Mérgező világháborús maradványokon virágzik az élővilág: több itt az állat, mint a tengerfenéken

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Balti-tenger mélyén rejtőző világháborús bombák és vegyi fegyverek évtizedek óta komoly környezeti kockázatot jelentenek, most azonban a kutatók meglepő felfedezést tettek: a mérgező roncsokon az élővilág valósággal burjánzik. Egy friss vizsgálat szerint több tengeri élőlény található ezeken a veszélyes maradványokon, mint a környező tengerfenéken.

A kutatók robotkamerák segítségével vizsgálták a tenger alatti bombákat, amelyek a második világháború után kerültek a vízbe. A felvételek tanúsága szerint a rozsdás fémtárgyakon vastagon nőnek a moszatok, kagylók és korallszerű élőlények, miközben rákok és halak is otthonra találnak közöttük. Egyes esetekben a biológiai aktivitás kétszer-háromszor nagyobb volt a robbanótestek környezetében, mint a természetes aljzaton.

Világháborús bombák a tenger mélyén

A tudósok szerint a jelenség paradox módon mutatja meg a természet alkalmazkodóképességét: az élőlények képesek kihasználni az ember által hátrahagyott tárgyakat is, ha azok megfelelő felületet biztosítanak.

Idézőjel ikon

Ugyanakkor a látványos élővilág nem jelenti azt, hogy ezek a területek biztonságosak lennének.

A bombák és vegyi fegyverek továbbra is veszélyes anyagokat – például mustárgázt és TNT-maradványokat – bocsáthatnak ki a vízbe, így hosszú távon károsíthatják az ökoszisztémát.

Bár a világháborús maradványokat birtokba vette a tengeri élővilág, az ökoszisztéma hosszú távon nem jövedelmezik ebből
Fotó: Mitchell Pettigrew / Getty Images Hungary

Veszélyeztetik a tengert

Becslések szerint mintegy 300 ezer tonna háborús eredetű fegyver és robbanóanyag hever a Balti-tenger mélyén, különösen a dán és a német partok közelében. A szakértők attól tartanak, hogy az idő előrehaladtával ezek a szerkezetek egyre inkább korrodálódnak, és veszélyes vegyi anyagokat engedhetnek ki a tengerbe. Ennek ellenére a kutatás szerint

Idézőjel ikon

a roncsok körüli ökoszisztémák ma már olyan szinten kifejlődtek, hogy eltávolításuk újabb pusztítást okozhatna az élővilágban.

A tudósok dilemmája tehát kettős: míg a környezetbiztonság szempontjából indokolt lenne a fegyverek eltávolítása, addig az ott kialakult mikró-ökoszisztémák megőrzése mellett is érvelnek. A Balti-tenger mélye így egy különös ellentmondásos világot rejt – ahol a háború maradványai életet is teremtenek, miközben továbbra is halálos veszélyt hordoznak magukban.

Ha kíváncsi vagy a kincsekre, amelyeket a mai napig nem találtak meg, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.