Mérgező világháborús maradványokon virágzik az élővilág: több itt az állat, mint a tengerfenéken

Olvasási idő kb. 2 perc

A Balti-tenger mélyén rejtőző világháborús bombák és vegyi fegyverek évtizedek óta komoly környezeti kockázatot jelentenek, most azonban a kutatók meglepő felfedezést tettek: a mérgező roncsokon az élővilág valósággal burjánzik. Egy friss vizsgálat szerint több tengeri élőlény található ezeken a veszélyes maradványokon, mint a környező tengerfenéken.

A kutatók robotkamerák segítségével vizsgálták a tenger alatti bombákat, amelyek a második világháború után kerültek a vízbe. A felvételek tanúsága szerint a rozsdás fémtárgyakon vastagon nőnek a moszatok, kagylók és korallszerű élőlények, miközben rákok és halak is otthonra találnak közöttük. Egyes esetekben a biológiai aktivitás kétszer-háromszor nagyobb volt a robbanótestek környezetében, mint a természetes aljzaton.

Világháborús bombák a tenger mélyén

A tudósok szerint a jelenség paradox módon mutatja meg a természet alkalmazkodóképességét: az élőlények képesek kihasználni az ember által hátrahagyott tárgyakat is, ha azok megfelelő felületet biztosítanak.

Idézőjel ikon

Ugyanakkor a látványos élővilág nem jelenti azt, hogy ezek a területek biztonságosak lennének.

A bombák és vegyi fegyverek továbbra is veszélyes anyagokat – például mustárgázt és TNT-maradványokat – bocsáthatnak ki a vízbe, így hosszú távon károsíthatják az ökoszisztémát.

Bár a világháborús maradványokat birtokba vette a tengeri élővilág, az ökoszisztéma hosszú távon nem jövedelmezik ebből
Fotó: Mitchell Pettigrew / Getty Images Hungary

Veszélyeztetik a tengert

Becslések szerint mintegy 300 ezer tonna háborús eredetű fegyver és robbanóanyag hever a Balti-tenger mélyén, különösen a dán és a német partok közelében. A szakértők attól tartanak, hogy az idő előrehaladtával ezek a szerkezetek egyre inkább korrodálódnak, és veszélyes vegyi anyagokat engedhetnek ki a tengerbe. Ennek ellenére a kutatás szerint

Idézőjel ikon

a roncsok körüli ökoszisztémák ma már olyan szinten kifejlődtek, hogy eltávolításuk újabb pusztítást okozhatna az élővilágban.

A tudósok dilemmája tehát kettős: míg a környezetbiztonság szempontjából indokolt lenne a fegyverek eltávolítása, addig az ott kialakult mikró-ökoszisztémák megőrzése mellett is érvelnek. A Balti-tenger mélye így egy különös ellentmondásos világot rejt – ahol a háború maradványai életet is teremtenek, miközben továbbra is halálos veszélyt hordoznak magukban.

Ha kíváncsi vagy a kincsekre, amelyeket a mai napig nem találtak meg, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.