Egy hűtlen filmsztár miatt kerül ez a tárgy a szállodai ágyakra

Olvasási idő kb. 2 perc

Te is találtál már valaha a szállodai szobád ágyán egy kis darab csokoládét, esetleg becsomagolt mentalevél vagy egy falatnyi dobozos süti volt a párnádon? Ez az Amerikából eredő kedvesség ma már szerte a világon bevett szokás a hotelekben.

A legenda szerint a hotelek kedves gesztusa a népszerű brit születésű amerikai színésztől, Cary Granttől származik, aki egy luxushotelben szíve választottjának akart kedveskedni apró bonbonokkal. 

A szerelmes Cary Grant adta az ötletet

A legenda szerint Cary Grant, aki nemzedéke egyik szívtiprója és kiváló színésze volt, az 1950-es évek elején gyakori vendége volt a Saint Louis-i Mayfair luxushotelnek, ahol rendszerint a penthouse lakosztályban szállt meg. 

Cary Grant szerelmes gesztusa adta az ötletet, hogy a szállodásk csokoládét tegyenek a vendégek ágyára
Fotó: John Kobal Foundation / Getty Images Hungary

Noha a színész többször is megházasodott, mindez soha nem tartotta vissza attól, hogy titkos szeretőinek is udvaroljon. Egy alkalommal, épp akkor, amikor harmadik feleségével, Betsy Drake színésznővel élt, azt találta ki, hogy meglepi és megnyeri magának szíve hölgyét, és

Idézőjel ikon

bonbonokkal rakta ki a lakosztálya halljától a szobáig, azon belül is az imádott hölgy párnájáig vezető utat, ahol egy szerelmeslevél várta a rajongásig szeretett nőt.

Az amerikai színész kora szívtiprója volt
Fotó: Alexandre Fuchs / Getty Images Hungary

Grant úgy gondolta, hogy a csokoládé lesz majd a nő szívéhez vezető út.

Bonbon a szállodai ágyon

A szálloda egyik alkalmazottjának, aki diszkréten megőrizte a bonbonakciót követően Grant kilétét, olyannyira megtetszett ez az ötlet, hogy a szállodában attól kezdve a párnára készített édességnek már bármelyik vendég örülhetett.

Hollywoodi legenda vagy elterelő hadművelet? 

Bár szó se róla, nem sokan tiltakoznának, ha egy hosszú és kimerítő utazás után, az ágyra rogyva, valami finomság várná a hotelszobában. Vannak azonban, akik a Cary Granthoz kötődő kedves gesztus mögött a szállodák elterelő hadműveletét látják, mondván, kinek jutna eszébe lefekvés előtt csokoládét majszolni. Sokan teszik fel a kérdést, hogy

Idézőjel ikon

mindez nem tapintatlanság-e például a cukorbeteg vendégekkel vagy azokkal szemben, akik ügyelnek a testsúlyukra vagy a fogukra, esetleg allergiások a mentára, a diófélékre vagy a csokoládéra...

Vannak, akik úgy vélik, a szállodák csak a hibákról akarják a csokoládéval elterelni a figyelmet
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Azok, akik így gondolkodnak, meg vannak győződve arról, hogy a párnára készített ajándék csupán arra való, hogy elterelje a figyelmet a szoba tisztaságáról, vagy arról, hogy

milyen puha az ágynemű, jól meg van-e vetve az ágy, hogy a fürdőszobában van-e elég szappan, sampon, törölköző vagy elegendő vécépapír.

A csokoládé olyannyira leköti a figyelmünket és az érzékszerveinket, hogy csak erre a furcsa rituáléra tudtunk koncentrálni, és a hiányosságokat, hibákat már észre sem vesszük.

Az idősödő Hugh Grant kezdi levetni kisfiús énjét, és egyre gonoszabb és csökönyösebb alakok bőrébe bújik – de még így is jól mutat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.