A Paris-Saclay Egyetem igazságügyi patológus professzora, Philippe Charlier toxikológiai vizsgálatokat végzett Lisieux-i Szent Teréz hajszálain, melyből kiderült, mi okozta valójában a szent halálát.
Lisieux-i Kis Szent Teréz karmelita rendi római katolikus apáca volt. 1923-ban boldoggá, majd 1925-ben szentté avatták. X. Piusz Pápa a modern idők legnagyobb szentjének nevezte.
Így nőtt fel Szent Teréz
Lisieux-i Szent Teréz 1873-ban született a franciaországi Alençonban. Anyja korai halála után a családja a normandiai Lisieux-be költözött. A kis Teréz 8 évesen kezdett a Notre Dame du Pré bencés iskolába járni. Legtöbb idejét olvasással töltötte, nagyon szerette Jeanne d’Arc (Szent Johanna) történeteit. Eközben egyik nővére, Pauline belépett a karmelita kolostorba, ahová Teréz nem követhette őt, mert még túl fiatal volt hozzá. 11 évesen súlyosan megbetegedett, az orvosok tanácstalanok voltak. Betegágya mellett egy Mária-szobor állt, akihez testvérei fohászkodtak Teréz gyógyulásáért. Másnapra a lány tünetei elmúltak.

Felgyógyulása után, 13 évesen, mindössze két hónap alatt 1949 Jézusért hozott áldozatot számolt össze. 1886 karácsonyán élte át a megtérést. Eközben másik két nővére is belépett az apácarendbe, az ő kérését a kolostor elöljárója életkora miatt azonban ismét elutasította. Ekkor apjával közösen Rómába zarándokoltak, ahol XIII. Leó pápa közbenjárására és diplomáciai lépések sorozata után 1888 áprilisában beléphetett a Lisieux-i Kármelbe. Ettől kezdve rengeteg feladatot látott el a renden belül, ápolta beteg édesapját, sőt verseket, színdarabokat, és saját önéletrajzát is írta.
Így betegedett meg Szent Teréz
1897-ben súlyos beteg lett, állandó gyomorfájás, láz, hányás gyötörte. Négy hét gyengélkedőn töltött idő után, 24 évesen hunyt el. Ezzel kapcsolatban végzett vizsgálatokat a Paris-Saclay Egyetem igazságügyi patológus professzora, Philippe Charlier.
A vizsgálathoz a strasbourgi érsekség hozzájárulására is szükség volt, ehhez Herbitzben őrizték a szent ereklyéket.
A szent hajszálait Dániába küldték, ahol a professzor egy dán kollégájával elvégezte a vizsgálatokat.
Kiderült, hogy Szent Teréz halála előtt higanymérgezést kapott, a mérések két higanycsúcsot is kimutattak. Ennek oka, hogy a szert a 19. század végén gyakran használták fertőző betegségek gyógyítására. Az orvosa valószínűleg jót akart, ám csak rontott a helyzeten. Azon nem változtatott, hogy tuberkulózisban halt meg, azonban a higany adagolása felgyorsította a folyamatot.
Ha kíváncsi vagy, milyen veszélyes gyógymódokat próbáltak ki az emberek a történelem során, ide kattintva megtudhatod.
























