Amerika első szellemvadásza ihlette a Szellemirtókat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Komoly kultuszt épített ki hazánkban is az 1984-ben megjelent Szellemirtók című film. Talán eszedbe sem jutna, hogy mindennek a valódi élethez is köze van, pedig az ötletet eredetileg Hans Holzer osztrák–amerikai férfinak köszönhetjük.

Az 1920-ban született Holzert máig a világ első szellemvadászaként emlegetik, s nem ok nélkül. Elképesztő kitartással kutatta a paranormális jelenségeket, parapszichológusként rengeteg – összesen 140 – könyvet írt a témában. Rendkívüli módon érdekelte a telepátia, a hipnózis és minden, amit akkoriban megmagyarázhatatlannak tartottak. Tanfolyamokat tartott a témáról a New York-i Technológiai Intézetben, de igazi szenvedélye az volt, hogy beutazza a világot, hogy kivizsgálja a kísérteties tapasztalatokat átélt embereket. 2009-ben hunyt el tekintélyes és hátborzongató örökséget hátrahagyva. A mai napig inspirálja az amatőr szellemvadászokat és a paranormális jelenségek kutatóit egyaránt.

Holzer mondhatni, erre a munkára született. Már az óvodából azzal a figyelmeztetéssel engedték haza, hogy szellemekről és tündérekről szóló történetekkel ijesztgeti a többi gyereket. Tinédzserkorára a kis Hanz egész komoly mániává fejlesztette a szellemvadászatot, pláne miután elolvasta dr. T. K. Oesterreich, a németországi Tübingeni Egyetem professzorának Occultism in This Modern Age című könyvét. Az 1930-as években rövid időre beiratkozott a Bécsi Egyetemre, ahol történelmet, régészetet és numizmatikát tanult. Csakhogy 1938-ban a nácik előretörése miatt egész családja Amerikába költözött. 

Hans Holzer történetei ihlették a Szellemirtókat
Fotó: HealthyGirl / Wikimedia Commons

Hans Holzer, az első szellemirtó

Holzer japánul kezdett tanulni a Columbián, majd összehasonlító vallástudományból szerzett mesterdiplomát, ezután parapszichológiából doktorált. Miután végzett, a New York-i Technológiai Intézetben kezdett tanítani. Őszintén hitt a paranormális világ létezésében, és amennyire ezen a területen lehet, annyira igyekezett tudományos alapokon vizsgálni azt. Az 1960-as évek elején elkezdte kinyomozni a New York-i körzetben jelentett kísértettapasztalásokat. 1963-ban kiadta a Szellemvadászt, az első könyvét, amelyben a korai esettanulmányokat publikálta, és még nem is tudta, hogy a legjobb úton halad a világméretű paranormális hírnév felé.

Az elátkozott otthon

Holzer leghíresebb munkája az amityville-i otthon vizsgálata volt – később ennek iratai ihlették az Amityville Horror című könyvet és filmsorozatot is. Azon a helyen Ronald DeFeo Jr. meggyilkolta szüleit és négy testvérét 1974-ben. A család, aki a tragédia után beköltözött a házba, arról számolt be, hogy furcsa hangokat hallanak, szokatlan szagokat éreznek, és furcsa nyálkát látnak szivárogni a falakról és a szőnyegekről. Egy hónapnyi rémséges élmény után elköltöztek, és 1977-ben Holzer megkezdte vizsgálatait. 

Egy médiummal dolgozva „felvette a kapcsolatot” egy indián főnök szellemével, aki elmagyarázta, hogy a ház el van átkozva, mivel egy szent indián temető fölé építették. DeFeót pedig annak idején megszállta egy dühös lélek, és ez indította a gyilkosságokra. A történészek viszont máig ragaszkodnak hozzá, hogy nem tudnak azon a környéken semmiféle indián temetkezési helyről, így az egész ügy – ahogy ez ilyenkor lenni szokott – igencsak ellentmondásos. 

A tudós, aki hitt a szellemekben

Holzer hitt abban, hogy szellemek valóban léteznek. Úgy határozta meg őket, mint tragikusan elhunyt, de haláluknak tudatában nem lévő emberek túlélő érzelmi emlékeit. A szellemek nem hajlandók megválni a fizikai világtól, s a traumatikus halál helyszínén vagy érzelmi kötődésüknek megfelelő helyen maradnak. Gyakran dolgozott együtt médiumokkal, hogy kommunikáljon az itt maradt traumatizált szellemekkel. Úgy emlegette magát, mint a paranormális jelenségek tudományos kutatója. Nem szerette a természetfeletti kifejezést, mivel ez arra utalt, hogy az általa vizsgált jelenségek túlmutatnak a tudományon. Végül hosszas munka után, békében hunyt el, öröksége pedig mára filmtörténelem: Dan Aykroyd szinte megszállottan érdeklődött a tudós munkássága iránt, s ekkor fogalmazódott meg benne az 1984-es Szellemirtók című film ötlete.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.