romhányi józsef

Romhányi József virtuóz rímei és zseniális szójátékai milliókat ültettek a televíziók elé a '70-es és a '80-as években, de akkor sem kell csalódnunk, ha felnőtt fejjel újranézzük azokat a rajzfilmeket, amelyeknek ő írta a szövegét. Jómagam nemrégiben néztem meg ismét a gyerekekkel a teljes Mézga-sorozatot, és amíg ők jókat derültek Blöki vagy Aladár bemondásain, az én arcomra a gyerekkori nosztalgián kívül mosolyt csalt az is, hogy az újdonság erejével hatottak rám bizonyos mondatok, amelyeket gyerekként nem igazán érthettem még. Például, amikor Hufnágel Pisti Ausztráliába szakadt bűnöző ismerőse így kommentálja előéletét: „Apáca voltam Márianosztrán.”

Hegedült és brácsázott, de karmester akart lenni

Hiba volna azonban azt hinni, hogy a könnyedén szökellő rímek nem komoly munka eredményeképpen születtek meg. A „rímhányó” Romhányi életében, pályafutásában egyébként is megfigyelhető volt egyfajta kettősség, az úgynevezett „magas” kultúra és a szórakoztató művészet iránti elkötelezettség. Az 1921-ben született Romhányi József ugyanis zenésznek készült: hegedült, majd brácsázott (talán ezért éppen hegedül Mézga Aladár is…?). „Pályámat annak idején muzsikusként kezdtem, zenét tanultam. Közbejött a háború, a zene elmaradt.

Hegedültem, de titkolt vágyam az volt, hogy karmester legyek. Később aztán Schubert-, Schumann-dalokat, majd egyfelvonásos operákat fordítottam – ekkor még inkább csak kedvtelésből”

– mondta el egy interjúban 1975-ben. Ekkor már – leginkább a saját és barátai szórakozására – „bolondos állatmeséket is” írt, de a későbbiekben az ő nevéhez fűződik számos nagyopera szövegének magyarra fordítása, továbbá magyar szerzők operáihoz és egy oratóriumhoz is írt szövegkönyvet. „Összesen 26 opera szövegkönyvének megírásában, átdolgozásában vagy fordításában működtem közre. Mennyiségileg és szívbéli szeretet dolgában is ezt tartom eddigi munkásságom talán legnagyobb eredményének” – vallotta.

A Magyar Rádió bravúros verselője

Romhányi József a háború után került dramaturgnak a Magyar Rádióhoz. Kemény Egon zeneszerző vitte be az ismeretlen fiút a stúdióba, ezzel az ajánlással: „Itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához.”. Szellemesen rímelő, játékos dalszövegeire hamar felfigyeltek, és Romhányi sorra kapta a szövegírói megbízásokat. Pályáját később az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál, majd a Magyar Televíziónál művészeti vezetőként folytatta, 1962-ben pedig visszatért a Magyar Rádióhoz, ahol 1983-ban bekövetkezett haláláig a Zenei Főosztály dramaturgja volt.

„Mintha más áramkörök működtek volna az agyában”

Egyik legnagyobb sikere a Mézga-sorozat volt. Nepp József 1987-ben, Romhányi halála után nagy tisztelettel és szeretettel beszél alkotótársáról: „Sokszor megpróbáltam ellesni a »titkait«, megtanulni módszerét, felismerni fogásait, míg végül rájöttem, hogy lehetetlen.

Zseniális asszociációs készsége volt, mintha más áramkörök működtek volna az agyában, mint nekünk, közönséges embereknek.

S aztán itt volt az a kedvesség, soha senkit sem sértő humor, szellemesség, ami derűsen, simogatóan sugárzik minden írásából!” Egy másik interjúban Romhányi és Nepp József arról beszéltek, hogy igen szigorúak voltak magukkal a rajzfilm megalkotásakor: ha kitaláltak egy bolygót, ami egy perc alatt kerüli meg a Napot, az összes többi felmerülő időpontot is e szabály alapján számították ki. S noha a sorozat rendkívüli módon szórakoztató és szellemes, az alkotók lényegi mondanivalója egyáltalán nem nélkülözte a komolyságot: „A Mézga-sorozattal az volt a célunk, hogy felnagyítva mutassuk be azokat a torz jelenségeket, amelyek veszedelmet hozhatnak az emberiségre. A rohanás, a zaj, a túlzott kényelemszeretet, a gépek bűvöletei korunkban reálisan is létező ártalmak. Itt a Földön éljünk okosan, erre szerettünk volna figyelmeztetni a filmbéli bolygókon ábrázolt világokkal.”.

A Csőrmester és az Orvosi Begyetem

Mézga Aladár után Nepp Józseffel megalkották Dr. Bubó alakját. A Kérem a következőt! először 1973-ban és '74-ben ültette a készülékek elő a magyar lakosság nagy részét. Nem csak a gyerekeket: a sorozat mindhárom évada (az utolsó 1982-83-ban készült) bizonyos emberi jellemvonásokat karikíroz, a Romhányitól megszokott nyelvi leleményekkel (Tönk-Bank, Orvosi Begyetem, lúdtalpon álló stb.). Az ezermester, ám igazán semmihez sem értő Mekk Elek kalandjait első ízben 1974-ben sugározta a Magyar Televízió. De szintén Romhányi (és Nepp József) nevéhez fűződik az 1977-ben bemutatott egész estés rajzfilm, a Lúdas Matyi forgatókönyve, és a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki humoros párbeszédei is emlékezetesek maradtak.

Romhányi József, a költő

1983-ban jelentek meg groteszk állatversei. A Szamárfül című kötet első kiadása néhány napon belül elfogyott. Verseit a legkisebb korosztály is szívesen hallgatja: zeneiségük, nyelvi játékosságuk könnyen utat talál minden korosztály szívéhez. „Az apróka pók-apóka, s a porhanyó potrohú pókanyó” kezdetű A pék pókja nyelvtörőnek sem utolsó, nemkülönben A teve fohásza, amelyből itt – helyhiány miatt – csak néhány sort tudunk idézni:

Te tevél tevévé engem eleve,

Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.

Te terved veté a tevevedel ő tavat tavaly távol,
de tévednél, vélvén,
vén híved neved feledve
elvetemedve
vádol.

Ugyancsak Romhányi nevéhez fűződik például a Macskák című musical magyar szövegváltozata, számos sláger (például a Párizsban szép a nyár) szövege, de olyan reklámszlogenek is, mint a „Minden szinten – szinte minden” és a „Csak egy ugrás a Sugár”.

Romhányi József tehetséges és lelkes bridzsjátékos volt, a Fészek művészklubban szívesen játszott ismerőseivel, barátaival. De lakásán is igazi szellemi élet zajlott, szívesen fogadta művészbarátait vagy akár fiatalabb tehetségeket is. 1983. május 7-én hunyt el, még megérhette, hogy Érdemes Művész elismerést kapott – „filmszövegírói” tevékenységéért. 2017 óta emléktábla őrzi nevét a Hegedűs Gyula utca 15. számú ház falán, 2022 óta pedig egy kisbolygó is. (Borítókép: YouTube)

Ha kíváncsi vagy, mennyire emlékszel a Mézga család kaladjaira, ezt a kvízünket ajánljuk.