Nem fizette ki a rendőrség a nyomravezetői díjat, mert nem a megadott számot hívták a bejelentők

Olvasási idő kb. 2 perc

Három amerikai fiatal telefonhívásával segített a rendőrségnek elfogni egy férfit, akit azzal gyanúsítottak, hogy a New York-i metróban felgyújtott egy nőt. A felajánlott 10 000 dolláros nyomravezetői díjat azonban nem kapták meg. Az indoklás elég prózai: nem a megadott számon tettek bejelentést, hanem a 911-en...

Még 2024 decemberének végén három középiskolás kosárlabdázó meglátott egy férfit, aki pár órával korábban a feltételezések szerint felgyújtott egy hajléktalan nőt. Azonnal értesítették a rendőrséget, így a gyanúsítottat a vonat megállítása után őrizetbe vehették. A hatóság meg is dicsérte a három fiatalt. Ám amikor a jutalmukért mentek, legnagyobb meglepetésükre elutasították őket, mondván, nem a bejelentő forródrótot hívták. Sokan a rugalmatlan bürokráciát ostorozták az eset után, a szülők pedig összefogtak az igazságuk érdekében.

Nem mindegy, hogy fogalmaz a rendőrség

Nagyon fontos a rendőrség által felajánlott nyomravezetői díj kihirdetésének megfogalmazása, ahogy az az amerikai esetből is látszik. De nem kell ilyen messzire menni. Amikor a móri bankrablás felgöngyölítése érdekében ajánlott fel a nyomravezetőnek díjat a rendőrség,

Idézőjel ikon

méghozzá a Magyarországon rekordnak számító 25 millió forintot,

úgy fogalmaztak, hogy ez annak jár, aki megnevezi a gyilkost, vagy megjelöli annak pontos címét. Az amatőr hadtörténész Szebenyi István hiába talált 2006-ban egy kulcsfontosságú DNS-t tartalmazó hátizsákot, a megfogalmazásnak megfelelően nem kapta meg a díjat, sőt, az elvesztett kártérítési per költségeit is ki kellett fizetnie.

A móri bankrablás ügyében az elkövetők elfogását segítő információért nem járt a jutalom, pedig egy tévesnek bizonyuló fülesért már kifizették az összeget
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

A nyomravezetői díj magyarországi szabályozása

Hazánkban a Rendőrségről szóló,1994. évi XXXIV. törvényben ezt olvashatjuk (27. paragrafus):

Idézőjel ikon

A rendőrség a 91/A. § (1) bekezdés e) pontjában felsorolt bűncselekmények és a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy felderítése, a rejtőzködő vagy szökésben lévő elkövető elfogásának elősegítése, eltűnt személy megtalálásának érdekében a nyomozás eredményességét, illetőleg a szükséges rendőri intézkedést közvetlenül elősegítő személy részére előzetesen és nyilvánosan díjat tűzhet ki!

Az alábbi esetekben nem fizetik ki az információért cserébe a díjat. Ha a bejelentő:

  • maga az elkövető;
  • olyasvalaki, akinek amúgy is törvényi kötelezettsége feljelentést tenni;
  • olyan személy, aki a nyomozás során hamis tanúvallomást tett korábban;
  • vagy a bejelentő olyan információt közöl, ami a rendőrség számára már ismert volt az adott nyomozati szakaszban.

Csak súlyos bűncselekmények esetében tűzhető ki nyomravezetői díj.

Ha a 90-es évek híreiben szereplő sztárrendőrről, Doszpot Péterről is szívesen olvasnál, ajánljuk a vele és Szlavicsek Judit krimiszerzővelkészített interjúnkat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hujber Szabolcs
Hujber Szabolcs
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.