Megdöbbentő, milyen trágár volt Mozart, még ma is belepirulunk

Olvasási idő kb. 2 perc

A fiatalon elhunyt csodagyerek-zeneszerző műveit világszerte imádják, Mozart mindig is vezette a „komolyzenei toplistákat”. Tehetsége vitathatatlan, ugyanakkor az kevésbé ismert tény az osztrák művészről, hogy előszeretettel trágárkodott. Nemcsak a magánéletben, hanem a munkájában is: Mozart ugyanis írt trágár darabokat is, noha erről keveset tudunk.

Hogy miért tette ezt, azt a művész életrajzírói sem tudják pontosan, két feltételezés létezik: az egyik, hogy Mozartnak egy ritka idegrendszeri betegsége volt, a másik, hogy a korszellem hatott rá.

Ilyen trágárságokat írt Mozart

A zeneszerző élénk levelezést folytatott barátaival és családtagjaival, és ezekben a személyes hangvételű írásokban nem átallott arcpirító fordulatokat használni. Az egyik különösen trágár szöveg, amelyet unokahúgának írt, ez: „Úgy leszarom az orrod, hogy lefolyik az arcodon” és ez: „Ó, annyira ég a seggem, talán kikívánkozik a ganéj?”. Az idézetek egy 1777 novemberében keltezett levélből származnak. 

Ha ez még mind nem lenne elegendő, egy versikével is megörvendeztette a rokont, amelynek szabad fordítása így hangzik:

Idézőjel ikon

„Nos, most jó éjszakát kívánok, de először / kakálj az ágyadba, hagyd, hogy kirobbanjon belőled / Aludj békésen, kedvesem / Told a szádba a fenekedet.”

Azt nem tudjuk, hogy az unokahúg hogy reagált, mindenesetre el tudjuk képzelni a meglepett arckifejezését. Mozart ezenkívül komponált egy rövid dalt is, amelynek magyarul így hangzik a címe: „Nyald ki a seggem”. 

Ez áll Mozart trágárságának hátterében 

Talán egy egyszerű és kézenfekvő válasz lenne az, hogy nem kapott elég jó nevelést, de tudjuk, hogy ez nem így van. Egy másik lehetőség, hogy a fiatal férfinak Tourette-szindrómája volt. Ez egy olyan idegrendszeri betegség, amelynek tünetei az akarattól független izommozgások, hangadások és ritkán – tízből egy esetben – trágárságok, káromkodások, a szituációhoz nem illő szavak akaratlan kimondása. Bármennyire is logikusnak tűnne ez az ok, a kutatók erre nem találtak semmilyen bizonyítékot.

Elképzelhető, hogy Mozart a tágabb környezetét is szórakoztatta a trágár dalocskáival
Fotó: brandstaetter images / Getty Images Hungary

Ami sokkal valószínűbb, az az, amit Mozart életrajzírója, David Schroeder állít, az emberek akkoriban viccesnek tartották a fenékkel kapcsolatos megnyilvánulásokat, illetve az altesti humort általában. Ilyen fordulatokat Shakespeare és Chaucer írásaiban is találunk, és ez később, a 18. században újra divatba jött. Vagyis Mozart nem tett mást, mint idomult a korához, és nyilván közben jól szórakozott, miközben a környezete vagy vele mulatott, vagy megbotránkozott. Nyilván ez is ízlés kérdése, de gyanítjuk, hogy a kifinomult salzburgi és bécsi köröknek nem volt különösebben ínyére, hogy a fenékről és a kakiról szóló dalocskákat hallgassanak, legyenek azok bármennyire zseniálisak zeneileg.

A zene és az intelligencia összefüggéseiről is írtunk, cikkünket itt olvashatod el

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.