Óvóhelyként is használták, ma világsztárok lépnek fel benne

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Idén immár 140 éve annak, hogy az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaház megnyitotta kapuit, melynek történetéhez számos érdekesség kötődik. Ezek közül a kulisszatitkok közül válogattunk, és jártunk utána néhánynak fenti videónkban.

A politika a nyitó ünnepségbe is beleszólt

Az Operaház megépítése kilenc év alatt fejeződött be. A megnyitót 1884. szeptember 27-én tarották. Már ez a kezdet is igen kalandosra sikerült, hiszen a legenda szerint Ferenc József csak úgy adott engedélyt a budapesti Operaház megépítésére, hogy az nem lehetett nagyobb, mint a bécsi. Az avató ünnepségen pedig a korabeli feljegyzések szerint azt mondta: az Operaház

„valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet.”

Mármint a bécsihez képest.

De nemcsak az épület mérete okozott fejtörést, hanem az is dilemma elé állította az ország és az Operaház vezetését, hogy melyik darabot mutassák be a nyitó előadáson. Mindenképpen szerettek volna magyar darabokat játszani, de Erkel Hunyadija és a Bánk bán is egy politikailag kényes témát feszeget: vagy megölik a királyi család egyik tagját, vagy fellázadnak ellenük. A diplomáciai konfliktus elkerülése érdekében a nyitó ünnepség szervezőinek nagyon okosan kellett eljárniuk, de végül megoldották a „problémát”. Egy kis részt eljátszottak a Bánk bánból is, a Hunyadi Lászlóból pedig csak a nyitány hangzott el, végül egy háromfelvonásos Wagner-opera, a Lohengrin első felvonása zárta a nyitó előadást. 

Ezért volt az előadás alatt is félhomály

A korabeli feljegyzések szerint a 19. században sokáig félhomályban zajlottak az operaelőadások a Magyar Állami Operaházban. Ennek pedig technikai oka volt, ugyanis amíg nem volt áram az épületben, a plafonon lévő 30 tonnás csillár gázlánggal égett, amit, ha lekapcsoltak, nem volt könnyű újra beüzemelni. 

Egy tükör, amiben soha nem láthatta magát Sisi

A Királyi lépcső fölött lévő tükörben Sissi királyné szívesen nézegette magát, és a legenda szerint azért, mert abban mindig karcsúbbnak látszott. Nos, ez a történet valóban csak egy legenda, miután Sisi valószínűleg sosem látta magát ebben a tükörben, ugyanis egyetlen bizonyíték sincs arra vonatkozóan, hogy Sisi valaha is járt volna az Operaházban, ahol állítólag saját páholya is volt.

Operából óvóhely: Kodály Zoltán életét is megmentette

1944 karácsonyán óvóhelyként is funkcionált a Magyar Állami Operaház, ami Kodály Zoltánnak is menedéket nyújtott, miután a zeneszerző is itt bujkált felesége származása miatt. A vasbetonajtókkal elzárt kulturális létesítmény azonban nem csak kettejük, hanem több száz zsidó származású ember életét mentette meg, akik a korábban az előadásokon látott és használt díszletek között élték a mindennapjaikat.

Kattints a fenti videóra, és kiderül, melyik darabját írta az Operaházban bujkálva Kodály Zoltán, miért utazott Feszty Árpád, az épület freskóit készítő művész Olaszországba, és, hogy mi történt a századfordulón a legtöbb festményképpel, ami egy beázás miatt vízkáros lett.

Ha tetszett ez a videó, ajánljuk Végh József kriminálpszichológus-túsztárgyalóval készített videóinterjúnkat is!