Teljes napfogyatkozás, szabad szemmel is látható csillagrobbanás, öt bolygó együttállása – a többi között ezek a roppant ritka égi jelenségek is láthatóak lesznek a következő évtizedekben.
Bizonyára sokan emlékeznek az 1999-es teljes napfogyatkozásra, hiszen ilyen különleges égi jelenség megfigyelésére nincs mindennap lehetőség. E sorok írója családjával egy vértesi mezőn telepedett le, hogy tanúja legyen a napfogyatkozásnak. Emlékszem: szüleim olyan sokszor elmondták, hogy szabad szemmel tilos belenézni a fogyatkozó Napba, olyan sokszor figyelmeztettek a lehetséges veszélyekre, hogy az a meggyőződés alakult ki bennem: elég egyetlen pillantás, és oda a szemem világa. Végül persze nem történt semmi baj, és védőszemüvegeinken keresztül végigkövettük a sajátos jelenséget. Az biztos: egy-egy hasonló esemény élete végéig elkíséri az embert. Éppen ezért szedtük össze azokat az égi tüneményeket, amelyek az elkövetkező években, évtizedekben hasonló élményt adhatnak.
Öt bolygó együttállása
Ahogy a naprendszer bolygói keringenek a Nap körül, olykor úgy hozza pályájuk, hogy a Föld bizonyos pontjáról nézve közel kerülnek egymáshoz az éjszakai égbolton. Már az is megfigyelésre érdemes, amikor két vagy három bolygó látható egyszerre, ám olyanra nagyon ritkán kerül csak sor, hogy öt égitest figyelhető meg az égbolt egy aránylag kis területén. Ilyen különleges együttállásra lesz példa 16 év múlva, 2040. szeptember 8-án, amikor a Mars, a Merkúr, a Vénusz, a Szaturnusz és a Jupiter is látható lesz az éjszakai égen egymástól nem messze.
A Merkúr vagy a Vénusz áthaladása a Nap előtt
A Földről figyelve mindössze két bolygót láthatunk olykor elhaladni a Nap előtt: a Merkúrt és a Vénuszt. Ennek oka egyszerűen az, hogy ez a két égitest mozog a mi bolygónknál szűkebb ívben, így pályájuk olykor a Föld és a Nap között halad el. Szerencsés esetben ez bizonyos pontokról meg is figyelhető. A Vénusz áthaladásának megfigyelésére valószínűleg nem sokaknak nyílik lehetősége a ma élők közül – mivel 2117-ben és 2125-ben lesz a következő két ilyen égi jelenség, ennek megtekintésére legfeljebb a mostanában születetteknek lehet esélyük.
A Merkúr hasonló pozíciójára viszont nem is kell olyan sokat várni: 2032. november 13-án gyönyörködhetünk majd abban, ahogy a Naprendszer legkisebb bolygója közel 4 és fél óra alatt elhalad a Nap előtt. Aki esetleg lemarad majd a 8 év múlva bekövetkező jelenségről, nem kell aggódnia: 2039-ben, 2049-ben, 2052-ben és 2062-ben is lehetősége lesz a Föld bizonyos pontjairól megfigyelni az áthaladást.
A Halley-üstökös visszatérése
Aki nagyon szerencsés időben születik, akár kétszer is lehetősége adódhat megfigyelni a Halley-üstököst. A legismertebb rövid keringési idejű üstökös (ez azt jelenti, hogy 200 évnél kevesebb a keringési ideje) 75-76 évente látható a Földről. Vagyis legtöbbünk életében csak egyszer gyönyörködhet áthaladásában az éjszakai égbolton. (A másik ilyen ismert üstökös volt a Shoemaker–Levy 9, amely azonban érdekes módon nem a Nap, hanem a Jupiter körül keringett. Ez is lett a veszte: miután 1992-ben a bolygó árapályereje kisebb részekre szakította szét, a darabok 1994. július 16. és 22. között becsapódtak a Jupiter déli féltekéjének felszínébe.)
A Halley-üstökös 2061. július 28-án fog a legközelebb elhaladni a Naphoz, szakértők szerint ezután egy nappal lesz a legjobban megfigyelhető a Földről. Ekkor annyira fényes lesz az üstökös az éjszakai égen, mint a harmadik legfényesebb csillag – vagyis szabad szemmel is könnyen láthatóvá válik.
Szabad szemmel is látható csillagrobbanás
Mintegy háromezer fényévre található a Naprendszerünktől a T Coronae Borealis nevű kettőscsillag, amelynek felszínén tulajdonképpen bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy hatalmas robbanás. A nóvának nevezett jelenség nem keverendő össze a szupernóvával, amelynek eredményeképpen a csillag megsemmisül. (Ilyen jelenségre a tudósok szerint valószínűleg még mintegy 100 ezer évet kell várni – ekkor várható az Orion csillagkép főcsillagának, a Betelgeuze-nak a látványos megsemmisülése. Egyes csillagászok szerint ugyanakkor a robbanás szinte bármikor megtörténhet.) A T Coronae Borealis egy vörös óriáscsillagból és egy fehér törpéből áll – a nóva során a vörös óriásról a fehér törpe felszínére áramló gáz felrobban. Ettől a kettőscsillag nem semmisül meg, ám a termonukleáris reakciót kísérő fényjelenség szabad szemmel is megfigyelhető lesz valamikor szeptemberig bezárólag. Csillagászok szerint körülbelül annyira lesz fényes a jelenség, mint a Sarkcsillag, ráadásul több napon keresztül látható marad.
Teljes napfogyatkozás
Magyarországon utoljára 1999-ben volt megfigyelhető teljes napfogyatkozás. Az amerikai kontinensen élők egy része nemrég, idén áprilisban is gyönyörködhetett ilyen jelenségben. Hazánkban azonban egy jó ideig nem lesz még látható, ahogyan a Hold a Nap és a Föld közé mozogva teljesen kitakarja a fényes égitestet. Noha a napfogyatkozások nem különösebben ritkák (a 21. században például az előrejelzések szerint összesen 224 lesz), Magyarországról is látható, ráadásul teljes napfogyatkozás csak 2081. szeptember 3-án reggel lesz legközelebb.
Olvasd el, pontosan mi történik, amikor a T Coronae Borealis felragyog, kattints ide!
