10 jel a ruhád címkéjén, aminek te sem ismered a jelentését

Olvasási idő kb. 3 perc

Nem vagy egyedül, ha téged is zavarba lehet hozni a ruhacímkén található jelekkel, gyakran még a sokat látott és tapasztalt háziasszonyok sincsenek tisztában ezekkel. Pedig nem árt ismerni e szimbólumokat, ha nem akarjuk, hogy az L-es méretű ruha S-esre zsugorodjon a mosás alatt.

Amíg nem robotok végzik el a házimunkát helyettünk, addig ránk marad minden otthoni feladat, a ruhatisztítás is annak minden csínja-bínjával, kezdve a mosás előtti szortírozástól, a megfelelő mosási hőfok beállításán át a szárításig. He ezt viszont jól akarjuk csinálni, hasznos tudni, mi mit jelent a címkén.

Alapvető szimbólumok

Beírhatjuk magunknak a képzeletbeli piros pontot, ha már legalább az alapvető szimbólumokat ismerjük: a káddal jelölt mosást, a háromszöggel jelzett fehérítést, a négyzettel szimbolizált szárítást, a vasalóformát öltött vasalást és a körrel jelzett professzionális tisztítást. Ha csak ennyi lenne, akkor hátra is dőlhetnénk, de a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. 

A ruhacímkén mindig megtaláljuk ezt az öt alapszimbólumot
Fotó: lucentius / Getty Images Hungary

Kád alatt két vonal

A mosást szimbolizáló kádat igen sok változatban megtalálhatjuk a címkén. A kádban hullámzó vízbe írt számok a mosási hőfokot jelzik, de mit jelentenek vajon a jel alsó részén található vonalak, pláne, ha abból dupla van? Azt, hogy a ruha rendkívül kímélő mosást, kímélő centrifugálást és ugyanilyen öblítést igényel, és kézzel nem csavarhatjuk ki.

A kád jel mindig a mosást szimbolizálja
Fotó: Wikimedia Commons

Kád vízzel és kézzel

Maradjunk továbbra is a mosásnál! Ha a címkén a kád vízben egy kezet látunk, azt jelenti, hogy legfeljebb 40 °C-on, csak kézzel moshatjuk, géppel nem.

Csíkos háromszög

Ez az ikon még a legedzettebb háziasszonyoknak is feladja a leckét. Noha nem is olyan gyakran látott szimbólum, nagyot hibázhatunk a ruhafehérítésnél, ha nem tudjuk a pontos jelentését, ami nem más, minthogy fehéríthető, de nem fehéríthető klórral. Ha a háromszög teljesen üres, akkor az adott holmit minden lehetséges módon lehet fertőtleníteni.

Ha ilyen szimbólumot látunk egy ruha címkéjén, ne tegyük azt szárítógépbe!
Fotó: Wikimedia Commons

Áthúzott négyzetben a kör

Hasznos tudni, hogy az alapvető szimbólumokat jelölő sor harmadik eleme, a négyzet a szárítás módszerét jelképezi.

Ha a négyzet belsejében azonban egy kört látunk, akkor ez a szimbólum módosítja a szárítógépben való szárítást.

Akkor lássuk, mit is jelenthet ez a négyzetben található kör áthúzva! A szimbólum bonyolult, a megoldás viszont egyszerű: szárítógépben nem szárítható.

Malacorr egy négyzetben

Hiába gyakran látott jel, mégsem feltétlenül tudjuk azt, hogy a négyzetben található kör a két ponttal nem egy malacorrot szimbolizál, hanem azt, hogy a ruha normál hőmérsékleten szárítható a szárítógépben.

Csíkos négyzet

Most jöjjön egy becsapós jel, a négyzet bal felső sarkának csíkjaival! Nem titok, hogy ez is a szárítás egyik szimbóluma, ami azt jelöli, hogy a ruha mosás után csak árnyékos helyen szárítható.

Ezt jelenti: árnyékos helyen, csakis ruhaszárító kötélen szárítható
Fotó: Wikimedia Commons

Plusz egy jel

Ezt a szimbólumot még tovább is lehet gondolni a négyzet felső részén található íves vonallal. Az árnyékos helyet már megfejtettük az előbb, így az már nem kérdés, hogy most is erről van szó, kiegészítve azzal, hogy napmentes helyen, ruhaszárító kötélen szárítható.

Vasaló = vasalás

Mind közül a legkönnyebb megfejteni: ha vasalót látunk a címkén, az valóban a vasalást szimbolizálja.

Az áthúzott jel azt jelzi, hogy nem lehet vasalni, az egypontos azt, hogy óvatosan kell bánnunk a gőzzel, és alacsony, legfeljebb 110 Celsius-fokos hőmérsékleten simíthatjuk a ruhát.

Ha két pontot látunk, tudnunk kell, hogy a ruha közepes hőmérsékleten vasalható, maximum 150 fokig, ha pedig hármat, akkor magas hőmérsékleten, maximum 200 fokon. 

Irány a tisztító!

Ha tudjuk azt, hogy a kör azt jelzi, a termék professzionális tisztítóban tisztítható, akkor már a belsejébe írt jelek játszi könnyedséggel kitalálhatók. Vagy nem. A P (tetraklór-etilén) és F (szénhidrogének) betűk ugyanis a vegytisztítóban használt különféle oldószereket jelölik, a W betű pedig a professzionális víztisztítást.

Ha ilyet látunk, tudjuk, a ruhát nem vihetjük tisztítóba
Fotó: Wikimedia Commons

Teli kör áthúzva

A végére maradt ez a szimbólum, ami teljesen egyszerűen azt jelenti, hogy ne vidd tisztítóba, hiszen tilos a hivatásosan végzett vizes tisztítás.

Ez is láthatatlan munka

Ha sikerült mind a tíz jelet eltalálni, akkor nincs más dolgunk, csak kiszámolni, hogy mennyi láthatatlan munkát végzünk. A szimbólumok jelentésének megfejtése ugyanis pont olyan feladat, amivel sokat foglalkozunk, mégsem fizet érte senki.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.