Ilyen volt Magyarország első önkiszolgáló boltja – a szocializmusban nyitották

Olvasási idő kb. 3 perc

Ma már az a természetes, hogy bemegyünk egy boltba, fogunk egy kosarat, vagy toljuk a bevásárlókocsit, és kiválasztjuk azokat a termékeket, amelyekre szükségünk van, vagyis kiszolgáljuk magunkat. Ám hetven évvel ezelőtt ez még elképesztő újdonságnak számított Magyarországon: sokan örültek a változásnak, másoknak nem tetszett az önkiszolgáló boltok megjelenése.

Aztán persze idővel, ahogy minden újítást, ezt is megszokták az emberek, és sokkal inkább az előnyökre koncentráltak. Például arra, hogy az a bevásárlás, ami egy hagyományos szatócsboltban 11 percet igényel, az az önkiszolgáló üzletben mindössze 3 percbe telik. Ez sokat jelentett akkor, amikor egyre több nő állt munkába, és egyre fontosabbá vált az, hogy mire mennyi idő jut.

Innen származik az önkiszolgáló bolt ötlete

Természetesen nem Magyarországon találták ki, hogy hatékonyabb az, ha a vásárlók maguk teszik a kosarukba a szükséges termékeket, hanem az Egyesült Államokban. 1916 szeptemberében, a Tennessee állambeli Memphisben Clarence Saunders kereskedő hatalmas csinnadratta kíséretében vezette be az új vásárlástípust Piggly Wiggly nevű üzletében. 

Így vásároltak az emberek az önkiszolgáló boltokban
Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György / Sándor György

A vásárlók egy adott útvonalat követtek, amelyet persze a férfi jó előre megtervezett: az volt a célja, hogy az emberek minden terméket lássanak, amely kapható a boltban, így több árucikket vegyenek meg. A vevők a bejáratnál kaptak egy kosarat, és ebbe tehettek minden szükséges dolgot, majd a pénztárnál fizettek. A férfi ötlete abszolút bevált, mivel nem sokkal később már bolthálózatot üzemeltetett, amely meghódította Amerikát, és később az egész világot. 

Itt nyílt az első önkiszolgáló bolt Budapesten

Még e sorok írójának nagypapája is szatócsboltban kezdett dolgozni gyerekkorában, az ebből az időből származó történetek a családi legendárium részét képezik a mai napig. Ezek a kis üzletek voltak jellemzőek Magyarországon egészen az 50-es évek elejéig, amikor tömegével államosították a mészárszékeket, a szatócsboltokat és az iparcikk-kereskedéseket. 

Az önkiszolgáló boltok országszerte elterjedtek, Budapesten is egyre több nyílt
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A valódi fordulatot az jelentette, amikor 1955. augusztus 27-én megnyílt az első önkiszolgáló bolt Budapesten a Bem József utca és a mai Margit körút sarkán.

Tömegek kígyóztak az üzlet előtt az ünnepélyes megnyitón,

amelyet Bognár József belkereskedelmi miniszter tartott, és a sajtó is beszámolt a nagy eseményről. 

Az üzlet az Önkiszolgálók boltja nevet kapta, amelyet az emberek leginkább a vásárlás folyamán értettek meg. Hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy bejáratnál egyforma kosarak sorakoznak, hogy a boltban polcokon vannak a csomagolt áruk, legalábbis a legtöbb, és nem a segéd veszi elő azt a pultból vagy hozza ki a raktárból.

Azokat az árukat, amelyeket nem lehetett előre becsomagolni, a kasszánál, a pénztáros mellett álló személy kezelte. Az új típusú vásárlás menetét mindenkinek meg kellett tanulnia, ezt egy tájékoztató tábla segítette, amelyen ez a felirat állt:

Idézőjel ikon

„A vásárló a bejárati ajtónál magához vesz egy kosarat, majd a bolt középső polcait megkerülve az általa kiválasztott árukat a kosárba helyezi. Amennyiben szeletelt vagy olyan árut kíván vásárolni, amit nehéz becsomagolni, azt a csemegerészlegnél kérheti a vevő. Az árut a kijárati ajtó előtt elhelyezett pénztárnál kell fizetni.”

Sokan úgy vélték akkoriban, hogy ez a bolttípus nem felhasználóbarát, és hogy 

„a fáradt munkásokat már a boltban sem szolgálják ki”.

Ám az új rendszer elterjedt, 1970-ben már 6000 ilyen üzlet várta a vásárlókat Magyarországon. Ma már valószínüleg az lenne a furcsa, ha valaki kiszolgálna bennünket, hiszen a felgyorsult, fogyasztásközpontú vásárlás során a várakozásra már nincs időnk.

(Címlapfotó: Fortepan/ Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely – a képen a a KÖZÉRT vállalat önkiszolgáló élelmiszerboltja látható a Thököly út 128. szám alatt.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan étkeztünk a szocializmusban, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Titokzatos erők mozgatják a Halál-völgy vándorló köveit: több száz méteres nyomot hagynak a sivatagban

A Death Valley Nemzeti Park egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb helyszíne a Racetrack Playa, amely évtizedeken át megoldatlan tudományos rejtély színtere volt. Az első pillantásra sivár és élettelen terület egy szokatlan jelenség miatt vált világhírűvé: vándorló kövei megmagyarázhatatlan módon akár több száz métert is megtesznek – maguktól.

Mindennapi

Ez lesz az át nem vett mandátumok sorsa

A választási eredmények kihirdetését követően még mindig nem dőlt el véglegesen, hogy kik foglalják majd el helyüket az új Országgyűlésben, miután több vezető politikus is bejelentette, hogy nem veszi át mandátumát.

Világom

Kvíz: felismered ezeket az olasz édességeket?

Olaszország nemcsak a pizzáról és a tésztákról híres, hanem a világ egyik leggazdagabb édességkultúrájával is büszkélkedhet. A „dolce vita” hazájának számos édessége mára meghódította az egész világot.

Testem

Ezekben az esetekben segíthet egy betegjogi képviselő

Az orvosok tudása és a rendszer működése gyógyulásunkat szolgálja, de óhatatlanul alá-fölérendelt viszonyt teremt, amelyben páciensként könnyen kiszolgáltatottá válhatunk. Nem véletlenül került a képbe a betegjogi képviselő.