Létezik is, meg nem is: csak időnként bukkan elő a víz alól ez a falu

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hosszú idő után, idén tavasszal újra előbukkanhat egy rég elfeledett település a festői Toszkána szívében. A Lucca tartományban található Fabbriche di Careggine a 20. század derekáig pont olyan falu volt, mint az összes korabeli, ám ezután valami olyasmi történt, ami örökre megpecsételte a sorsát: víz alá került.

Ha jártál már Toszkánában, de még egyszer sem hallottál az Eldron folyó partján lévő Fabbriche di Careggine nevű faluról, akkor az nem véletlen. Mert hiába létezik, valójában nincs is, pontosabban egyelőre láthatatlan. 

Virágzó középkori település

Fabbriche di Careggine története egészen a 13. századig nyúlik vissza, amikor bergamói és bresciai kovácsok telepedtek le a festői toszkán vidék szívében. A tehetséges fémmegmunkáló kézművesek otthonává vált falu 1755-ben a térség egyik legjelentősebb vasbeszállítója lett, és elég jól is élt, amit lakói többek között a 18. században létesített malomnak is köszönhettek. A még jobb sorsra érdemes települést azonban már nem lehetett megmenteni a pusztulástól, amikor kiderült, hogy vannak, akiknek egészen más tervei vannak vele.

A festői Toszkánának van egy olyan települése, ami tulajdonképpen nincs is
Fotó: Getty Images Hungary

Eltűnt, víz alatti szellemfalu lett

A második világháború után Olaszországban csak a haladás számított, a helyi szokások és hagyományok megőrzése, az építészeti és kulturális örökség megőrzése némileg a háttérbe szorult. Az áramigény viszont nőtt, ami miatt egyre nagyobb termelésre volt szükség, így

Idézőjel ikon

különösen az ország középső részében kezdték meg a völgyek duzzasztását, hogy mesterséges medencéket hozzanak létre.

Ezért pedig akkor sem volt akadály, amikor egy-egy település, például Fabbriche di Careggine életéről volt szó.

A toszkán falut is elérte a vég: 1953-ban került víz alá
Fotó: Romano Cagnoni/RETIRED / Getty Images Hungary

Három évtizede senki sem láthatta 

Miután az olasz falu nagyjából harminc otthonának 150 lakóját átköltöztették a környező településekre, Fabbriche di Carreggine sorsa örökre megpecsételődött: 1953-ban víz alá került. A Vagli-tó rabságába került település magasabb épületei, úgy mint a Szent Theodor-templom, ki-kikandikálnak a vízből, ám csupán akkor látszik újra teljes valójában, amikor lecsapolják a tavat. Noha erre a kezdetekben évtizedenként került sor – 1958-ban, 1974-ben, 1983-ban és 1994-ben –,

immár harminc éve senki sem szabadította meg a víztől a medret. 

Máig felzúgnak a harangok

Az újabb munkálatokat eredetileg 2016-ra tervezték, ám ebből végül semmi sem lett, ahogyan a 2021-es lecsapolásból sem. A következő dátumot azonban 2024 tavaszán jelölték meg, ami, ha megvalósul, igencsak nagy szenzáció lesz: arra lehet számítani, hogy a világ minden tájáról ezrével érkeznek majd oda látogatók, hogy megcsodálják a víz alatti szellemfalut. És talán meghallhatják a tó fenekén álló templom harangját is, amelyet a legenda szerint minden hónapban 13-án az ősi falu boszorkányának tartott Teodora szelleme kongat.

Ha szívesen olvasnál még ehhez hasonló helyekről, akkor az ugyancsak Olaszországban található Cracóról szóló cikkünket is a figyelmedbe ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.