A világon elsőként jutott el ez a férfi a Föld minden országába repülés nélkül

Olvasási idő kb. 4 perc

Pontosan 3512 napot töltött nagy projektjével a világutazó Torbjørn C. Pedersen, aki inkább csak Thorként utal magára: igaz, a Covid két évre röghöz kötötte, de így is elsőként sikerült eljutnia a Föld minden országába – olyanokba is, amelyeket az ENSZ sem ismer el önálló államként.

Thor élete azelőtt sem volt unalmas, hogy belevágott volna a nagy utazásba. Skandináv szülők gyermekeként született Dániában, később aztán Amerikában is élt, de végül visszatért Európába. Tanult, katonai szolgálatot teljesített, majd a szállítmányozás és a logisztika területén helyezkedett el. Saját vállalkozást alapított, aztán 2013-ban elé került egy újságcikk, melyből megtudta: nincs olyan ember a Földön, aki repülés nélkül bejárta volna a bolygó minden országát.

Szociológiai kísérlet volt az elmúlt tíz év a férfi számára

A dolog szöget ütött a fejébe, de elsőre elhessegette a gondolatot. Vállalkozása volt, barátnője, túl öregnek is érezte magát efféle megpróbáltatáshoz, gyakorlatilag semmi nem indokolta, hogy nekikezdjen – 2013. október 10-én 10 óra 10 perckor mégis útnak indult, hogy aztán tízévnyi kalandba vágjon bele.

A mára 44 éves Thor májusban teljesített vállalását: a Maldív-szigeteken kötött ki hajója, ezzel kipiálhatta a 203. országot is listáján, vándorlása pedig végéhez ért.

„Ez az út egy hatalmas szociológiai kísérlet volt, és sikeres is. Nem volt olyan ország, amelyben ne lett volna valaki, akitől támogatást vagy kedvességet kapok” – mondta el nagy útja végén a férfi az ABC Newsnak.

A világutazó férfi gyakran konténerhajóval szelte a vizeket
Fotó: Gonzalo Azumendi / Getty Images Hungary

Így utazott Thor

Thor útja nem azért vett igénybe ennyi időt, mert egyhetes vakációkat tartott minden egyes célországban – a következőket tűzte ki maga elé:

  • minden országban eltöltött legalább 24 órát,
  • nem ült repülőre, gyalog, autóval, busszal, vonattal és hajóval közlekedett,
  • nemcsak a 195, az ENSZ által is elismert szuverén államot látogatta meg, hanem vitatott területekre is elment.

Útja során 37 alkalommal konténerszállító hajóra vették fel: mire a tíz év lepergett, számára már ez is rutinná vált. Thor most a világ 150 legtöbbet utazott embere közé tartozik, aki ráadásul egy alkalommal sem szakította meg utazását azért, hogy hazajusson, netán hazarepüljön, hanem egy végtelen útitervet követve egyik országról a másikba ment.

A tervet, melyet Egyszer volt egy saga cím alatt az interneten dokumentált, természetesen sokféle külső tényező nehezítette.

Idézőjel ikon

Bürokratikus és logisztikai problémák, polgári zavargások és váratlan akadályok, például a nyugat-afrikai ebolajárvány is próbára tették akaraterejét.

„Ilyesmit még soha senki nem teljesített, ezért nehéz volt előre látni mindazt, ami az utamba kerül, de büszke vagyok magamra, mert nem adtam fel, volt erőm” – mondta Pedersen.

Majdnem feladta a világutazó

A legnehezebb talán az a két év volt számára, amit Hongkongban kellett töltenie: itt érte őt a koronavírus, és amíg nem volt oltás, nem tudta, egyáltalán reális-e, hogy befejezze azt, amit elkezdett. Gondolkodott azon is, hogy egyszerűen feladja, de végül ezt elvetette.

Amit talán kezdetben még nem tervezett, az az volt, hogy menet közben meg is nősüljön: barátnőjét, aki 26 alkalommal látogatta meg őt utazásai során, mostanra már feleségének nevezheti.

Thor utazásai nem kifejezetten luxuskörülmények közt zajlottak: napi büdzséje mindössze 7000 forintnak megfelelő összeg volt, amit megtakarítása mellett támogatói, illetve közösségi finanszírozási kampány tett lehetővé.

Thor azt mondja, lelkesen vágott bele a 10 évnyi kalandba, a végére viszont nagyon elfáradt.

Csodás tájakon járt mindenfelé
Fotó: Grant Faint / Getty Images Hungary

„Bár volt sok fájdalom és csalódás, de rengeteg tudást szereztem, sok szépséget láttam, és nagyszerű élményeket is átéltem. Ahogy előrehaladtam, egyre nehezebb lett a dolgom, mert egyre kevesebb hajót és egyre több repülőjáratot találtam. Szigorodtak a szabályzások a határokon, és nehezebb volt konténerhajókra feljutnom” – mondta.

Thor a Maldív-szigeteken pihent egy kicsit útja végén, majd elindult haza – de nem repülővel, ha már így megszokta ezt az életet az elmúlt 10 évben.

Ezek a tervei hazatérés utánra

„Amint hazaérek, az életem a barátokról és a családról fog szólni, és arról is, hogy végre dán levegőt szívok, nagyon hosszú idő után újra.

Idézőjel ikon

Ki tudja, talán ahhoz sincsen késő, hogy családot alapítsak!”

– osztotta meg terveit. Az elmúlt négy évben dokumentumfilmen is dolgozott, és könyvet is ír majd mindabból, amit átélt, és maratonfutást is tervez még a világ legkülönbözőbb tájain.

Bár Thor az egyetlen, aki repülő nélkül bejárta a világ minden országát, azok is kevesen vannak, akik repülés igénybevételével megtették ezt. Mindössze 300 főt számlál ez az elit csapat, és nem is biztos, hogy repülésmentesen megoldható még az, ami Thornak – ha nehezen is, de – sikerült.

Véleménye szerint a kompokat egyre több helyen váltották ki repülőjáratok, ő szerencsés, hogy még 2013-ban indult útnak. A következő tanácsokat adja azoknak, akik hasonló célt tűznek ki maguk elé:

  • utazz nappal, mert az biztonságosabb,
  • a városnézést is nappalra időzítsd, ugyanilyen okból,
  • ha tartasz úti célodon valamitől, legyen helyi vezetőd vagy házigazdád,
  • mindig legyen valaki, aki tudja, hova mész épp,
  • ha olyan emberekkel találkozol, akikben megbízol, legalább egy ideig mozogj velük.

Ami pedig mindig legyen nálad, az az útlevél, okostelefon, toll és papír, valamint egy sál, ami oly sok mindenre lehet alkalmas.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Gyönyörű színésznő és feltaláló volt: segített megnyerni a második világháborút

A huszadik század egyik legelbűvölőbb hollywoodi sztárjaként sokáig csak a „világ legszebb nőjeként” emlegették, ám Hedy Lamarr sokkal több volt egy ragyogó arcnál a filmvásznon. A kulisszák mögött egy zseniális elme rejtőzött, aki egy olyan találmánnyal segítette a szövetségeseket a második világháborúban, amely nélkül ma nem lenne se wifi, se Bluetooth.

Életem

Lépcsőzhet a tacskó? Ezek a mozgások nem ajánlottak a kutyáknak

A felelős kutyatartás fogalma nem merül ki a minőségi táplálásnál és az együtt töltött időnél: kedvencünk mozgásszervi egészsége nagyban függ attól, milyen fizikai feladatok elé állítjuk nap mint nap. Bár a kutyák atletikusak, bizonyos fajták sajátosságai és a modern életmód olyan kockázatokat jelentenek kedvenceink számára, amelyek súlyos gerinc- és ízületi sérülésekhez is vezethetnek.

Offline

Kvíz: te tudod, mit jelentenek ezek a régi magyar szavak?

A szavak nem örökéletűek: ahogy a világ változik körülöttünk, úgy kopnak ki egyes kifejezések a mindennapi használatból, vagy alakul át a jelentésük. Régi szóvá válhat egy kifejezés azért, mert eltűnik az a tárgy vagy szokás, amit jelölt, vagy mert egyszerűen újabb, divatosabb szó veszi át a helyét.

Mindennapi

Új áldozatokra lesnek a csalók: ők vannak a legnagyobb veszélyben

Kibercsalók a Magyar Nemzeti Bank vagy az Európai Unió nevében telefonon keresnek meg korábbi befektetési károsultakat, hogy adófizetésre hivatkozva ismételten pénzt csaljanak ki tőlük. Az elkövetők a hatóság látszatát keltve, a pénzek visszaszerzésének ígéretével próbálják megismételni korábbi sikeres bűncselekményeiket.