3500 éves város romjaira bukkantak Peruban: fény deríthet egy ősi civilizáció sorsára

Olvasási idő kb. 2 perc

Peruban nemrég egy különleges régészeti felfedezést jelentettek be: az ország északi részén, a Barranca nevű régióban kutatók egy több mint 3500 éves város maradványait tárták fel.

Peñico névre keresztelt lelőhely nem csupán egy újabb ősi település a föld alatt, hanem egy olyan központ lehetett, amely az Andok, az Amazonas és a tengerparti vidékek között működő kereskedelmi hálózat fontos csomópontja volt. A felfedezés különösen jelentős, mert segít jobban megérteni, hogyan alakultak ki a dél-amerikai civilizációk, és miként léteztek egymás mellett ezek az ősi közösségek több ezer évvel ezelőtt.

Új utak nyílhatnak az ősi civilizáció felé

A feltárás helyszíne Lima városától mintegy 200 kilométerre északra található, 600 méterrel a tengerszint felett. A régészek több éven át tartó kutatómunka és drónfelvételek segítségével térképezték fel a területet, amelyen 18 épület maradványait sikerült azonosítaniuk. Ezek között vannak nagyobb, rituális célokra épített struktúrák, valamint lakóépületek is, amelyek arról tanúskodnak, hogy a település összetett, szervezett társadalmi rendszerrel rendelkezett.

Nemcsak az ősi civilizációt ismerhetjük meg jobban, hanem a környezeti változásokat is
Fotó: Merrill Images / Getty Images Hungary

Az egyik legfontosabb lelet egy agyagtemplom maradványa, amely valószínűleg vallási szertartások helyszíne lehetett. Emellett előkerültek emberi és állati alakú kerámiák, gyöngyökből, kagylóhéjakból készült ékszerek, amik mind azt sugallják: az itt élő emberek nemcsak mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak, hanem szimbolikus, vallási jelentőségű tárgyakat is készítettek.

Kulturális és kereskedelmi központ lehetett

A régészek szerint Peñico nem elszigetelt település volt, hanem része lehetett egy szélesebb kereskedelmi és kulturális hálózatnak, amely már jóval az inka civilizáció megjelenése előtt is létezett Dél-Amerikában. Ez a város például kapcsolatban állhatott a híres, 5000 éves Caral civilizációval, amelyet a világ egyik legrégebbi városi kultúrájaként tartanak számon. Úgy vélik, hogy Peñico akár egy későbbi utódváros is lehetett, amely a Caral által megalapozott társadalmi és gazdasági struktúrákat vitte tovább. A most feltárt leletek ennek a kulturális és kereskedelmi örökségnek lehetnek a bizonyítékai.

A Peñico felfedezése azért is különösen érdekes, mert nem csupán a civilizációk fejlődését, hanem az éghajlati és környezeti változásokra adott válaszaikat is vizsgálhatóvá teszi. A régészek szerint a terület elhagyására, vagy átalakulására, részben az akkori klímaváltozás és ökológiai stressz is hatással lehetett. A város szerkezete, a mezőgazdasági elrendezés, valamint a vízgazdálkodás nyomai mind azt mutatják, hogy az itt élők alkalmazkodtak a kihívásokhoz, és hosszú távon is fenntartható módon próbáltak működni.

Ha kíváncsi vagy rá, hol található a világ legjobb étterme, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?