Sokáig állt üresen a világ legnagyobb szállodája: a nácik építették

Olvasási idő kb. 3 perc

Aligha akad még egy olyan szálloda Németországban, de talán az egész világon, mint amelyet közel kilencven éve a nácik hoztak tető alá. Nem csupán méreteiben egyedülálló – hiszen ez a valaha épült legnagyobb hotel –, hanem azért is, mert évtizedeken át egyetlen vendég sem lépte át a küszöbét, sőt, még a környékét is elkerülték.

A budapesti Kerepesi út Baross tér és Örs vezér tere közötti szakasza csupán száz méterrel rövidebb, mint az a gigantikus szálloda, amelyet Adolf Hitler utasítására építettek a náci Németországban. A 4,5 kilométeres épületegyüttest 1936 és 1939 között húzták fel.

Hitler álma

Az észak-németországi Rügen-sziget fehér homokos partján több mint 9000 munkás dolgozott azon, hogy mindössze három év alatt tető alá hozzák Adolf Hitler álmát: Prorát, egy olyan tengerparti üdülőhelyet, ahol úgy nyaralhatnak a polgárok, hogy ki sem kell tenniük a lábukat az országból. A náci vezér úgy képzelte, hogy minden család kap majd egy hét szabadságot egy ingyenes vakációra, amely egyfajta köszönet lett volna a birodalma lakóinak hűségéért és a gazdaság megerősítése érdekében végzett munkájáért. 

A náci szállodát három év alatt építették fel
Fotó: Wikimedia Commons

10 ezer szoba 20 ezer ággyal

A tízezer szobás szálloda minden ablaka a Balti-tengerre nézett, szárazföldi kilátással csupán a folyosók rendelkeztek.

Idézőjel ikon

A hálóhelyek nem voltak túl nagyok, de az 5 × 2,5 méteres szobában így is elfért volna két ágy, egy gardrób és egy mosdó, és emeletenként lett volna közös vécé, zuhanyzó és a fürdőszoba.

Noha a projekt pontos árát sosem becsülték meg, az építkezés évei alatt a kormány több mint 237,5 millió birodalmi márkát költött, amely akkoriban 59 millió, ma pedig több mint 1,1 milliárd dollárnak megfelelő összeg volt. Az építkezés már 1939 nyarára majdnem be is fejeződött, ám 1939. szeptember 1-jén, a második világháború kitörésének napján felfüggesztették a munkálatokat.

Szálloda nyaralók nélkül

A szállodába végül egyetlen nyaraló sem érkezett, ám a háború évei alatt egy kicsiny része jó szolgálatot tett, itt kaptak ugyanis többek között helyet a menekültek. 1945-ben a szovjetek katonai bázisa lett az épületkomplexum, amelynek bizonyos részeit teljesen tönkretették, és el is pusztították.

Idézőjel ikon

1956-ban keletnémet katonai területté vált, az 1990-es német újraegyesítés után a lebontását fontolgatták, de a védett státuszról szóló döntést követően katonai technikummá alakult, majd menedékkérők elhelyezésére szolgált.

Ezután évekig üresen, érintetlenül állt a szálloda, az épületei – néhány kivétellel – pusztulásnak indultak.

A Prora sokat megélt épületei közül több nem maradt épen
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Egyben senkinek sem kellett

A gigantikus építményt több évtizedig hiába is próbálták eladni egyben, egyetlen vevője sem akadt, mígnem 2004-ben egyenként, különféle felhasználási célra kezdték értékesíteni a blokkokat. Egy részében végül lakásokat, egy másikban egy szállodát alakítottak ki, de apartmanok is kaptak itt helyet, sőt, 2011-ben 401 férőhellyel, 96 szobával itt nyílt meg Németország legnagyobb ifjúsági szállója is. 

Ha kíváncsi vagy a világ leghosszabb ideje működő szállodájának történetére is, olvasd el az erről szóló cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?