Titkos temető rejti a magyar múmiákat: megmutatjuk

Olvasási idő kb. 2 perc

30 évvel ezelőtt, egy véletlennek köszönhetően valódi múmiákra bukkantak Vácott. A templom alá elfalazva több mint kétszáz holttest mumifikálódott, teljesen véletlenül. A magyar múmiák világszinten is különlegesek. Videónk segítségével te is megcsodálhatod a föld alá rejtett testeket.

Zomborka Márta, a magyar múmiákkal elsőként testközelbe kerülő muzeológus, a váci Tragor Ignác Múzeum egykori igazgatója kalauzolt el bennünket a föld alatti termekben.  

A váci Fehérek Temploma több ízben esett át átalakításon az elmúlt évszázadok során. Az 1699-ben épült templom eredetileg a domonkos rendi szerzetesekhez tartozott. Ekkoriban még az altemplom kriptájába temetkeztek a környékbeli polgárok, a templomban szolgáló szerzetesek, illetve családtagjaik, az egyház világi dolgozói. Ahogy a település nőtt, a hely egyre szűkebbé vált.

Galéria ikon

12

Galéria: Váci magyar múmiák
Fotó: Kiss Marietta Panka

Kísérj el minket galériánkba lépve a magyar múmiák közé, a fenti képre kattintva! Ha arra is kíváncsi vagy, miként emlékszik vissza a feltárást vezető szakember, görgess lejjebb a videónkhoz. 

Elfelejtették a kriptában nyugvókat

Az altemplomban több sorban álltak már a koporsók egymás mögött, 263-an temetkeztek ily módon, s rajtuk kívül hetvennél is többen, akiknek már nem jutott díszes nyughely. Amikor az osszárium megtelt, és elfalazták az altemplomot, a falakon kívül létesítettek temetőt a váciak számára.

A bejáratot lezárták, és elfelejtették.

Közel háromszáz évig nem tudtak róla, mi rejtőzik a templom alatt, arra pedig álmukban sem gondoltak volna a helyi egyházmegye, illetve a múzeum dolgozói, hogy a piactér átalakításakor milyen hatalmas jelentőségű felfedezés küszöbén állnak. Mindez 1994 őszén történt. A felújítás során véletlenül bukkantak az üregre a föld alatt, sokáig ki sem merték nyitni. Hogy miért, arról az alábbi videóban hallhatsz:

A magyar múmiák híre bejárta a világot

Soha korábban nem találtak még ilyen mennyiségű használati tárgyat a barokk időszakból.  A rendkívüli szárazság miatt a testek nem lettek az enyészeté, hanem természetes módon mumifikálódtak. A lelet azért is nagyon értékes, mert részletes feljegyzések maradtak fenn a halottakról, nevük és haláluk napja is rendelkezésre áll. A magyar múmiák azonban nem csak emiatt váltak világhírűvé.

A holttestek jelentőségét az adja, hogy gyors mumifikálódásuknak köszönhetően belső szerveik vizsgálható állapotban maradtak. A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában őrzött leleteket pedig a mai napig rendszeres vizsgálatoknak vetik alá, így találtak például a római korból származó tbc-baktériumtörzset is bennük. Az is kiderül a vizsgálatok segítségével, vajon minek köszönhették a szerencsés túlélők az ellenálló képességüket. 

Ha érdekelnek a régmúlt korok emberei, olvass tovább!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.