Diktátor rendelte meg a világ legikonikusabb autóját, de egy magyar zseni ihlette a terveket

Olvasási idő kb. 4 perc

Hitler ötletéből született meg a Volkswagen ikonikus modellje, melyet ma imád a világ náci gyökerei ellenére is.

Az 1940-es évek egyik leghíresebb szülötte volt a bogárhátú Volkswagen-modell, melyet egészen 2003-ig gyártottak. Több mint 21,5 millió darab rótta hosszú évtizedeken át tartó történelme során a világ útjait, és bár sok minden megváltozott a járművön 1945 óta, a Bogarak megmaradtak továbbra is eltéveszthetetlenül egyedi külsővel rendelkező járműveknek.

A Volkswagen Bogár igazi népautónak született

Hitler alapötlete már a harmincas években megszületett: egy olyan járművet szeretett volna terveztetni, amelyben elfér egy öttagú család, amely képes a száz kilométer per órás sebesség elérésére, és ráadásul az ára is baráti. 990 német márkában határozták meg ezt: ezért annak idején 31 hetet kellett dolgoznia egy németnek. Ugyanakkor ha valaki szeretett volna hozzájutni álmai áramvonalas autójához, ehhez nem egyben kellett leszurkolni az összeget, hanem egy alapba kellett befizetni azt, így előre törlesztve a vételár részleteit.

Ez a látvány világszerte tömegek számára ismerős: a Volkswagen Bogár globális ikon
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Amint azt említettük, a harmincas évektől kezdve készült már Hitler arra, hogy ezzel a járművel lepje meg a német népet, ám a tervező, Ferdinand Porsche nem tudta kellő ütemben követni a terveket, ezért aztán

Idézőjel ikon

a háború hamarabb megkezdődött, mint hogy a bogárhátúak forgalomba kerülhettek volna.

Valójában egy magyar tervezte

Nem ez volt az egyetlen probléma az autóval. Bár Ferdinand Porsche neve került be a történelemkönyvekbe az autó megálmodójaként, ezzel azért többen is hajlamosak vitázni. A cseh Tatra autógyár például azt állította, hogy a szabadalmak egy részét Hans Ledwinkától, egy osztrák mérnöktől lopták el, akiért egyébként Adolf Hitler rajongott. Pert is indítottak az ügy miatt, azonban amikor az Anschluss bekövetkezett, a német katonák lerohanták a Tatra gyárait is, és betiltották Ledwinka hasonló modelljének gyártását.

A háború után aztán a Volkswagen arra kényszerült, hogy csinos ki összeggel kárpótolja a Tatrát.

Van ugyanakkor még egy szereplője ennek a történetnek, ráadásul magyar: nem más, mint Barényi Béla. A fiatal gépészmérnök, akit az autók világa lenyűgözött, már 1929-ben felskiccelte annak az autónak a terveit, amelyet állítólag a vele személyes kapcsolatban is álló Ferdinand Porsche készített. 1936-ban hallgatott, amikor Porsche az ő tollaival ékeskedett, majd elment a Mercedes-Benzhez. Egészen nyugdíjazásáig, 1972-ig ennek a márkának a hírnevét öregbítette, de azért idővel feltámadt igazságérzete is, és jogi útra terelte a Bogár szabadalma körüli hercehurcát.

Idézőjel ikon

Sikerült is tervei bemutatásával meggyőznie a bíróságot arról, hogy Porsche finoman szólva tőle inspirálódott, 1955-ben tehát már elismerték őt a modell atyjának.

Nem a pénz miatt vágott bele a folyamatba: mindössze egy márkát kért a szabadalomért, nagylelkűségéről tanúbizonyságot adva.

Az angolok lenézték

Azt, hogy a modell a háború végén nem tűnt el a süllyesztőben, részben Ivan Hirst brit tisztnek köszönhetjük. A férfi látta a német hadszíntéren, milyen jő minőségű jármű is a Bogár, és úgy gondolta, hogy Németországon kívül is lehet jövője a modellnek. Amikor Angliába szállították az első darabot, az ottani autógyárosok is megnézték azt tüzetesen – és lesújtó véleményt alkottak róla, bumfordi, csúnya modellnek titulálták, amely ráadásul nagyon hangos is, ezért gyártásába belevágni teljességgel ki nem fizetődő vállalkozás.

A mai kor embere is szereti
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Amerikában ugyanakkor másképp gondolkodtak, és az ötvenes években külön kampánnyal vezették be a Bogarat, ami a hatvanas évekre a legnagyobb számban eladott nem amerikai autóvá vált az országban. Különböző változatait készítették el, melyek közé kabrió és sportautó is befért. Azt, hogy a valóságban menyire megkedvelték a modellt, jól illusztrálja, hogy A kicsi kocsi kalandjaival elindított franchise-ban több családi film főszereplőjévé tették a Herbie névre keresztelt Bogarat. 

1968-ban mutatták be a sorozat első, 2005-ben pedig ez idáig utolsó darabját: összesen hat bogaras film ültetett rengeteg embert a mozivászon elé.

A hippik kedvencévé vált

Azért az angolok is megbarátkoztak a Bogárral: ez részben a Beatlesnek is köszönhető, ők ugyanis egy sárga bogárhátúban is mutatkoztak első filmjükben. A hatvanas évek hippikultúrájának szerves részévé vált ez a szerethető, tényleg hippis kisautó, melynek népszerűségében az is közrejátszott, hogy könnyen elérhetők voltak hozzá az alkatrészek a nagy gyártási darabszámnak köszönhetően, és otthon is meg lehetett bütykölni, ha esetleg meghibásodott volna. A bogárhátúk megjelenése máig mosolyt csal az emberek ajkára – valószínűleg senkinek sem jut már eszébe róluk Adolf Hitler…

Ha szívesen olvasnál a náci diktátorral kapcsolatosan egy izgalmas anekdotát, olvasd el a következő cikkünket:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?