Amerika első szellemvadásza ihlette a Szellemirtókat

Olvasási idő kb. 3 perc

Komoly kultuszt épített ki hazánkban is az 1984-ben megjelent Szellemirtók című film. Talán eszedbe sem jutna, hogy mindennek a valódi élethez is köze van, pedig az ötletet eredetileg Hans Holzer osztrák–amerikai férfinak köszönhetjük.

Az 1920-ban született Holzert máig a világ első szellemvadászaként emlegetik, s nem ok nélkül. Elképesztő kitartással kutatta a paranormális jelenségeket, parapszichológusként rengeteg – összesen 140 – könyvet írt a témában. Rendkívüli módon érdekelte a telepátia, a hipnózis és minden, amit akkoriban megmagyarázhatatlannak tartottak. Tanfolyamokat tartott a témáról a New York-i Technológiai Intézetben, de igazi szenvedélye az volt, hogy beutazza a világot, hogy kivizsgálja a kísérteties tapasztalatokat átélt embereket. 2009-ben hunyt el tekintélyes és hátborzongató örökséget hátrahagyva. A mai napig inspirálja az amatőr szellemvadászokat és a paranormális jelenségek kutatóit egyaránt.

Holzer mondhatni, erre a munkára született. Már az óvodából azzal a figyelmeztetéssel engedték haza, hogy szellemekről és tündérekről szóló történetekkel ijesztgeti a többi gyereket. Tinédzserkorára a kis Hanz egész komoly mániává fejlesztette a szellemvadászatot, pláne miután elolvasta dr. T. K. Oesterreich, a németországi Tübingeni Egyetem professzorának Occultism in This Modern Age című könyvét. Az 1930-as években rövid időre beiratkozott a Bécsi Egyetemre, ahol történelmet, régészetet és numizmatikát tanult. Csakhogy 1938-ban a nácik előretörése miatt egész családja Amerikába költözött. 

Hans Holzer történetei ihlették a Szellemirtókat
Fotó: HealthyGirl / Wikimedia Commons

Hans Holzer, az első szellemirtó

Holzer japánul kezdett tanulni a Columbián, majd összehasonlító vallástudományból szerzett mesterdiplomát, ezután parapszichológiából doktorált. Miután végzett, a New York-i Technológiai Intézetben kezdett tanítani. Őszintén hitt a paranormális világ létezésében, és amennyire ezen a területen lehet, annyira igyekezett tudományos alapokon vizsgálni azt. Az 1960-as évek elején elkezdte kinyomozni a New York-i körzetben jelentett kísértettapasztalásokat. 1963-ban kiadta a Szellemvadászt, az első könyvét, amelyben a korai esettanulmányokat publikálta, és még nem is tudta, hogy a legjobb úton halad a világméretű paranormális hírnév felé.

Az elátkozott otthon

Holzer leghíresebb munkája az amityville-i otthon vizsgálata volt – később ennek iratai ihlették az Amityville Horror című könyvet és filmsorozatot is. Azon a helyen Ronald DeFeo Jr. meggyilkolta szüleit és négy testvérét 1974-ben. A család, aki a tragédia után beköltözött a házba, arról számolt be, hogy furcsa hangokat hallanak, szokatlan szagokat éreznek, és furcsa nyálkát látnak szivárogni a falakról és a szőnyegekről. Egy hónapnyi rémséges élmény után elköltöztek, és 1977-ben Holzer megkezdte vizsgálatait. 

Egy médiummal dolgozva „felvette a kapcsolatot” egy indián főnök szellemével, aki elmagyarázta, hogy a ház el van átkozva, mivel egy szent indián temető fölé építették. DeFeót pedig annak idején megszállta egy dühös lélek, és ez indította a gyilkosságokra. A történészek viszont máig ragaszkodnak hozzá, hogy nem tudnak azon a környéken semmiféle indián temetkezési helyről, így az egész ügy – ahogy ez ilyenkor lenni szokott – igencsak ellentmondásos. 

A tudós, aki hitt a szellemekben

Holzer hitt abban, hogy szellemek valóban léteznek. Úgy határozta meg őket, mint tragikusan elhunyt, de haláluknak tudatában nem lévő emberek túlélő érzelmi emlékeit. A szellemek nem hajlandók megválni a fizikai világtól, s a traumatikus halál helyszínén vagy érzelmi kötődésüknek megfelelő helyen maradnak. Gyakran dolgozott együtt médiumokkal, hogy kommunikáljon az itt maradt traumatizált szellemekkel. Úgy emlegette magát, mint a paranormális jelenségek tudományos kutatója. Nem szerette a természetfeletti kifejezést, mivel ez arra utalt, hogy az általa vizsgált jelenségek túlmutatnak a tudományon. Végül hosszas munka után, békében hunyt el, öröksége pedig mára filmtörténelem: Dan Aykroyd szinte megszállottan érdeklődött a tudós munkássága iránt, s ekkor fogalmazódott meg benne az 1984-es Szellemirtók című film ötlete.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?