Popikonok a szocializmusból: megőrült értük mindenki – Galéria

Olvasási idő kb. 2 perc

Az átkos könnyűzenei ikonjai vállalhatták a többé-kevésbé polgárpukkasztó magatartást is a szocializmus kései időszakában: volt, amikor már a beattel is feszegették a határokat, de végül mégiscsak sokan lettek jampecek.

A hatvanas években az enyhülő politikai légkör megengedte, hogy a beatzene beszüremkedjen hazánkba – a budapesti klubokban játszó amatőr zenekarok és a többek közt a Szabad Európa Rádióban hallható zenék egy messzire mutató folyamatot indítottak el.

A korábban a dzsesszel is szembehelyezkedő marxista ideológia a beatnél is igyekezett vasszigort alkalmazni a hatvanas években. Azt az igénytelenséget és képzetlenséget, amely a feltörekvő műfajban szerintük megjelent, eleinte nem akarták engedélyezni. 

Amikor azonban egy 1963-as KISZ-kutatás megmutatta, hogy ez a modern tánczene a fiatalok kedvence, tiltás helyett próbálták nekik megfelelő mederbe terelni a könnyűzenét.

Kattints a képre, és mélyedj el a szocialista korszak magyar könnyűzenéjében pár perc erejére!

Galéria ikon

22

Galéria: Ők voltak a könnyűzene sztárjai a szocializmusban
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN

Kevés olyan együttes maradt talpon, akik egyszerre tudták a botránymentes, tehetséggel vegyített megbízhatóságot és a népszerűséget is biztosítani. 

Végül az Illés, Metró, Omega triásza maradt talpon, mellettük még néhány formáció tudott ebben a műfajban érvényesülni.

Ennek oka volt az is, hogy az idősebbek a beatet elutasítva megmaradtak a táncdaloknál, még akkor is, amikor az Illésnek sikerült Táncdalfesztivált nyernie 1968-ban. Ennek ellenére megjelent a rendszerkritikus pol-beat, és kopogtatott a rockzene is, miközben a beat azért filmvászonra is tudta küzdeni magát.

A fiatal közönség eközben egyre inkább a rockra volt kíváncsi, a hetvenes évekre pedig valóban színes könnyűzenei paletta jelent meg hazánkban. Volt ebben helye a countrynak vagy a népzenének is a beat és a rock mellett: az utóbbi műfajok a nyolcvanas években is megőrizték ellenkultúra-színezetüket. Ennek a korszaknak legismertebb művészeit mutatja be fenti galériánk. 

Ha szívesen nézegetnél még hasonló képsorokat, ajánljuk a budapesti tömegközlekedésről vagy a Malévról készített galériánkat is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?