Ez a világ legérintetlenebb szellemvárosa, egykor az aranyra épült

Olvasási idő kb. 3 perc

Léteznek olyan helyek, amelyek nélkül kevesebb lenne a világ. Ilyen a bolygónk legjobban megőrzött szellemvárosa is, amelyben a helyieknek szó szerint aranyéletük volt. Egy ideig. Aztán történt valami, ami végleg megpecsételte a mára legkísértetiesebb hellyé vált települést.

Az egyesült államokbeli Nevada határán fekvő, kaliforniai Bodie-ra mondhatnánk, hogy már csak árnyéka önmagának, de ez csak féligazság: bár nyolcvankét éve valóban már egy lélek sem lakja, attól még ugyanúgy, ugyanott áll, és őrzi a múltját, mintha csak jégbe fagyott volna. Jég persze már csak az éghajlatánál fogva sincs arrafelé, de az idő éppúgy tartósította, mint ha a zord időjárás tartotta volna a bolygón.  

Bodey, az ásványkincsek után kutató felfedező

Az észak-amerikai kísértetváros története azzal a William S. Bodey-val kezdődött, aki, csakúgy mint a többi kutató akkoriban, az ásványkincsekről szóló pletykák után indult aranyat keresni. 1859-ben így bukkant a Föld egyik legdrágább kincsére a Sierra Nevada-hegységtől keletre fekvő területen, amely az ő neve után kapta a Bodie nevet. De ez egy másik történet, amire később visszatérünk. Bodey azt tervezte, hogy majd a családjával együtt termeli ki az aranyat, ezért nem is habozott sokáig, elindult értük, de már sosem ért haza, az odafelé úton ugyanis egy óriási hóviharban életét vesztette.

Az amerikai Bodie egy Bodey nevű kutató után kapta a nevét
Fotó: John Elk / Getty Images Hungary

Így született meg Bodie Amerikában

Noha W. S. Bodey sosem lehetett részese a település kivirágzásának, a családja gondoskodott az „örökségről”: megalapította Bodie városát, amelynek egyes feltételezések szerint csak azért nem a Bodey nevet adták, mert el akarták kerülni, hogy véletlenségből Bodyként – magyarul: emberi test – emlegessék az emberek. Más források szerint viszont egy festőnek köszönhető a település elnevezése, aki a legközelebbi városban egy „Bodie Stables” – Bodie-istállók – feliratával lopta be a helyiek szívébe magát, akik úgy gondolták, hogy ez sokkal jobban néz ki, mint más hangzásbeli változatok.

1862-re így Bodie lett az újonnan felfedezett terület neve.

Máig nem tisztázott, hogy az aranylelő helyet végül ki keresztelte Bodie-ra
Fotó: Doug Meek / Getty Images Hungary

Aranyban úszott a település

A név már megvolt, így 1861-ben hozzá is láthattak az arany kitermeléséhez. Az aranybánya nemcsak ásványkincset termelt, hanem nagy-nagy profitot is. Jól látszik ez abból is, hogy

Idézőjel ikon

a 20 bányásszal indult Bodie-nak alig húsz év múlva már 10 ezer lakosa volt.

A kaliforniai település ebben a két évtizedben élte a fénykorát, miközben messze földön az egyik leghírhedtebb címet is megszerezte magának. Bodie ugyanis az egyik legveszélyesebb, törvények nélküli településsé vált, ahol nemcsak az arany csillogott, hanem a férfiak szeme is:

tucatszám jöttek létre ugyanis a prostituáltakkal teli bordély- és „rossz hírű” házak.

Ezek mellett megannyi játékterem és ópiumbarlang települt Bodie-ba, a családok mellett pedig rablóktól, fegyveresektől, bolttulajdonosoktól és a világ minden országából érkező emberektől nyüzsgött a város.

Micsoda titkokat őrizhetnek a biliárdasztalt körülölelő falak!
Fotó: Alicia Mariah Elfving / Getty Images Hungary

Elkopott a lakosság

Bodie-ban lenni nemcsak merő életveszély, de buli is volt, az aranyéletnek azonban lassacskán vége szakadt. Az 1880-as éveket követő évtizedekben, miután a bánya már nem hozott annyi profitot, egyre kevésbé számított vonzó helynek a település.

Idézőjel ikon

A lakosság száma így kezdett fokozatosan csökkenni, ami már megállíthatatlan lett.

1930-ban már egy teremtett lélek sem élt Bodie-ban, noha a szomszédos települések munkásainak hála, a bánya még működött egy ideig. 

Bodie még ma is áll, 1962-ben állami történeti park lett
Fotó: Alberto Mazza / Getty Images Hungary

Miután végleg megállt az élet

Bodie sorsa az 1960-as években pecsételődött meg, 1962-ben végleg megállt az élet. Ennek ellenére azonban ma is látható az akkori állapotában, az állam ugyanis emlékparkká nyilvánította: 170 épület még ugyanúgy áll, mint akkor, köztük az iskola, a templom és a bank maradványai. Az, hogy a település a világ legjobban megőrzött szellemvárosává vált, a térség kivételes klímájának és az alacsony páratartalomnak köszönhető.

Ha szeretnél még több titokzatos helyet felfedezni, egy korábbi cikkünkből megismerhetsz öt igazán elhagyatottat. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.