Robbanó csokival tették volna el láb alól az édesszájú Churchillt

Olvasási idő kb. 4 perc

A második világháborúban a németek hétköznapi tárgyakba rejtettek pokolgépeket. Így tették volna el láb alól Winston Churchillt is, aki közismerten nagyon szerette az édességeket.

A második világháború alatt a hagyományos hadviselésen kívül a szövetségesek és a tengelyhatalmak rendhagyó húzásokkal is próbáltak előnyhöz jutni. A normandiai partraszállás előtt például a szövetségesek felfújható tankokkal mutatták nagyobbnak haderejüket, hogy elvonják a kiszemelt területről a németek figyelmét. A nácik amerikai egyenruhába öltözött kommandósokat küldtek ellenfeleik közé, hogy zavart és káoszt okozzanak, ami részben sikerült is az Otto Skorzeny vezette egységnek. A németek egy másik terve az volt, hogy mindennapi tárgyakból készítettek pokolgépeket.

Különleges elhárítóegység a világháborúban

London utcái alatt, egy titkos bunkerben működött a brit titkosszolgálat, az MI5 apró, mindössze három főből álló egysége. Feladata szabotázsakciók és pokolgépes merényletek megakadályozása volt. Az egység vezetőjének Victor Rothschildot tették meg, akihez 1943-ban eljutott annak a híre, hogy a németek hétköznapi tárgyakba rejtett pokolgépekkel próbálhatnak zavart kelteni, illetve

elsüllyeszteni a Nagy-Britanniába tartó, különféle árukkal, leginkább élelmiszerekkel megrakott hajókat.

A tárgyak között volt szilvakonzerv, olajoskanna, borotválkozópamacs és nagy darab szén is.

Sőt, egy különleges akcióról is tudomást szerzett az MI5. A németek egy tábla csokoládéba rejtettek volna robbanóanyagot, ami az első kocka letörése után 7 másodperccel robbant volna föl. Az elhárítás úgy tudta, hogy a fekete fóliába csomagolt édességet, amelyre arany betűkkel írták föl a népszerű csokoládémárka, a „Peter’s Chocolate” nevét, Winston Churchillnek szánták, akiről köztudott volt, hogy nagyon szereti az édességeket.

Winston Churchillről közismert volt, hogy édesszájú
Fotó: IWM/Getty Images / Getty Images Hungary

Termoszbomba és borsóalapú időzítő

Rothschild egysége eredetileg mindössze három főt számlált: rajta kívül titkárnője (későbbi felesége) és Donald Fish rendőrfelügyelő dolgozott még itt. Rotschild azonban a pokolgépekről készült rajzokat szerette volna az MI5 más egységeinek is elküldeni, hogy ők is hatástalanítani tudják a különleges bombákat. A brit haditengerészet egy tisztje ugyanis például elveszítette egyik karját, és fél szemére megvakult, miután megpróbált hatástalanítani egy ilyen különleges bombát. Amikor Rothschild egy hasonló szerkezettel találkozott egy Spanyolországból érkezett, hagymát szállító hajón,

Idézőjel ikon

tábori telefonon közvetítette, hogyan hatástalanítja a pokolgépet, hogy titkárnője le tudja jegyzetelni a lépéseket.

Kollégája, Donald Fish ötlete volt, hogy fiát, Laurence-et alkalmazzák arra, hogy rajzokon mutassa be a bombák működését.

Victor Rothschild

A híres Rothschild-család harmadik bárója tudós, kutató és az MI5 elhárítótisztje volt a második világháború alatt. Később Edward Heath és Margaret Thatcher miniszterelnökök tanácsadója. George-medállal tüntették ki, miután hatástalanított egy német robbanószerkezetet, amelyet hagymaszállítmány közé rejtettek. Bőkezűen bánt családja pénzével a háború alatt, valószínűleg például neki köszönhette fizetését Laurence Fish. Tring városában található családi házát, amelyben felnőtt, olyan MI5-ügynökök rendelkezésére bocsátotta, akiknek bombatalálat érte az otthonát. Ő vezette az ötödik oszlop (Fifth Column) névre keresztelt műveletet, amelynek során Eric Roberts MI5-tiszt Gestapo-ügynöknek adta ki magát, hogy fasiszta szimpatizánsokat leplezzenek le Nagy-Britanniában.

Fish rajzai között robbanóanyaggal preparált matchboxok, zsebórák és termoszok is akadtak. Sőt, a nácik egy egészen zseniális időzítőt is kitaláltak: egy vízzel teli üvegcsőbe szárított borsószemeket tettek, amelyek – ahogy lassan megszívták magukat folyadékkal, és ezért megduzzadtak – lassan egyre feljebb lökték a víz felszínén úszó dugót. Amikor a dugó elért egy bizonyos magasságot, összeért két rézcsavar, zárva az áramkört és előidézve a robbanást.

Így nézett ki a sörcsarnok a merényletkísérlet után
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Merénylet Hitler ellen

Nemcsak a nácik próbáltak merényleteket elkövetni Churchill és a szövetségesek más vezetői ellen. Hitler ellen például több gyilkossági kísérlet is meghiúsult. 1938. november 9-én egy svájci teológus-hallgató, Maurice Bavaud Münchenben le akarta lőni a Führert. Bavaud szent kötelességének tartotta a merényletet, mert úgy gondolta, hogy Hitler a Sátán megtestesülése, és hatalmas fenyegetést jelent a katolikus egyházra nézve. A merényletet nem sikerült elkövetnie, mert a Hitlert karlendítéssel köszöntő tömeg miatt nem tudta célba venni. Egy vonaton megbújva próbált menekülni, ám elfogták. A Gestapo vallatásának hatására bevallotta tervét, 1941-ben Berlinben kivégezték.

Elser bombájának replikája: 144 órás időzítővel volt ellátva a szerkezet
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Egy évvel évvel később Georg Elser kommunista beállítottságú ács próbálta meg felrobbantani a nácik vezetőjét. Tudta, hogy Hitler a müncheni sörpuccs 15. évfordulóján beszédet fog mondani a Bürgerbräukeller sörcsarnokban. Hónapokkal az esemény előtt

éjszakánként belopózott a csarnokba, és a pódium melletti egyik oszlopba lyukat vésett. Ide rejtette a 144 órás időzítővel ellátott bombát,

amelynek 21:20-kor kellett felrobbannia, Hitler 9-kor kezdődő beszédének nagyjából a közepén. Hitler azonban a hadi helyzet miatt egy órával előre hozta a beszédének kezdetét, így 21:12-kor már elhagyta a csarnokot. A bomba felrobbant, és a tető egy része a pódiumra zuhant, megölve nyolc embert. Elsert Svájc felé menekültében elfogták. Koncentrációs táborokban raboskodott 1945-ig, amikor SS-katonák agyonlőtték.

Henning von Tresckow, egy csalódott német katonatiszt 1943-ban egy üveg Cointreau likőrbe rejtett pokolgépet, és megkérte az állomáshelyére látogató Hitler személyzetének egyik tagját, hogy vigye el az italt egy berlini barátjának. Egy hibás alkatrész miatt a bomba nem robbantotta föl Hitler gépét, és

Idézőjel ikon

a rettegő von Tresckownak el kellett utaznia Hitler főhadiszállására, hogy a preparált italt elcserélje egy igazira,

megmentve magát és társait a lelepleződéstől. Csapatával még egy próbát tett, ezúttal egy kiállításon. Rudolf von Gertsdorff vállalta magára a bomba eljuttatását a Führer közelébe, ám a biztonsági intézkedések olyan szigorúak voltak, hogy kénytelen volt az öngyilkos merénylet mellett dönteni, és magára erősíteni a pokolgépet. El is jutott Hitler közelébe a 10 perces időzítővel ellátott bombával. A Führer azonban mindössze pár perc elteltével elhagyta a kiállítást, és von Gertsdorffnak a mosdóba kellett rohannia, hogy leállítsa a visszaszámlálást.

Így nézett ki a Farkasodú a második világháború leghíresebb merényletkísérlete után
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

A leghíresebb merényletet Hitler ellen 1944. július 20-án követték el Claus von Stauffenberg vezetésével. Az összeesküvésben Tresckow és több elégedetlen német tiszt is részt vett. Az akcióra akkor szánták el magukat, amikor Hitler megbeszélésre hívta őket számos katonai vezetővel együtt a főhadiszállására, a Farkasodúba. Von Stauffenberg egy robbanószerrel teli táskával érkezett a helyszínre, amelyet sikeresen el is helyezett a Führer közelében, majd egy telefonhívásra hivatkozva elhagyta a helységet. A bomba pár perc múlva fel is robbant, ám előtte egy tiszt odébb tette – így Hitler kisebb sérülésekkel megúszta. A merényletet a tervek szerint követő puccs is meghiúsult, von Stauffenberget és társai nagy részét kivégezték.

Olvasd el, hogyan lett Amerikában majdnem fasiszta diktatúra, kattints ide!

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.