Nem a Titanic tragédiája volt a legdurvább: ez a hajókatasztrófa hatszor annyi áldozatot követelt

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha azt halljuk, Titanic, a legtöbb embernek a híres film jut eszébe, nem pedig az a tragédia, mely a hajókatasztrófák történetében kiemelkedően ismert – de messze nem a legnagyobb.

Hajózni biztonságos – legalábbis biztonságosabb, mint autót vezetni. A Titanic korában persze az autózás még messze nem volt olyan elterjedt, mint ma. Persze nem ez volt a tragédia kiváltója, de az is igaz: ma már csak kevesen vállalkoznak ilyen hosszú utakra hajóval. 

A Titanic nem a legnagyobb tragédia 

Amikor a híres óceánjáró 1912. április 14-én végleg hullámsírba süllyedt, a 2207 emberből, aki a hajón tartózkodott, rengeteget magával rántott. Összesen 705-en élték túl a tragédiát, zömmel az első osztály utasai, nagyjából az összes, a hajón tartózkodó ember harmada. 

A legnagyobb hajókatasztrófában több mint 9 ezren vesztették életüket
Fotó: London Express / Getty Images Hungary

De bár ez a hajózás történetének legismertebb tragédiája, messze nem ez követelte a legtöbb áldozatot – igaz, a többiből nem született olyan átütő erejű film, mint a Titanicról. 

9 ezer ember halála egyetlen hajókatasztrófában 

1945 januárjában kelt sietősen útra a Wilhelm Gustloff. A német hajó Poroszországból indult, sietségére pedig az volt az ok, hogy a szovjetek előrenyomultak, vagyis az embereket menekíteni kellett. Elsősorban a tengeralattjárók képzett személyzetét igyekeztek kimenteni az eredetileg 1500 utasra és 500 fős személyzetre tervezett hajón, de végül összesen több mint 10 ezer ember zsúfolódott össze a hajón, köztük több mint 4 ezer gyermek – írja a Múlt-Kor magazin. 

Idézőjel ikon

A Wilhelm kifutott, de sokáig nem jutott. A nyílt vízen január 30-án a kivilágított hajót észrevette egy szovjet tengeralattjáró, ami három torpedóval tett arról, hogy a hatalmas utasszállító sose érhesse el úti célját.

Ezzel a találattal azonban több mint 9 ezer ember életét vette el a szovjet haderő. A Wilhelm fedélzetén nem volt elég mentőcsónak, mivel messze nem ennyi ember befogadására tervezték. A víz pedig – akárcsak a Titanic esetében – nem volt kegyes: jeges markába zárta a hajóról menekülőket, és többségüket soha többé nem eresztette el. 

Ha érdekelnek a hajókatasztrófák, olvasd el ennek a hajókirándulásnak a történetét is.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.