg, hogy nem kapott érte jutalomfalatokat.

És a legtöbb iskolás lelkesen indul útra az első nap, mert - akkor még -  izgalmas kalandnak tűnik neki, ami előtte áll. A szívfacsaró tény az, hogy sajnos sokat teszünk felnőttként (tanítói és szülői szerepben is), hogy leromboljuk ezt a motivációt. Leromboljuk, mikor elkezdünk jutalmazni és büntetni, amikor a kritikát és szorongást próbáljuk eszközként használni, amikor nem az életkornak megfelelő módszerekkel tanítunk, és nem a józan észnek megfelelő mennyiséget, és amikor a valódi élet kincseit olyan szárazon tálaljuk, hogy a gyerek nem tud hozzá kapcsolódni. Ezek nagy része az iskolán múlik, de a szülő is segíthet vagy árthat. Nézzük, mivel!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Olcsó és jó nyári programok gyerekkel

Koncz Andrea 2017. június 10., szombat 12:19

A nyári szünet elég hosszú, úgyhogy időben elkezdtük összeszedni, mi mindent tervezünk csinálni idén.

Közeleg a nyári szünet, ami, főleg iskolásokkal a családban, az első két hét vakációs eufória  után (végre itthon vannak! végre nem kell korán kelni! végre mindenre van időnk!) hozza magával a "mi a csudát csináljunk ma is, hogy senki ne őrüljön meg"-et.

shutterstock 263434334
Fotó: Shutterstock

Erre nem lehet elég korán felkészülni, ezért elkezdtük összegyűjteni az ötleteinket, hogy nektek már ne kelljen. A rendező elv az volt, hogy olyan családi (egy vagy két szülő plusz gyerekek) programokat keressünk, amik nem kerülnek egy komplett vagyonba, mint például az aquapark vagy az állatkert, vagy egy komolyabb játszóház. A határt valahol 5 ezer forint környékén húztuk meg (két-három gyerekkel számolva), de a tippek között sok ingyenes, vagy szinte ingyenes is van.

Biztosan sok minden nem jutott eszünkbe, Facebookon várjuk a ti ötleteiteket is!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha többet keres a tanár, jobban is tanít?

Primilla 2017. június 10., szombat 11:20

Összefügg az oktatás minősége a tanárok keresetével? Vajon több pénzért sikeresebben tanítanának, a gyerekek pedig ügyesebben teljesítenének a különböző felméréseken? Nem feltétlenül, de tudjuk, hogy hol lenne érdemes változtatni. Csakhogy ellentmondana minden berögződésnek.

Amint az oktatás bajairól kezdenek el társaságban beszélgetni, egészen biztosan elhangzik a közkeletű vélekedés: azért teljesítenek a magyar gyerekek bénán a PISA teszteken, mert a tanári szakma kontraszelektált, manapság csak az megy pedagógusnak, aki más pályára alkalmatlan. Ami érthető, mivel a tanári fizetés még mindig nevetséges, bár ha jobban belegondolunk, inkább siralmas.

Nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének oktatástudományi kutatócsoportja éppen arra kereste a választ, hogy a tanári fizetések alakulása befolyásolja-e valamiképpen a gyerekek teljesítményét az európai országokban. Vagyis, ha többet keres a tanár, akkor jobban tanít-e.

A válasz persze némiképp bonyolultabb annál, minthogy igennel, vagy nemmel lehessen válaszolni. A helyzet valahogy úgy néz ki, hogy azokban az országokban, amelyekben a pedagógusok fizetése viszonylag magas, a tanárok okosabbak, kompetensebbek, jobb szakemberek. Vagyis igen, ahol több a fizetés, ott jobban tanítanak a tanárok.

shutterstock 245439562
Távolról sincs vége, olvasson még »

A kamasszal is lehet beszélgetni!

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. június 9., péntek 19:08

A kamasz ugyanúgy várja, hogy szót tudjon érteni velünk, mint mi szülőként. Csak mást vár a beszélgetéstől, mint amit kap: megértettséget, nem pedig okítást. Tanuljuk meg, hogyan találhatunk utat egymáshoz!

Sokaknak meggyőződése, hogy a kamasszal nem lehet szót érteni. Vagy legalábbis szülőként nem. Más kérdés, hogy a barátaival persze remekül megtalálja a hangot. Holott, ha valamikor, éppen a tinédzser években aztán igazán igényli a beszélgetést, ekkor ez a fő kifejezésmódja: ha úgy érzi, meghallgatásra talál, és érdekli a másikat, ő hogy látja a világot, hosszú órákig szívesen beszélget. Ez fontos eleme az identitás, vagy hétköznapi szóval az egyéniség formálódásának. A kamasz elsősorban azért beszélget, hogy saját maga számára is megfogalmazza a véleményét.

A fenti sorokból talán érezhető, mi a gond szülő és gyermek közt: az anyák és apák általában más céllal közelítenek. Hatni akarnak a gyerekre, hogy egyes kérdésekben jobb belátásra bírják. Vagy érdeklődnek ugyan, de azért, mert aggódnak érte, és szeretnének hallani valami megnyugtatót. Ezekért viszont valóban nem szeret beszélgetni a gyerek.

shutterstock 225203728
Távolról sincs vége, olvasson még »

Nagy házi műtakonyrecept-teszt

Primilla 2017. június 9., péntek 16:52

Három receptet is kipróbáltunk, egyik sem rossz, de az egyik kiemelkedő: ebből lesz a tökéletes műtakony.

Amikor már éppen beletörődtem, hogy a kiskamasz lányom, és az elsős kisfiam érdeklődési köre végképp elágazott egymástól, egyszer csak a semmiből megjelent az életükben a közös platform, a testvéreket újra egységbe szervező erő: a műtakony.

A lányom a Musically-n látta a receptjét, ott slime néven fut, és már napok óta rágta a fülem, hogy próbáljuk ki, a fiam pedig bolti puttyért sírt (nem én találtam ki, ez a neve a terméknek). Úgyhogy beadtam a derekam, mindenki megkapta a magáét, amivel utána napokon keresztül játszottak, nagy összhangban, határtalan örömömre.

Pár nappal később, amikor a fiam zselés állagú, bolti trutyija végleg vállalhatatlanná vált a beleállt, giga mennyiségű kosztól, elkezdtem receptet keresgélni a házi verzióhoz (mindennek van házi verziója, kivéve talán a hadronütköztetőt). Kiderült, hogy a világ tele van műtakony receptekkel, mi hármat próbáltunk, nem is olyan kiábrándító eredménnyel. Az itt leírt receptek már a módosított változatok, mert előfordult, hogy az eredeti anyaghányadtól nem állt össze az anyag. 

A műtakonyról

Ezen a néven elég taszítóan hangzik, nevezhetjük inkább zselégyurmának, úgy máris sokkal kevésbé tiltakozik ellene az ember lelke. A gyerekek valamiért mostanában odavannak érte (ráadásul sokkal könnyebb otthon elkészíteni, mint mondjuk egy fidget spinnert).

Gyurmázható, nem ragad bele az ember keze, ugyanakkor, ha letesszük, gyorsan ellapul, vagy felveszi a tál formáját, mint az „intelligens” gyurma, csak annál sokkal puhább. Mindenesetre hajba, ruhába ezt se ragasszuk inkább! Rugalmas, lehet vele labdázni, fel lehet fújni, szóval órákig el lehet vele lenni, szuper találmány.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem, ne igyál terhesen napi egy pohár vörösbort!

Puskás Pálma 2017. június 8., csütörtök 14:35

Keveset inni terhesen is lehet, csak a kevés, az sokkal kevesebb annál, mint amit általában gondolnánk. A napi egy pohár bor még nem terhesen is több az ajánlottnál.

Mindkét terhességem alatt rendszeresen tornáztam Rubint Réka videóira, amelyben a kismamafitness hazai nagyasszonya elmondja, hogy az orvosa napi egy pohár vörösbort engedélyezett neki. Elég pontosan emlékszem erre, hiszen több százszor meghallgattam, még fel is merült bennem, hogy jó lenne tenni valamit ez ellen, de nem volt semmi korszakalkotó ötletem.

A téma múlt héten került elő ismét, az edzésen, ahova járok, az egyik csaj terhes, úgyhogy az öltözőben természetesen mindig szóba kerül a „mit szabad – mit nem”. Részemről eléggé idegesít ez az egész, mármint az a része, hogy mostantól semmit nem szabad: ne egyél sajtot, ne fürödj kádban, ne egyél halat, ne egyél medvecukrot, egyél gyömbért, ne egyél gyömbért, ha gyömbért eszel, elvetélsz, ne szállj repülőre, ne lépcsőzz, ne nézz szomorú filmeket. Mindezeknek a jelentős része hülyeség, és csak arra való, hogy a terhességet kóros állapotként állítva be a kismama életét megkeserítse. De erről már beszéltünk.

shutterstock 120818578
Fotó: Shutterstock

Az öltözőben az is szóba került, hogy egy kis vörösbort persze lehet inni, sőt, többeknek javasolta az orvosa a napi egy pohár vörösbort, hiszen az terhességben javítja a vérképet. Nemhogy nem tilos, kifejezetten ajánlott. Terhesen. Meginni. Napi egy pohár bort.

Hát nem. Nagyon nem. Nem, nem, nem, nem, nem, nem, könyörgöm, ne igyál terhesen napi egy pohár bort! Ha csak egyetlen dolgot tartasz be terhesen, akkor az legyen az, hogy nem iszol napi rendszerességgel alkoholt! Ha hármat, akkor legyen az a három, hogy nem dohányzol, nem hízol nagyon sokat, és nem iszol naponta egy pohár vörösbort. Meg más színűt se.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A hónap legszebb gyerekfotói

Aladár 2017. június 8., csütörtök 12:13

Az ártatlanság támakörben meghirdetett ingyenes havi fotópályázat döntősei között van bőven vidám és önfeledt gyerek, csakúgy mint váza vagy virágszál gyanánt naplemente elé biggyesztett kislány.

A childphotocompetition.com által havi rendszerességgel lebonyolított, profik és amatőrök képeit egyaránt elfogadó ingyenes fotó pályázat májusi fordulóján megadott téma az "ártatlanság" volt. A döntős képek között bőven találni giccses és/vagy maníros képeket, de egy-egy igazán jól eltalált fotót is. Mutatjuk kedvenceinket a döntősök közül.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hozzátáplálás: mostantól bátrabban az allergénekkel!

Primilla 2017. június 7., szerda 18:43

Egy éves kor előtt érdemes bevezetni a tejet, tojást, glutént és a mogyorót is. A nem megfelelő összetételű hozzátáplálás rövidtávon nem biztosít megfelelő fejlődést, hosszú távon pedig elhízásra, és civilizációs betegségekre hajlamosít. Segítünk:  Itt vannak a legújabb, és jelenleg legkorszerűbb csecsemőtáplálási ajánlások.

Amint anyává válik az ember, elsősorban, és ideje nagy részében – mondjuk ki nyugodtan – etet. Méghozzá ösztönösen, lelkiismeretesen és lehetőség szerint szakszerűen. Az ajánlások azonban időről időre megváltoznak, a tudomány jelenlegi állása szerint például a nyolc-tíz évvel ezelőtt szerzett tudásunkat jórészt el is felejthetjük, annyi minden történt azóta.

Az European Society for Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition (ESPGHAN) 2017-es ajánlásait Dr. Szakács Krisztina gyermekorvos gyűjtötte csokorba.

Első négy-hat hónap

Az első négy-hat hónapban a helyzet egyszerű: minden jelentős egészségügyi szervezet a kizárólagos anyatejes táplálást támogatja. Legideálisabb esetben igény szerinti szoptatásról van szó, közben bőr-bőr kontaktusról, aminek számos pozitív hatása van az anyára és a babára nézve is. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Anyának lenni kiteljesedés és bilincs

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. június 7., szerda 17:47

Ha nem komfortos az anyaszerep, az gyakran azért van, mert túlzó, felesleges elvárásokkal terheljük magunkat. Merjük magunkra szabni a szülői szerepet, és azt követni, ami nekünk fontos!

A reklámokban és vágyálmokban létezik egy idealizált kép az anyaságról, nem csoda hát, hogy a nők egy része tényleg ezt várja tőle, majd csodálkozik, és önmagát ostorozza, mikor semmi sem úgy alakul. Az elképzelés szerint az anyaságban kiteljesedik a nő, hiszen megélheti azt a csodát, hogy életet ad valakinek, akit aztán jobban szeret mindenki másnál.

shutterstock 368574566
Fotó: Shutterstock

Ez idáig rendben is van, de ebből sajnos nem következik, hogy magába az anya-szerepbe való beletanulás, annak a kialakítása könnyű lenne. Igazság szerint nagyon is gyakori, hogy telnek az évek, és az ember egyre erősebben érzi, hogy elvesztette önmagát, csak visz egy szerepet robotszerűen, ami nem is igazán ő.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hello, edző, én nem világbajnokot akarok nevelni a gyerekből

Koncz Andrea 2017. június 6., kedd 17:06

"Emma sírva jött ki a vívóedzésről. Megkérdeztem, mi a baj, és elmesélte, hogy az edző ordított vele. Közvetlen közelről, bele az arcába. És előtte megcsapta őket a pengével is, mert szerinte nem dolgoztak rendesen. Leállítottam a motort, és azt mondtam, akkor most visszamegyünk, és beszélek az edzővel. Emma tovább sírt, és nem mert odajönni." - meséli Péter. "Nem gondolom, hogy világbajnok lesz belőle, azért jár vívni, hogy sportoljon, és megtanulja, hogy sportolni fontos és jó."

"Samu nem akart kosáredzésre menni. Nem értettem miért, eddig nagyon szerette. Lassan kibukott, hogy fontos meccsre készülnek, és ő nem tartozik a favoritok közé. Az edzés legnagyobb részében a padon ül, ha be is áll, nemigen passzolnak neki, és a csoporton belül kialakult a bénák és a menők tábora, amiben ő a bénák közé tartozik."- meséli Juli. "Nem gondolom, hogy sztárkosaras lesz, de örülök, hogy mozog, eddig jól érezte magát edzésen, most viszont odalett az önbizalma. Már nem jó élmény neki lemenni."

"Panka tornász. Egyszer csak bejelentette, hogy utál versenyezni. Meglepett, mert eddig kifejezetten szeretett, és ügyes is, egész jó eredményekkel. Beszélgettünk, és kiderült, az edző azt mondta nekik, hogy aki rosszul fog szerepelni a következő versenyen, arra nagyon mérges lesz. És ő fél, mert mi van, ha valamit elront? - meséli Kata. "Nem hiszem, hogy a szertorna lesz az élete, de élvezi, szeret lejárni, szereti a lányokat. Örülök, hogy jó élmény neki az edzés, és nem értem, miért kell ilyen terheket rátenni."

shutterstock 223272253
Fotó: Shutterstock

"Dávid teljesen kiborult az egyik edzés után, láttam, hogy maga alatt van. Kiderült, hogy az edző rettenetesen kiabált vele a többiek előtt, lusta disznónak nevezte, és azt is mondta, hogy így biztosan nem viszi semmire. Kinyomtattam egy angol nyelvű szakcikket, ami arról szólt, hogy ez nem edzés, hanem gyerekbántalmazás, lementem az uszodába, az edző kezébe nyomtam, aztán sose mentünk oda többet." - meséli Anita.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tanév végi jóság: add tovább a kinőtt tanszereket!

Primilla 2017. június 5., hétfő 15:01

A másodikos vonalazású füzet harmadik osztályban már használhatatlan, ahogy a korong, a pálcika, vagy a logikai készlet is csak a szemétbe kerülne. Miért ne lehetne ezeket odaadni valakinek, akinek nagy szüksége van rá?

Hány kinőtt füzet, logikai készlet, csak félig elhasznált festék és színes ceruza hányódik otthon nálatok? Ha tudod, hogy soha többé nem lesz rá szükség, vagy szeptemberre úgyis újat vesztek a gyereknek, a régi tanszerekkel segíts valakinek, akinek egyáltalán nincs!

Van, akinek minden évben, minden tanszerből újat vesznek, és vannak, akinek még a kötelező felszerelést sem sikerül beszerezni – egyszerűen azért, mert még élelmiszerre sem jut elég pénz. Hogy is jutna akkor festékre vagy színes papírra? Pedig sajnos elég sokan élnek így Magyarországon.

Márpedig ha nincs taneszköz, akkor nemcsak haladni nem lehet rendesen az iskolai tananyaggal, de a gyerek önbecsülésén is nyomot hagy a tény, ő egy elhasznált fénymásolópapír hátuljára dolgozik grafittal, míg a másik szuper festékkel, ecsettel remekel. Van, aki testnevelésórán márkás edzőcipőben mozog, és van, akinek nincs más, csak az utcai cipője és ruhája.

shutterstock 144622805



Így év vége felé az iskolai élet egyre lazább lesz, így belefér az időbe, hogy mindenki átnézze, milyen tanszere, eszköze maradt, amire jövőre már nem lesz szüksége, vagy úgyis újat kap. A másodikos vonalazású füzet harmadik osztályban már használhatatlan, ahogy a korong, a pálcika, vagy a logikai készlet is csak a szemétbe kerülne. Miért ne lehetne ezeket odaadni valakinek, akinek nagy szüksége van rá?

Az ötlet L. Ritók Nórától, az Igazgyöngy Alapítvány elnökétől származik, aki azt írta a blogjában: „…sok helyen még mindig így végződik a történet: nem hoztad? Egyes… és elég nehéz a harmadik, a körző hiányáért kapott egyes után bebizonyítani, hogy megy az a mértan kettesre.” 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Karalábé és tömeghalál a terráriumban

Primilla 2017. június 5., hétfő 11:16

Felfordultak a karalábélevéltől. Ez azt jelenti, hogy veszélyes mennyiségű vegyszer van rajta? A válasz nem is olyan egyszerű.

Kaméleont kapott húsvétra a fiam barátja, és nagyjából két hét alatt meg is tanulta könnyek, és sok-sok élet árán, hogy az állattartás útja bizony rögös. Az összes prédasáska elpusztult annak a karalábénak a levelétől, amit az ember simán megeszik. A sztorit a kisfiú anyukája mesélte, innentől az ő szavait adjuk tovább.

A kaméleon ragadozó állat, és élő rovarokkal táplálkozik. Ezért, aki kaméleontartásra adja a fejét, annak meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy ezentúl a gondosan tisztán tartott lakásában tucatjával fognak élni mindenféle rovarok, jelen esetben bébisáskák.

Oké, nem csak úgy szabadon, de akkor is elég megterhelő a tudat, és az, hogy ezeket a kaméleon majd élve fogja felfalni, a szemünk láttára. Az anyuka már ezen kiborult egy kicsit, de hát valamit valamiért, a gyerek pedig nagyon örült a húsvéti hüllőnek.

Hét éves gyerek mellett a szülő praktikusan felkészül rá, hogy a jószágról ő fog gondoskodni, még akkor is, ha nevelési okokból többé-kevésbé bevonja a gyereket a buliba. Egészen egyszerűen azért, mert egy hét éves kiskölyök általában nem jár önállóan vásárolni sem embernek, sem pedig kaméleonnak való táplálékot. Az anyuka tehát elindult, hogy ennivalót szerezzen a sáskáknak (is).

A sáska ugyebár arról híres, hogy minden növényt felfal, ami az útjába kerül, úgyhogy az anyuka vett egy karalábét, és beadta a nyüzsgő-zizgő jószágoknak a zöldség levelét, tessék, vacsora.

Reggel szaladt a boldog kisgyerek megnézni a sáskákat (igen, a prédaállat ugyanolyan érdekes egy hét éves kisfiúnak, mint a főállat), és elérzékenyülve állapította meg, hogy milyen szépen alszanak még. Hívta az anyukáját, hogy megmutassa neki, aki elkezdte rázogatni a dobozt, és kiderült: az éjszaka az összes bébisáska kipurcant. Döglött volt mind a kétszáz.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így ne legyen szenvedélybeteg a gyerekünkből!

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. június 4., vasárnap 18:49

A függőségekkel lelki űrt próbál betölteni az ember. Azzal védjük meg gyerekünket, ha megadjuk neki a a szeretettség, kapcsolódás, értékesség érzését. Aki egésznek érzi magát, nem fog túlzásba esni semmilyen anyaggal.

A legtöbb család találkozik az alkoholproblémával, és majdnem mindenki talál a saját életében kisebb-nagyobb horderejű példát arra, mikor mániákusan túlzásba vitt valamit. A szenvedélybetegség egyik fő jellemzője, hogy az érintett személy annak ellenére is folytatja a viselkedést (szerhasználatot, szerencsejátékot stb.), hogy tudja, ez káros az életére, emberi kapcsolataira nézve.

Ahogy a magyar származású kanadai orvos, Dr. Gabor Maté is rámutat, valamilyen mértékben sokunk életében megjelenik ez a tendencia, akkor is, ha nem vagyunk drogfüggők. Van, aki a hatalmat vagy a pénzt hajszolja mániákusan, van, aki a munkát, van, aki a vásárlást viszi túlzásba.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gluténérzékenységgel járhat az anorexia és fordítva

Puskás Pálma 2017. június 4., vasárnap 09:16

A két betegség gyakran jár együtt, de az még nem teljesen világos, hogy egyik okozhatja-e a másikat, vagy öröklött hajlam okozza mindkettőt.

A kamaszkori evészavarok közül az egyik leggyakoribb az anorexia nervosa, amely kórosan alacsony testsúllyal, testképzavarral és lányoknál menstruációs zavarokkal jár. Velejárói az emésztési zavarok is, amelyeket ezidáig másodlagosnak tartottak, azaz úgy gondolták, a koplalás vezet emésztőszervi tünetekhez. Egy friss kutatás szerint az összefüggés ennél bonyolultabb: anorexiások körében ugyanis kiemelkedően gyakori a cöliákia, magyarul a gluténérzékenység.

A szakemberek szerint ezt azért nagyon fontos tudni, mert a két betegség tünetei között sok átfedés van, így könnyen előfordulhat, hogy rossz diagnózist kap a páciens. A gluténérzékenység és az anorexia közös tünetei a hasi fájdalom, a kellemetlen teltségérzet, a hasmenés és az alacsony testsúly.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Lehet egy szülőnek önérzete?

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. június 3., szombat 16:59

A szülő is ember, aki hajlamos megsértődni. De a gyerek nem mindig direkt bánt meg minket. Ne zárkózzunk be csak azért, mert nem estek jól a gyerek szavai!

Állítólag azt mondta Mérei Ferenc a tanítványainak, hogy „a pszichológusnak nincs önérzete”. Mármint, hogy ne legyen, azaz ne azzal foglalkozzon, hogy sérti-e őt, amit a páciens mond vagy tesz. Ez kemény mondat, mert persze a pszichológusnak is vannak érzései, legfeljebb nem adja át a zsigeri érzelmeknek a kormányrudat, hanem maga kell, hogy elrendezze belül, nem terhelheti a páciensre.

Van némi hasonlóság a szülő helyzetében. Vannak érzelmeink, hajaj, de még mennyire, és persze meg is bántódunk olykor, de a legtöbbször nem szabad, hogy tartósan ez vezérelje a válaszainkat, tetteinket. Nézzük, hogy miért!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem Taigetosz, csak ha nincs láb, nincs csoki

Primilla 2017. június 3., szombat 14:02

A valóságban, ott, ahol a gyerekek vannak, az iskolában, az elsős-másodikos is igyekszik, a tanító néni is igyekszik, hogy megtanítsa az összes rábízott gyerekeket írni, olvasni, számolni. És a szülő is igyekszik, mert a szülők már csak ilyenek, hogy állatira fontos nekik, hogy a gyereknek sikerélménye legyen, és jó jegyeket hozzon. És néha mégsem megy. Na őket büntetjük most meg.

Azt mondják, nem Taigetosz-törvény. Azt mondja az oktatási jogok biztosa (akinek az lenne a dolga, hogy megvédje az oktatás résztvevőit, például a gyerekeket), hogy szó sincs arról, hogy elkezdenék osztályozni, mondjuk, a diszlexiás gyerekeket olvasásból, és ezzel alapból lerombolnák az esélyeiket. Dehogy is! A Nem-Taigetosz-törvénnyel csak azt szeretnék elérni, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákok, a szüleik, és a velük foglalkozó pedagógusok motiváltabbak legyenek a nehézségek leküzdésében.

Motiváltabbak. Mert most nem eléggé azok. Biztos az okozza a nehézségeiket, hogy lusták.

Akkor most vegyünk egy nagy levegőt, és próbáljuk meg beleélni magunkat egy kisiskolás helyébe, aki borzasztó lelkes, de hiába igyekszik – mert elsőben, másodikban még mindenki nagyon-nagyon szeretne ügyes lenni, hogy a tanító néni megdicsérje – csak nem megy az az olvasás. A valóságban, ott, ahol a gyerekek vannak, az iskolában, és nem a minisztériumi íróasztalok mellett, a tanító néni is borzasztóan igyekszik, mert neki meg az a dolga, az felé az elvárás, hogy megtanítsa az összes rábízott gyerekeket írni, olvasni, számolni. És a szülő is igyekszik, mert a szülők már csak ilyenek, hogy állatira fontos nekik, hogy a gyereknek sikerélménye legyen, és jó jegyeket hozzon.

És mégis, van az úgy, hogy hiába igyekszik, meg hiába borzasztóan motivált minden szereplő, csak nem rajzolódnak ki azok a betűk, sőt, elugrálnak, és nem akarnak összeállni szavakká a kis fejekben. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A tüllös-flitteres kishercegnő magától is kitenyészik

Koncz Andrea 2017. június 2., péntek 14:14

Nem csináljuk, nem kell hozzá elrontani semmit, egyszerűen lesz. Rózsaszín, flitteres, tüllös, azzal az egyértelműséggel, ahogy a fiúgyerek mindennel lőni kezd, ami a kezébe kerül. Nesze neked gender-semlegesség...

Olvasom múltkor Pálma írását (akinek teljesen igaza van), és erről eszembe jutott valami. Méghozzá az, hogy azok a flitteres, skinny farmer fölé tüllszoknyát húzó kiscsoportosok nem feltétlenül úgy lesznek, hogy anyukájuk vagy az ovi csinálja őket. Hanem egyszerűen kitenyésznek, evolúciósan. És azért van a tüllszoknyájuk alatt farmer, mert anyukájuk azt tudta rájuk rimánkodni, mintegy kompromisszumként a mínusz 8-ban, januárban, amikor önmagában kicsit kevés a tüllszoknya.

A két lányom igazi flitteres-tüllös-skinnyfarmeres, akik oviban sosem szerettek volna másnak öltözni farsangon, mint hercegnő/királylány/tündér/menyasszonynak, illetve voltak még vámpírkirálynők, (földig érő, fűzős ruhában) vérfarkasasszonyok (derékig érő vörös parókában), és boszorkányok (ezüstösen fénylő földig érő palástban, öklömnyi műrubin gombokkal, utóbbi jelmezt házilag készítettük, és menő volt). Én főleg farmerben és pólóban járok tornacipővel, legalább annyiszor elfelejtek sminkelni, mint ahányszor nem, de időnként szoktam szoknyát is venni meg magassarkút.

shutterstock 640414363

Korai ruhatáruk kishercegnős darabjai öröklés révén kerültek a birtokunkba, és onnantól kezdve, hogy nyúlni tudtak ruháért, tévedhetetlenül rántották elő bármilyen ruhakupacból a hellókittyt, a hercegnőt, a flittert és a tüllt. 

A mindig csinos, farmernadrágot nem is birtokló, ruhás, szoknyás, szövetnadrágos barátnőm lánygyereke nyúl, macska, medve vagy hirdetőoszlop akart lenni farsangon, szoknyát nem hordott kb 8 éves koráig, és a rózsaszínre a mai napig úgy tekint, mint a sátán valamilyen aljas eszközére a világuralomért. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Vizsga és menzesz előtt hintázz!

Puskás Pálma 2017. június 2., péntek 11:30

Nyolc hónapos babám épp fogzott és náthás is volt, tehát egyfolytában kibírhatatlanul nyűgösködött, és a szokásos módszerek már mind leperegtek róla. Ekkor javasolta háromgyerekes anyuka barátnőm, hogy tegyük egy pokrócra és hintáztassuk: a hintázás ugyanis megnyugtatja a gyerekeket, mint az közismert. És tényleg, a baba lényegesen nyugodtabbá vált.

Később utánanéztem, van-e ere bármilyen tudományos magyarázat, és kiderült, hogy barátnőmnek egy igen naprakész idegtudományi témára sikerült ráéreznie. Az elmúlt hónapokban két friss tanulmány is foglalkozik a vesztibuláris ingerlés (a hintázás) stresszcsökkentő hatásával, ráadásul az egyensúlyi rendszer és a stresszrendszer idegi összeköttetéseit pár éve egy magyar kutatócsoport írta le. Kiderült, hogy vizsgadrukk és premenstruális panaszok ellen is hatásos a hinta!

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 ... 293

Blogok, amiket olvasunk

A TASZ JELENTI Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.

Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Újabban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.

MAI MANÓ Kép-párok #187

Kép-párok rovatunkban minden alkalommal két olyan fotót láthattok, amelyeket neves fotóművészek készítettek ugyanazon témában vagy olyat, amelyeken éppen egymás munkáira reflektálnak.

HATÁRÁTKELŐ A lakókocsis élet árnyoldalai

Gyakran olvasni, hogy „persze, mert mindig csak a külföldi élet pozitívumairól van szó”, ami mondjuk szerintem nem igaz, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a például a furgonlakó létnek is vannak bőven nehézségei.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés