Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mecsek ma már szellemalagútként nevezett járata 1882-ben épült. A vasúti sínek alatt húzódó átkelő közel száz évig működött.
A Budapest-Pécs vasútvonal első szakaszát 1882-ben adták át, a pálya ekkor még csak Dombóvárig volt járható a vonatok számára. Az 1973-ig működő pálya új nyomvonalat kapott a hetvenes évekre. A szellemalagutat is ekkor zárták be.
Több mint 50 éve áll elhagyatottan a szellemalagútnak is nevezett vasúti átjáró a nyomvonal módosításának köszönhetően a Mecsekben Az egykor míves kapuzat a téglafal borítás egyre enyészik, a természet lassan veszi vissza egykori területét az építmény környékén. Már végig sem lehet menni rajta, ugyanis középen lezárták.
Funkcióját vesztve enyészik a mecseki szellemalagút
A dunántúli vasútvonal hosszasan épült, a modernizációjára is sokat kellett várni, Dombóvár környékén a 80-as években még mozdonyt kellett cserélni, ugyanis dél felé hiányzott a villanyosítás. Pedig a vonal igencsak nagy területen szolgálja ki az utasokat. Nem csak a baranyai vármegyeszékhelyig lehet itt eljutni, a pusztaszabolcsi elágazástól egészen Dunaújvárosig utazhatunk rajta.
Négy nagy acélhíd szeli keresztül a dunántúli folyóinkat, és szintén négy nagyobb alagutat is találunk a pálya mentén. A szellemalagútnak is nevezett abaligeti az egyik ebből, közvetlen szomszédságában pedig egy még funkcionáló társa is akad.
Az új abaligeti alagút ráadásul a leghosszabb magyar földalatti vasúti járatok egyike, 667 méteres. A vonatok itt akár 120 kilométer/órás sebességgel is közlekedhetnek. A vájat kialakításában a mecseki bányászok vettek részt. (Címlapképünk illusztráció.)
Ha érdekel a bányászok élete, ezt a cikkünket ajánljuk figyelmedbe.
