Tényleg létezett a Rómeó és Júlia két ellenséges családja

Olvasási idő kb. 4 perc

Mindenki ismeri a Rómeó és Júlia történetét, de azt már kevesen tudják, hogy a két család valójában létezett, ráadásul a Skakespeare által Capuletnek és Montague-nak átnevezett családok között valószínűleg az ellenséges viszony is fennállt.

A Rómeó és Júlia egy megkerülhetetlen történet. William Shakespeare drámája általában kötelező olvasmány az iskolákban, de rengeteg filmes és sorozatos feldolgozás is készült már a történetről, illetve színházi darabok, musicalek is. Azt nem tudjuk pontosan, hogy a két szerelmes valóban létezett-e (valószínűleg nem), de az biztos, hogy a két veronai család igen.

Két család Veronában

Verona városa a legtöbb embernek Shakespeare Rómeó és Júliájából ismert, a turistákat ez a történet csalogatja leginkább. Az észak-olaszországi városban rengeteg reneszánsz épület található, az UNESCO 2000-ben világörökségi státuszt adományozott neki.

Ford Madox Brown (1821–1893) festménye az erkélyjelenetről
Fotó: Wikimedia Commons

A Montague-k és a Capuletek két jelentős arisztokrata család voltak Veronából, és maga Dante is említi őket az Isteni színjátékban (Purgatórium, VI. ének). A ma La Casa di Giulietta (Júlia háza) néven ismert helyszín egy 13. századi otthon, amely a Dal Cappello (közismert nevén Cappelletti) családé volt, akik egyes történészek szerint Shakespeare Capuletjeit ihlették. Valójában a drámaíró sosem járt Veronában, a két háznak a nevét Dantétól kölcsönözte. Ez a mű az egyik legkorábbi szöveg, amely utal a Montecchi és Cappelletti családokra (a „Montague” és a „Capulet” elnevezések olasz megfelelői), amelyek a 13. században valóságos rivális politikai frakciók voltak.

Dante harcoló frakciókat és működésképtelen családokat említ, mint annak jeleit, hogy Itália a 13. és 14. században erkölcsi és spirituális válságban van. Néhány tudós úgy véli, hogy a Montecchi és a Cappelletti nem csupán egymással ellenségeskedő családok voltak, hanem a ghibellinek és guelfek közötti frakcióharcokba is belekeveredtek. Ezek a viszályok Dante életében az észak-olasz városállamokat véres konfliktusokba vitték. Elképzelhető, hogy a két család olyan régóta küzdött egymással a városuk politikai irányításáért, hogy mindkét fél a pusztulás szélére jutott.

Valós és valótlan helyszínek

A történészek a kolostort Shakespeare darabjának utolsó felvonásában tudták azonosítani, azonban a sírt, amelyben Júlia feküdt, már a drámaíró találta ki, ezt a San Francesco al Corso kolostor kertjébe képzelte el.

A leghíresebb helyszín, amely felkereshető Veronában, Júlia háza. Az épület a 13. században épült, és a Capulet-család címerével díszített külső homlokzatán egy kapu nyílik egy fedett térre, ahol a világ minden tájáról érkező szerelmesek hagyják az üzeneteiket. Régen a látogatók közvetlenül a falakra írták azokat, vagy rágógumival ragasztottak fel egy cetlit, ezért ma már paneleket helyeztek el, amelyekre feliratokat és kártyákat lehet rögzíteni. Innen a látogatók az épület belső udvarára érkeznek. Az udvar közepén egy bronz Júlia-szobor áll, a legenda szerint ha az egyik keblét érinti meg a látogató, a szerelemben lesz szerencséje, ha a másikat, akkor az anyagi javakat illetően.

Idézőjel ikon

A házat a Cappello-családtól vette meg 1905-ben a veronai polgármester, és a nevek hasonló hangzását kihasználva elindították a kampányt, hogy ez a ház tényleg Júliáék háza volt.

Az udvar központi eleme a híres erkély, amelyet Júlia hálószobájához kötnek. Azonban ez régen nem volt itt, az 1930-as évek körüli felújítás során építették hozzá. Az ősi épületet az évszázadok során különböző célokra használták, a város pedig megvásárolta, hogy megmentse a pusztulástól. Ma múzeum, amelyben lenyűgöző freskók és műalkotások láthatók, és Júlia hálószobáját a Franco Zeffirelli 1968-as Rómeó és Júlia című filmjében használt ággyal rendezték be.

Kevésbé ismert, de nem messze Júlia házától található a szerelmének otthona. A Montague-ház egy impozáns középkori épület tágas udvarral és oszlopos előcsarnokkal, amelyet egy fogazott téglafal véd. Ez azonban magántulajdonban van, és nem látogatható.

Ezt a házat "nézték ki" a Capuleték otthonának, Júlia erkélyét azonban később, 1930-ban építették hozzá
Fotó: Didier Descouens / Wikimedia Commons

Honnan származik Rómeó és Júlia?

A Rómeó és Júlia nevei is olasz gyökerekkel rendelkeznek, először Luigi Da Porto olasz író Giulietta e Romeo című történetében jelentek meg, amelyet Historia novellamente ritrovata di due nobili amanti (Két nemes szerelmes újonnan felfedezett története) című regényében mesélt el. Da Porto műve 1531-ben jelent meg, és már jóval Shakespeare darabja előtt nagy népszerűségnek örvendett Európában.

Azonban már ő is máshonnan vette az ihletet, a 15. századi olasz költőtől, Masuccio Salernitanótól, aki hasonló tragikus szerelmi történetet foglalt bele Il Novellino című, 50 történetet tartalmazó gyűjteményébe, amelyet 1476-ban publikált. Az ő története, amely Mariottóról és Gianozzáról szól, akik Sienában élnek (egy város nem messze Veronától), a Rómeó és Júlia legrégebbi ismert változatának számít. A Salernitano-féle sztori tartalmaz egy titkos házasságot és egy altatóitalt, de számos részlet eltér a Shakespeare által ismertté tett történettől, és a szerelmesek halála is más módon történik.

Shakespeare életével kapcsolatban rengeteg a rejtélyes mozzanat, összeszedtünk ebből ötöt az alábbi cikkünkben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?