Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pisai ferde torony, amely a világ egyik legismertebb építészeti csodája, idén ünnepli 850. születésnapját. A világörökség részévé nyilvánított ikonikus épület első kövét 1173. augusztus 9-én rakták le. A torony több száz éve egyszerre kelt félelmet és kíváncsiságot az emberekben.
A pisai ferde torony igen népszerű témája a tréfás turistafotóknak. Nem mindig volt ez így. A '90-es évek elején a torony már olyan kritikus dőlésszöget ért el, hogy veszélybe került a stabilitása, és félő volt, hogy felborul. A katasztrófát nyolc éven át tartó munkával sikerült megelőzni, azóta a torony a világ egyik legjobban megfigyelt műemléke, hiszen műholdas és földi műszerek is felügyelik még a legcsekélyebb helyzetváltozását is. De vajon a pisai ferde torony miért nem áll egyenesen, mint a legtöbb épület?
Két fő oka van annak, hogy megdőlt a torony
A pisai ferde torony évszázadok óta a puha talajba süllyedt alapja miatt féloldalra dől. Ez az egyedülálló dőlésszög, amely dacol a gravitációval, különösen vonzóvá és izgalmassá teszi az egyébként is érdekes történelemmel rendelkező épületet, mely évente turisták millióit vonzza.
A torony első alapkövét 1173. augusztus 9-én tették le, egy Berta nevű özvegyasszony jóvoltából, aki pénzt adományozott a székesegyház harangtornyának felépítésére. A majdnem kétszáz éven át épített épület stabilitásával kapcsolatos bajok igen korán elkezdődtek, emiatt többször meg kellett szakítani az építkezést.
A pisai ferde torony azért nem áll egyenesen, mint a legtöbb épület, mert évszázadokon át a puha talajba süllyedt alapja miatt féloldalra dől.
A déli vagy sokkal inkább délkeleti irányba dőlés oka nem csupán a talaj minőségének, hanem a mérnöki tervezésnek is az oka. Az építészek ugyanis nem számoltak kellőképpen a gyenge altalaj veszélyeivel, így Olaszország egyik leghíresebb épülete a mérnöki hibák miatt lett olyan, amilyen.
A pisai ferde torony stabilitásának jót tettek a háborúk
Az építkezés először a harmadik nyitott oszlopsor magasságában szakadt meg süllyedés miatt, és csak 1275-ben folytatódott, amikor további három szinttel bővült úgy, hogy ezek az új emeletek valamelyest ellensúlyozták az 1170-es években megkezdődött dőlést. Ezek a törekvések részben sikerrel jártak, ugyanakkor az 1284-es, Genovától elszenvedett meloriai vereség miatt a munkálatok másodszor is félbeszakadtak.
Ugyanis Pisa az 1170-es évek után állandó háborúban állt a környező államokkal, emiatt a pisai ferde torony építését többször megszakították, és egészen az 1270-es évekig nem is folytatták. Ez a háborús helyzet valójában kedvezett a toronyépítésnek, hiszen a közben eltelt évek alatt az altalaj valamelyest megszilárdult, így aztán 1272-ben viszonylag kis kockázattal kezdhettek hozzá a torony magasításának, miután a pisai ferde torony újabb négy emelettel gyarapodhatott oly módon, hogy ezek a szintek valamelyest ellensúlyozták az 1170-es években megkezdődött dőlést.
Egy újabb leállást követően az építkezés harmadik, befejező szakasza 1372-ben ért véget. Ekkorra készült el a hetedik szint, ami szintén kissé eltérő szögben került az épület tetejére.
Nemzetközi összefogás mentette meg az épületet
A 20. század végén a dőlés súlyosbodásával az északi oldalon a talaj megbontásával, valamint több száz méter mélyre leeresztett kábelek és horgonyok segítségével kellőképpen stabilizálták az épületet, és szinte észrevehetetlenül csökkentették a dőlést. Így a dőlésszög körülbelül 460 milliméterrel csökkent, ami megfelel a 19. század elején tapasztalt dőlésszögnek.
A nemzetközi összefogás révén létrejött helyreállító munkálatok lehetővé tették, hogy a toronynak továbbra is legyen jövője. A pisai ferde torony 850. születésnapjának megünneplésére a város 2024. augusztus 9-ig tartó programsorozatot rendez.
