Egy teljes maffiahálózatot működtetett az orosz Robin Hood, aki abban mindenképp különbözött angol névadójától, hogy nem férfi, hanem nő volt.
Rafinált tolvaj, gátlástalan rabló, aki kifejezetten a gazdagok pénzére utazott, a szegényekkel pedig alkalmanként megosztotta. A történet ismerős, azonban ezúttal nem a sherwoodi erdő adott otthont a kiterjedt rablóhálózatnak, hanem Odessza környéke. A banditák vezérét Szofja Ivanovna Bljuvstejnnek, de Csehov nyomán – aki véletlenül bukkant rá egy utazása során – Aranykezű Szonjaként ismerjük manapság.
A lengyel születésű Aranykezű Szonja valószínűleg az 1804-es években látta meg a napvilágot, pontos születési dátuma, ahogy valódi neve, nem ismert. Valószínűleg kleptomániában szenvedhetett, már kisiskolás korában is azért kellett iskolát váltania, mert több ízben is lopáson kapták. Az oroszok Robin Hoodja a házassága idején sem csillapodott, amint megszülte gyermekét, megszökött és tolvajnak állt.
Gazdagoktól lopott az orosz Robin Hood
Szonja nemcsak azért mozgott otthonosan a gazdagok körében, mert viszonylag jó családból származott, rendkívül intelligens is volt, így megtanulta, miként kell a felsőbb társaságban viselkednie. Beszélt jiddisül, németül, franciául az orosz és a lengyel mellett, így minden körülmények között megállta a helyét.
Technikája meglehetősen egyszerű és frappáns volt, az úgynevezett Guten Morgen-módszer szerint dolgozott, elegáns ruhákban, álnéven jelentkezett be szállodákba, éttermekbe, majd hajnalban egyszerűen besétált a gazdag, ittasan alvó urak szobájába.
Ha nem sikerült lopnia, mert áldozata felébredt, eljátszotta, hogy véletlenül keveredett oda, eltévesztette a szobákat (nem egyszer el is csábította áldozatát).
Állítólag gyönyörű volt, sokszor lopnia sem kellett, gazdag szeretői elhalmozták ajándékokkal. Szépsége azonban élete delére megfakult, amikor Csehov találkozott vele az orosz Alcatraznak is nevezett börtönszigeten, a Szahalin-szigeten, már csak nyomokban emlékeztetett önmagára. Az író több interjút is készített Szonjával ekkoriban. Bár sokszor lefülelték, a nép imádta, sok esetben fel is tartóztatták a tömegek a rendőröket, hogy el tudjon menekülni. Végzetét a szerelem okozta: rossz férfihoz vonzódott. A hírhedt szerencsejátékos eltékozolta a nő vagyonát, akinek egyre többet kellett dolgoznia, hogy párja szenvedélyét kielégíthesse. A férfi végül rendőrkézre adta, 1880-ban pedig elítélték. Négyszer szökött meg a különféle börtönökből, egyszer az őrét elcsábítva, mire végleg sikerült lakat alá zárni a szigeten. 1902-ben hunyt el, vélhetően halálra fagyott.
Ha kíváncsi vagy Robin Hood és Aranykezű Szonja német „kollégájára”, ebben a cikkünkben olvashatsz róla.
