3500 éves város romjaira bukkantak Peruban: fény deríthet egy ősi civilizáció sorsára

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Peruban nemrég egy különleges régészeti felfedezést jelentettek be: az ország északi részén, a Barranca nevű régióban kutatók egy több mint 3500 éves város maradványait tárták fel.

Peñico névre keresztelt lelőhely nem csupán egy újabb ősi település a föld alatt, hanem egy olyan központ lehetett, amely az Andok, az Amazonas és a tengerparti vidékek között működő kereskedelmi hálózat fontos csomópontja volt. A felfedezés különösen jelentős, mert segít jobban megérteni, hogyan alakultak ki a dél-amerikai civilizációk, és miként léteztek egymás mellett ezek az ősi közösségek több ezer évvel ezelőtt.

Új utak nyílhatnak az ősi civilizáció felé

A feltárás helyszíne Lima városától mintegy 200 kilométerre északra található, 600 méterrel a tengerszint felett. A régészek több éven át tartó kutatómunka és drónfelvételek segítségével térképezték fel a területet, amelyen 18 épület maradványait sikerült azonosítaniuk. Ezek között vannak nagyobb, rituális célokra épített struktúrák, valamint lakóépületek is, amelyek arról tanúskodnak, hogy a település összetett, szervezett társadalmi rendszerrel rendelkezett.

Nemcsak az ősi civilizációt ismerhetjük meg jobban, hanem a környezeti változásokat is
Fotó: Merrill Images / Getty Images Hungary

Az egyik legfontosabb lelet egy agyagtemplom maradványa, amely valószínűleg vallási szertartások helyszíne lehetett. Emellett előkerültek emberi és állati alakú kerámiák, gyöngyökből, kagylóhéjakból készült ékszerek, amik mind azt sugallják: az itt élő emberek nemcsak mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak, hanem szimbolikus, vallási jelentőségű tárgyakat is készítettek.

Kulturális és kereskedelmi központ lehetett

A régészek szerint Peñico nem elszigetelt település volt, hanem része lehetett egy szélesebb kereskedelmi és kulturális hálózatnak, amely már jóval az inka civilizáció megjelenése előtt is létezett Dél-Amerikában. Ez a város például kapcsolatban állhatott a híres, 5000 éves Caral civilizációval, amelyet a világ egyik legrégebbi városi kultúrájaként tartanak számon. Úgy vélik, hogy Peñico akár egy későbbi utódváros is lehetett, amely a Caral által megalapozott társadalmi és gazdasági struktúrákat vitte tovább. A most feltárt leletek ennek a kulturális és kereskedelmi örökségnek lehetnek a bizonyítékai.

A Peñico felfedezése azért is különösen érdekes, mert nem csupán a civilizációk fejlődését, hanem az éghajlati és környezeti változásokra adott válaszaikat is vizsgálhatóvá teszi. A régészek szerint a terület elhagyására, vagy átalakulására, részben az akkori klímaváltozás és ökológiai stressz is hatással lehetett. A város szerkezete, a mezőgazdasági elrendezés, valamint a vízgazdálkodás nyomai mind azt mutatják, hogy az itt élők alkalmazkodtak a kihívásokhoz, és hosszú távon is fenntartható módon próbáltak működni.

Ha kíváncsi vagy rá, hol található a világ legjobb étterme, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.