Mindössze 1,2 méter magas volt, és 40 kilogrammot sem nyomott, mégis hatalmas tetteket hajtott végre „Apró” Broadwick. Az első nő volt, aki ejtőernyővel kiugrott repülőből, és ő találta föl a kézi kioldást.
Még csak 15 éves volt 1908-ban Georgia Ann Thompson, ám már elvált, gyermekét egyedül nevelő édesanya, amikor végignézte, ahogy Charles Broadwick kiugrik egy hőlégballonból ejtőernyővel. A látványosság teljesen lenyűgözte, és egy olyan döntést érlelt meg benne, amely egész életét megváltoztatta.
Pinduri nő volt: 1,42 méter magas, 39 kilogramm súlyú
Georgia Ann Thompson 1893. április 8-án született az észak-karolinai Oxfordban. Már az is csodaszámba ment, hogy életben maradt: mindössze 1,3 kilogrammal látta meg a napvilágot. Apró termete egész életében megmaradt, felnőtt korában is csak 1,42 méter magas volt, és 39 kilogrammot nyomott – ki is érdemelte az „apró” becenevet.

Tizenkét éves korában szülei férjhez adták, és egy évvel később lánya született – férje, a nála kétszer idősebb William Alsie Jacobs azonban hamarosan elhagyta. Tizenöt éves volt, amikor egy helyi vásáron végignézte Charles Broadwick mutatványát, és meghozta sorsfordító döntését. Rávette a férfit, hogy tanítsa meg ejtőernyővel ugrani, lánya nevelését szüleire bízta, és csatlakozott az utazótársulathoz. 1908-ban, Raleigh-ben ugrott először hőlégballonból, hogy mintegy 300 méteres ereszkedés után földet érjen. Hamar közönségkedvenc lett: hosszú sorok kígyóztak, hogy megnézzék „A babalány” mutatványát – apró termete, fiatalsága miatt lett ez a művészneve. Egyes források mint Broadwick nevelt lányát, mások mint feleségét említik – az azonban biztos, hogy az ejtőernyőzés volt kettejük között a fő kapocs, ahogy az is, hogy a nő felvette mestere nevét.

Kockázatos dolog volt ejtőernyőzni
Akkoriban minden, ami a repüléshez kapcsolódik, így az ejtőernyőzés is, még gyerekcipőben járt. Az embereket lenyűgözte a repülés lehetősége – legyen szó gépről vagy ejtőernyőről. A dolog persze nem volt veszélytelen: az ejtőernyőket akkoriban egyáltalán nem lehetett irányítani, ott landoltak, ahova a szél fújta őket. Ezzel párszor „Apró” Broadwicknak is meggyűlt a baja:
![]()
megesett például, hogy egy vonatfülkében kötött ki, másszor pedig egy kaktuszerdő közepén landolt.
1910-ben a Tennessee-i Knoxville-ban annyira elsodorta az erős légáramlat, hogy egy kétemeletes ház tetejére érkezett meg, a tetőről lecsúszott, és több méteres zuhanás után ért földet: el is tört a bal karja.

Az első nő, aki gépből ugrott
A nehézségek ellenére „Apró” Broadwick nem adta föl, sőt, emelte a tétet. Először 1914. január 9-én ugrott ki hőlégballon helyett mozgó repülőből – ezzel ő lett az első nő, aki ezt a tettet végrehajtotta. A repülőt Glenn L. Martin, a repülés egyik úttörője vezette, a férfi később repülőgépgyártó céget alapított – ebből lett a Lockheed Martin.
Broadwick a gép oldalra rögzített hintán kapaszkodott, mielőtt mintegy 600 méterrel Los Angeles fölött kiugrott a repülőből.
A történelmi pillanatról így számolt be a Los Angeles Times riportere, aki maga is a gépen utazott: „Amikor minden készen állt, Martin megérintette a vállamat. Odanéztem, és egy gyermekarcot láttam magam előtt. A lány a gép oldalán függött, tekintetét Martinra szegezve. A jelzés csak a férfi kezének egy apró mozdulata volt, de azonnal megértette, és ajkai némán formálták: „viszlát”. Még csak meg sem rezdült a gép, amikor kiugrott.”
Feltalálta a kioldózsinórt
Abban az időben még egészen máshogy történt az ugrás, mint ma. Az ejtőernyősök nem maguk nyitották ki zuhanás közben az ernyőjüket: ezért egy, a repülőgéphez rögzített kötél volt a felelős, amely automatikusan kihúzta az ernyőt a hátizsákból. Ma leginkább csak oktatás során, valamint nagyon alacsony magasságú, katonai ugrásoknál használják ezt a módszert.

„Apró” Broadwick idejében azonban ez volt az egyetlen módszer. Az esetek nagy részében ez nem jelentett problémát, olykor azonban életveszélyes helyzetek is kialakulhattak. Ezt „Apró” Broadwick is megtapasztalta, amikor 1914-ben az amerikai légierő felkérésére több bemutatóugrást hajtott végre. Az egyik ugrásnál azonban a repülőgéphez rögzített, az ernyő kinyitásáért felelős kötél belegabalyodott a jármű farokrészébe. Broadwick azonban nem esett pánikba: késével elvágta a kötelet, majd zuhanás közben saját kezűleg nyitotta ki ernyőjét – lényegében feltalálva azt a módszert, amely ma is általánosan használatos.
„Apró” Broadwick élete során több mint 1100 alkalommal ugrott ki hol hőlégballonból, hol repülőből, egy alkalommal a Michigan-tóra érkezett, így ő lett az első nő, aki ejtőernyővel vízfelszínen landolt. Végül 1922-ben hagyott föl az ejtőernyőzéssel, amikor a bokája már nem bírta az ezzel járó megpróbáltatásokat. Eddigre azonban már kitörölhetetlenül beleírta magát a repüléstörténet nagyjai közé.
Az első magyar pilótanő 21 éves volt, amikor először repült – a szerelemben azonban nem volt szerencsés.
























