Michelangelo Pietàja ma plexifal mögött emlékeztet arra, hogy 1972-ben ezen a napon egy magyar férfi kalapáccsal próbálta meg szétverni a szobrot. A vandál Jézusnak képzelte magát.
Számos műalkotást igyekeztek tönkretenni az elmúlt évtizedek során, volt, aki politikai indíttatásból, míg más egy performansz részeként vagy éppen figyelemfelhívásból gondolta úgy, hogy az egyetemes kulturális örökség egy részét elpusztítja, másokat az őrület vezérelt.
Michelangelo Pietàjaa vatikáni Szent Péter-székesegyház jobb oldali mellékkápolnájának dísze. A templom látogatói már az első pillanatban ezzel a szoborral találkoznak, ahogy belépnek a szent térbe. Azt már jóval kevesebben tudják a látogatók közül, hogy a helyszíne is szimbolikus, hiszen éppen emögött tárolják a pápa miseruháit, itt ölti magára az aznapi liturgiához szükséges öltözéket az egyházfő.
A Pietà meghozta az elismerést a szobrásznak
A pietà vagy piéta valójában magának a kompozíciónak a megnevezése, a Fájdalmas Szűzanya, aki karjaiban tartja fia holttestét. Michelangelo mindössze 24 esztendős volt 1499-ben, amikor elkészítette. Megrendelője, a francia Jean Bilhères de Lagraulas bíboros nem is ebbe a mellékkápolnába szánta, hanem a francia királyok által patronált Szent Petronilla-kápolnát díszíttette vele. A szoborcsoport hosszú évszázadokig zavartalanul állt a templomban,
mígnem 1972. június 5-én egy magyar származású férfi kalapáccsal esett neki.
A magát Jézus reinkarnációjának tartó geológus, Tóth László súlyos károkat okozott a Szűzanyát ábrázoló műalkotásban. Néhány suhintással letörte először Mária bal kezét, majd az orra és az egyik szemhéja egy darabját. A szobor végül a látogatóknak hála, akik leteperték a dúvadként romboló férfit, több mint száz sérüléssel ugyan, de túlélte a vandál merényletet.
Az ekkoriban már Rómában élő, 34 éves magyar férfinak rögeszméjévé vált a vallásosság, korábban levelek tömegével bombázta VI. Pál pápát, hogy tisztázza, vajon miről is szólt az akkoriban még a nyilvánosság előtt rejtett szövegű harmadik fátimai titok. A Vatikán ezt csak jóval később, 2000-ben hozta nyilvánosságra.
Krisztus reinkarnációjának tartotta magát
1972. június 5-ére ezt megelégelhette. Az akkor éppen 33 éves, krisztusi korban lévő férfi haját és szakállát is hosszúra növesztette. A szemtanúk elmondása szerint hippinek vagy furcsa, avantgárd költőnek tűnt, miközben ezt kiáltotta:
„Én vagyok Jézus, aki feltámadt a halálból!”
Majd a szoborra vetette magát, és 15 alkalommal sújtott rá kalapácsával. 10 hónapon keresztül dolgoztak a restaurátorok annak érdekében, hogy régi pompájában tündököljön ismét. Nehézséget okozott, hogy egyes turisták a lehullott darabokat összeszedték. Később volt, aki a bűntudattól vezérelve postán visszaküldte a Vatikánba, amit hazavitt. Nazzareno Gabriele restaurátor visszaemlékezésében elmondta, hogy öt hónapba telt csak a töredékek azonosítása.
A hatóságok letartóztatták a rongálót, azonban bizonyítottan háborodott elmeállapotára tekintettel nem emeltek ellene vádat. Kiutasították az országból, és Ausztráliába toloncolták. Egyes feltételezések szerint végül Békéscsaba mellett hunyt el, ahol korábban családot is alapított. A halotti bizonyítványában azonban egy Sidney melletti kórház szerepel, ám a születési adatai nem stimmelnek. Hogy valójában miért verte szét a Szűzanya szobrát, és mi történt vele élete későbbi éveiben, máig titok. Naplója elveszett, és hiába vett részt az eseményeket követően a pápa titkárával egy kihallgatáson, az, hogy miről beszéltek a 8 órán át tartó audiencia során, sose hozta nyilvánosságra a Vatikán. A restaurálás óta a Pietàt golyóálló üveg védi.
Ha kíváncsi vagy arra, miként dolgozott Michelangelo, olvasd el ezt a cikkünket is!
