Az érett reneszánsz művészeti szemléletét három festő munkássága formálta. Tiziano, Veronese és Tintoretto munkássága napjainkban is csodálatra méltó. Egyikük azonban messze kiemelkedett életmódját tekintve, olyan vagyonos volt, hogy talán máig őt tekinthetjük a leggazdagabb művészek egyikének.
Az 1400-as évek második felében született Tiziano tíz éves kora környékén költözött családjával Velencébe. Már ekkor is jómódban élt, azonban nemcsak a szerencse és a tehetség, pártfogói, merészsége és jó üzleti érzéke tette végül elképesztően gazdaggá vált. Matuzsálemi kort ért meg, egyes források szerint 99 évesen hunyt el, azonban ez valószínűleg a születési ideje körüli féleértésekből fakad.
Tiziano művészi tanulmányait Zuccato műhelyében kezdte,majd a korszak leghíresebb festőiskolájának, a Gentile, illetve az ő halála után testvére, Giovanni Bellini vezette műhelynek dolgozott. Ennél nagyobb érdem egy kezdő festőt nem is érhetett volna.
Hamar nagy gazdagságot halmozott fel Tiziano
Későbbi vagyonát már akkori szemmel nézve is milliárdosnak tekintik. Portréfestőként kezdte pályafutását, hamar népszerűvé is vált. Giorgonéval, a korszak másik nagy hírességével együtt dolgozott ki egy új olajfestési technológiát, s mellette padovai épületek freskóin is dolgozott, de mindig Velence maradt az igazi otthona.
Művei többek között a Dózsepalota falait díszítették.
Velencébe való visszatértért követően a városállam udvari festője lett, emellett kisebb kitérőket is tett. Dolgozott III. Pál pápának, festett V. Károlynak is, aki palotagróffá emelte munkásságáért köszönetül.
Már életében elismerték
Tiziano nem érte be azzal, hogy csupán festő legyen, vállalkozóként is sikeresen forgatta vagyonát, jövedelme egy részét földekben tartotta, sőt még kereskedelmi vállalkozásokat is működtetett. Gazdagságát adó tőkéje földekből, épületekből és számos ingósából állt, hasonló mértékű lehetett a mai milliárdosokéhoz.
Jelenlegi áron több tízmillió eurót érne az, amit felhalmozott.
Életrajzát halált követően Giorgio Vasari írta meg, aki így dicsérte:
„Tiziano mindig egészséges volt és oly boldog, mint kevés mester az ő szakmájában: az ég csupa szerencsét és áldást adott neki. Velencei házában látni lehetett minden fejedelmet, tudóst és kiváló személyt, aki ez idő tájt a városba jött vagy itt élt; mert ő nemcsak a művészetben volt nagyszerű, hanem szeretetreméltó, jó modorú, szelíd erkölcsű és viselkedésű ember is volt.”
Ha érdekelnek az itáliai reneszánsz női festői is, ezt a cikkünket is olvasd el!
