A 20. század legszebb magyar színésznői

Olvasási idő kb. 2 perc

A magyar nők híresek a világon szépségükről, de abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a szépek közül jó néhányan rendkívül tehetségesek is, így bájuk mellett kiemelkedő színészi játékukban is gyönyörködhet a nagyérdemű. Nehéz is volt közülük választani is.

Hiába kis ország a miénk, amikor a 20. század legszebb magyar színésznőinek sorát rövidre kellett zárni, az ember azt sem tudta, melyik ujját harapja.

Elejétől a végéig tartogatott nekünk szép színésznőket a 20. század

Egy korábbi galériánkban az 1930-1940-es évek magyar filmcsillagait már számba vettük. Ez nagy szerencse, mert Szeleczky Zita, Perczel Zita, Mezei Mária és társaik mellett nehéz lenne szó nélkül elmenni.

A 60-as évektől tündöklő Pécsi Ildikó az egyik legszebb magyar színésznőként gyakran fordult meg címlapokon is

A 20. század középső néhány évtizedében is bőven akadtak csodálatos szépségek, akiket a színpadon és a filmvásznon, és immár színes kópiákon nézhetett meg újra és újra a közönség. Várkonyi Zoltán rendezésében például Jókai Mór-regények adaptációiban szebbnél szebb színésznők játékát élvezhetjük a mai napig a tekercsek digitalizált változatának hála. Pécsi Ildikó, Venczel Vera, Szerencsi Éva, Béres Ilona csak néhány azok közül, akik ma is a képernyő vagy a monitor elé bilincselnek színészi alakításuk mellett időtlen szépségükkel is.

A galéria első képére kattintva elindul fotóválogatásunk, amely alatt a cikkünk folytatódik.

Galéria ikon

14

Galéria: A 20. század legszebb magyar színésznői

Nem csak szépek, a hangjuk is egyedi

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a 20. századi Magyarország legszebb színésznőinek listája még sok-sok oldalon keresztül folytatódhatna. Minden bizonnyal kimaradt a teljességre messze nem is törekvő felsorolásunkból számtalan színésznő, akinek itt lenne a helye. Mindenesetre galériánk válogatását készítve arra lettünk figyelmesek, a legtöbb hazai színésznő szépség egyszerre különleges hanggal is van megáldva: Karády Katalin vagy Tolnay Klári hangja azonnal felcsendül bennünk, de Ruttkai Éva, Szerencsi Éva, Béres Ilona, Básti Juli, Udvaros Dorottya vagy Ráckevei Anna ugyancsak kitűnő példa ugyanerre.

Ismerve a hazai tehetségeket joggal bízhatunk a későbbiekben a fenti galéria folytatásában, amelybe immár a még fiatalabb generációhoz tartozó szépséges hazai színésznők is belekerülhetnek majd.

Ha vonz ez a világ, lapozz bele a20. század elejének legnagyobb filmcsillagait bemutató fényképalbumunkba is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.