Egy túlvilági ajtót tártak fel a régészek: egy uralkodó sírhelyét találták mögötte

Olvasási idő kb. 2 perc

Az ókori Egyiptom titkai sosem szűnnek meg lenyűgözni a világot. Most a régészek egy különleges felfedezést tettek: egy úgynevezett „túlvilági ajtót” tártak fel, amely egy egykori uralkodó sírhelyéhez vezetett.

A Nílus völgyében zajló ásatások során a kutatók egy olyan kőbe faragott szerkezetre bukkantak, amely az egyiptomiak hite szerint a földi világot kötötte össze a túlvilággal. Az „ajtó” mögött egy magas rangú személy, valószínűleg egy uralkodó temetkezési helyét azonosították, amely újabb értékes információkkal szolgál az ókori Egyiptom halotti szertartásairól.

Titkok a túlvilági ajtón át

Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy a halál nem a vég, hanem egy másik élet kezdete. A sírokba faragott „hamis ajtók” szimbolikus átjáróként szolgáltak, amelyen keresztül a halott lelke kapcsolatban maradhatott az élőkkel. Az ajtó így egyszerre volt spirituális kapu és a temetkezési szertartások fontos eleme.

A túlvilági ajtón át vezető, feltárt sírhely új fényt vethet az ókori temetkezési szokásokra
Fotó: nomadnes / Getty Images Hungary

A most feltárt sírhely különlegessége, hogy rendkívül jó állapotban maradt fenn, és díszítései részletesen bemutatják a korabeli hitvilágot. A falakon ábrázolt jelenetek az elhunyt életét és az istenekhez vezető útját mesélik el. A régészek szerint ez a lelet segíthet jobban megérteni, hogyan gondolkodtak az egyiptomiak az életről, a halálról és a túlvilágról.

A „túlvilági ajtó” felfedezése ismét rávilágít arra, mennyire kifinomult és gazdag volt az ókori Egyiptom vallási világa. Bár a modern tudomány képes feltárni a sírok titkait, az egyiptomiak hite ma is magával ragadó: számukra a halál kapu volt egy új életbe. A régészeti kutatások így nemcsak történelmi tényeket tárnak fel, hanem közelebb hozzák hozzánk az emberiség egyik legősibb spirituális világképét.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy milyen volt az ókor legbefolyásosabb nőjének az arca, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.