Ilyen volt Magyarország első önkiszolgáló boltja – a szocializmusban nyitották

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ma már az a természetes, hogy bemegyünk egy boltba, fogunk egy kosarat, vagy toljuk a bevásárlókocsit, és kiválasztjuk azokat a termékeket, amelyekre szükségünk van, vagyis kiszolgáljuk magunkat. Ám hetven évvel ezelőtt ez még elképesztő újdonságnak számított Magyarországon: sokan örültek a változásnak, másoknak nem tetszett az önkiszolgáló boltok megjelenése.

Aztán persze idővel, ahogy minden újítást, ezt is megszokták az emberek, és sokkal inkább az előnyökre koncentráltak. Például arra, hogy az a bevásárlás, ami egy hagyományos szatócsboltban 11 percet igényel, az az önkiszolgáló üzletben mindössze 3 percbe telik. Ez sokat jelentett akkor, amikor egyre több nő állt munkába, és egyre fontosabbá vált az, hogy mire mennyi idő jut.

Innen származik az önkiszolgáló bolt ötlete

Természetesen nem Magyarországon találták ki, hogy hatékonyabb az, ha a vásárlók maguk teszik a kosarukba a szükséges termékeket, hanem az Egyesült Államokban. 1916 szeptemberében, a Tennessee állambeli Memphisben Clarence Saunders kereskedő hatalmas csinnadratta kíséretében vezette be az új vásárlástípust Piggly Wiggly nevű üzletében. 

Így vásároltak az emberek az önkiszolgáló boltokban
Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György / Sándor György

A vásárlók egy adott útvonalat követtek, amelyet persze a férfi jó előre megtervezett: az volt a célja, hogy az emberek minden terméket lássanak, amely kapható a boltban, így több árucikket vegyenek meg. A vevők a bejáratnál kaptak egy kosarat, és ebbe tehettek minden szükséges dolgot, majd a pénztárnál fizettek. A férfi ötlete abszolút bevált, mivel nem sokkal később már bolthálózatot üzemeltetett, amely meghódította Amerikát, és később az egész világot. 

Itt nyílt az első önkiszolgáló bolt Budapesten

Még e sorok írójának nagypapája is szatócsboltban kezdett dolgozni gyerekkorában, az ebből az időből származó történetek a családi legendárium részét képezik a mai napig. Ezek a kis üzletek voltak jellemzőek Magyarországon egészen az 50-es évek elejéig, amikor tömegével államosították a mészárszékeket, a szatócsboltokat és az iparcikk-kereskedéseket. 

Az önkiszolgáló boltok országszerte elterjedtek, Budapesten is egyre több nyílt
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A valódi fordulatot az jelentette, amikor 1955. augusztus 27-én megnyílt az első önkiszolgáló bolt Budapesten a Bem József utca és a mai Margit körút sarkán.

Tömegek kígyóztak az üzlet előtt az ünnepélyes megnyitón,

amelyet Bognár József belkereskedelmi miniszter tartott, és a sajtó is beszámolt a nagy eseményről. 

Az üzlet az Önkiszolgálók boltja nevet kapta, amelyet az emberek leginkább a vásárlás folyamán értettek meg. Hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy bejáratnál egyforma kosarak sorakoznak, hogy a boltban polcokon vannak a csomagolt áruk, legalábbis a legtöbb, és nem a segéd veszi elő azt a pultból vagy hozza ki a raktárból.

Azokat az árukat, amelyeket nem lehetett előre becsomagolni, a kasszánál, a pénztáros mellett álló személy kezelte. Az új típusú vásárlás menetét mindenkinek meg kellett tanulnia, ezt egy tájékoztató tábla segítette, amelyen ez a felirat állt:

Idézőjel ikon

„A vásárló a bejárati ajtónál magához vesz egy kosarat, majd a bolt középső polcait megkerülve az általa kiválasztott árukat a kosárba helyezi. Amennyiben szeletelt vagy olyan árut kíván vásárolni, amit nehéz becsomagolni, azt a csemegerészlegnél kérheti a vevő. Az árut a kijárati ajtó előtt elhelyezett pénztárnál kell fizetni.”

Sokan úgy vélték akkoriban, hogy ez a bolttípus nem felhasználóbarát, és hogy 

„a fáradt munkásokat már a boltban sem szolgálják ki”.

Ám az új rendszer elterjedt, 1970-ben már 6000 ilyen üzlet várta a vásárlókat Magyarországon. Ma már valószínüleg az lenne a furcsa, ha valaki kiszolgálna bennünket, hiszen a felgyorsult, fogyasztásközpontú vásárlás során a várakozásra már nincs időnk.

(Címlapfotó: Fortepan/ Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely – a képen a a KÖZÉRT vállalat önkiszolgáló élelmiszerboltja látható a Thököly út 128. szám alatt.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan étkeztünk a szocializmusban, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.