Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az Orient Express már Agatha Christie idejében is fogalom volt. Az írónő gyilkos krimije ugyan nem feltétlenül az utazási irodák beharangozó álomszlogenje, az ikonikus vonat ázsióját csak tovább növelte, így nem csoda, hogy a ma is funkcionáló szuperluxus utazás árai nemhogy a földön nem járnak, de több tízmilliós forintos menetjegyeivel bátran mondható, hogy csillagászati magasságokban vannak.
A kelet-európai országok által rég áhított, és az 1800-as évek végén létrejött vasúti kapcsolat szimbolikus jelentőséggel bírva végre (vasúti) összeköttetést (is) jelentett Nyugat- és Kelet-Európa országai között. Az eredeti útvonal Párizst kötötte össze Konstantinápollyal, a mai Isztambullal, Budapesten is áthaladva.
Orient Express
Az első, kísérleti, ma úgy mondanánk „pilot” járat 1882-ben indult Párizsból Bécsbe. A próbaút 1350 kilométeres útját a vonat 27 óra és 57 perc alatt tette meg. 1883. június 5-én aztán elindult az első járat, de az első öt évben vonattal csak Várnáig lehetett eljutni, s onnan a fennmaradó utat Konstantinápolyig hajóval kellett megtenni. Ez 15 órányi hajóutat jelentett a 3186 kilométeres táv összesen 83 óra és 30 perces menetidejéből. Az Orient Express már a kezdet kezdetén is luxusvonatnak számított, csak első osztályú jegyeket értékesítettek, az első utasoknak 457 aranyfrank +20% ellátási díjért.
Még így is jobban járt, mint a Titanic
Ennek ellenére az utazás gyakran nem volt zavartalan a drága vagonokban. Már 1891-ben például, egy görög rablóvezér és bandája rabolta el a jómódú utazóközönséget, miután kisiklatta a vonatot, s csak magas váltságdíjak fejében engedte el túszait. De számos másik kisiklás, ütközés, üzemi baleset és természeti katasztrófa is bőven sújtotta már a kezdetektől a járatot. Ez utóbbiak közül talán az az 1929-es hótorlasz, amely Isztambul előtt 100 kilométerrel mintegy tizenegy napig vesztegeltette a vonatot, szolgálhatott Agatha Christie regényének inspirációjául.
Erre mondják: első osztályú
Ha már luxus színvonalról beszélünk, nem is lepődünk talán meg azon, hogy a Orient Express mai üzemeltetője az az LVMH konglomerátum, amely olyan világmárkákért felel sok másik mellett, mint a Luis Vuitton, a Moët & Chandon, a Christian Dior, vagy akár a Bulgari.
Jöjjenek a számok…
Így aztán már egy röpke egy éjszakás út ára is 1700 font körül indul a Firenze–Párizs között működő Venice Simplon Orient Express járaton, mely Orient Express-menetjegyhez képest szemtelenül alacsony ára ellenére is 11 hálókocsiból, 3 éttermi kocsiból, 1 bárkocsiból és 2 személyzet kocsiból kapcsolódik össze.
Az Orient Express járatain találni 2 főre kalibrált, úgy nevezett nagy lakosztályokat is, személyenkénti 5300 fontos ártól, azaz bőven több mint 2 millió forinttól, na de ezért a pénzért hálószoba, társalgó és saját, márvánnyal díszített fürdőszoba is jár már az előkelő utasoknak.
A klasszikus Párizs–Isztambul-útvonal öt éjszakás járatára, sajnos, csak évente egyszer, augusztusban ülhetnek fel azok a szerencsések, akik nemcsak hogy ki tudják fizetni a 35 000 fontos, vagyis hozzávetőlegesen 15 millió forintnyi menetjegy árát, de ráadásul elég szemfülesek is ahhoz, hogy jegyüket időben megváltották. Hiába kerül ugyanis például a nagy lakosztályok útiköltsége 110 000 fontba, ami több mint 47 millió forint, 2023 augusztusára ezek a jegyek már, félve vallom be, mind elkeltek.
