Annyira féltette edényeit, hogy inkább feltalálta a mosogatógépet ez a nő

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokunk egyik kedvenc háztartási gépe a mosogatógép: ha meg kellene tippelned, milyen régóta használjuk, jó eséllyel mellélőnél!

Még csak néhány évtizede bevett szokás, hogy egy átlagos háztartásnak is része legyen a mosogatógép, de zajos sikert arattak ezek a készülékek minden olyan háztartásban, amely beszerzett belőlük. A mosogatógép kevesebb vízzel varázsolja tisztábbra edényeidet, mint ha magad mosogatnál, kézzel – ráadásul nem kell hosszasan a mosogató mellett állnod, és a kezedet sem szárítja ki semmi.

Így született a mosogatógép

A régi mosogatógépek másként festettek, mint a maiak
Fotó: H. Armstrong Roberts/ClassicStoc / Getty Images Hungary

Természetesen az első mosogatógép még nem pont olyan volt, mint amilyet te ma nap mint nap bevetsz: összesen közel 180 éves története során már sokféle változáson ment át ez a népszerű eszköz. Az első, védjeggyel is rendelkező változat 1850-ből származik, és Joel Hougton nevéhez fűződik: ez még csak egy fadoboz volt, ráadásul egy kart kellett tekerni ahhoz, hogy odabenn a víz és szivacsok megtisztítsák az edényeket. L. A. Alexander tíz év múlva készített egy tökéletesített változatot – de nem nekik kellene köszönetet mondanod, amikor programot indítasz a konyhában.

Josephine Cochran volt az, aki a modern mosogatógép elődjét megtervezte: ebben már nem volt szükség szivacsra, mert a nő arra jött rá, hogy a víznyomás erejével is tisztára lehet varázsolni a koszos edényeket.

Féltette a porcelánját

Josephine 1858-ban ment férjhez William Cochranhez: a mosogatással való kutya-macska barátságának kezdetét is erre az időszakra datálhatjuk.

Mivel a társasági élet prominens résztvevője volt, gyakorta tartott partikat, amelyek alkalmával az ételeket az örökségéből származó, kényes porcelánedényekben szervírozták.

Természetesen nem ő maga mosta ezeket, hanem a cselédek, azonban nem a kellő odafigyeléssel jártak el, így gyakran sérültek meg az értékes tányérok. Josephine elkezdte törni a fejét azon, hogy milyen megoldással óvhatná meg örökségét úgy, hogy ne neki kelljen a kezébe venni a mosogatás ügyét.

A kezdeti gépek a pultra kerültek még
Fotó: Wikimedia Commons

Ötlete egy gép volt: fogadalma pedig az, hogy ha más nem fog olyan gépet alkotni, amelyik alkalmas erre a célra, akkor majd ő nekidurálja magát. Bár neki nem volt mérnöki tudása, segítette, hogy feltalálók és mérnökök családjából származik. Apja, John Garis építőmérnök volt, aki számos malmot tervezett az Ohio folyó közelében, Illinois államban. Dédnagyapja, John Fitch találta fel az első gőzhajót, melyet szabadalmaztatott is.

Először ismerősei vettek tőle mosogatógépet

Az első mosogatógép modelljét a háza mögötti fészerben készítette el Shelbyville-ben, de képzetlensége miatt külső segítségre volt szüksége, ezért George Butterst kérte fel, hogy szerelőként segítse munkáját. Azért nem csak rá bízta a feladatot: gondosan lemérte egyesével tányérjai és csészéi méreteit, majd azoknak megfelelő drótkosarat készíttetett, hogy abba helyezhesse majd a kényes porcelánt. A különböző típusú edényeket külön rekeszekbe tette,

Idézőjel ikon

a gép aljára került a mosogatószer, illetve egy kerék, amelyet motor hajtott – ez spriccelte a szappanos vizet az edényekre.

A Cochran-mosogatógépnek nevezett szerkezetet 1886-ban szabadalmaztatták: Jospehine maga állította össze a gépeket barátai és családtagjai számára, és helyi lapokban reklámozta. Később céget alapított arra, hogy hoteleknek, éttermeknek is forgalmazzák találmányát, illetve befektetőkre is szert tett. Sokan akarták, hogy Josephine eladja a céget, és annak férfi vezetője legyen, de ő nem volt erre hajlandó – megtartotta annak tulajdonjogát.

A háztartásokba hetven éve tört be

A gépet az 1893-as chicagói világkiállításon is bemutatta: itt díjat is nyert a háztartási géppel, majd Chicago közelében gyárat is alapított, és egyre több megrendelést kapott. Az otthonokba jóval később került be a mosogatógép, mint a szállodákba vagy az éttermekbe: az emberek ugyanis ekkoriban úgy nyilatkoztak, hogy szívesen mosogatnak kézzel, illetve aggasztotta őket az is, hogy szappanmaradék marad az edényeken. A vízmelegítést sem tudták feltétlenül megoldani – a korai mosogatógépek ugyanis nem maguk melegítették a felhasznált vizet, hanem külső forrásból volt szükségük arra.

Az ötvenes évektől kezdve azonban egyre több háztartás vetette be a mosogatógépeket.

Végül azért csak betört az otthonokba
Fotó: Graphic House / Getty Images Hungary

Josephine ezt sajnos nem érhette meg: 1913-ban elhunyt, cégét pedig a KitchenAid vásárolta fel, mely most már a Whirlpool-csoport része. William Howard Livens mérnök 1924-ben szabadalmat kapott a háztartásban is használható mosogatógépek készítésére: az első gépek többsége hordozható asztali változat volt. Az Electrolux 1959-es D10-es modellje például annyira népszerű volt, hogy még egy másolatot is készítettek belőle Kelet-Németországban. A hetvenes évektől már inkább a konyhapult alá rejtették ezeket a gépeket, a nyolcvanas évektől pedig egyre inkább gyakorivá vált, hogy egy konyha tervezésében már szempont volt a mosogatógép elhelyezése is.

Magyarországon 2010-ben még csak a háztartások 10 százalékában állt ugyanakkor mosogatógép: a fővárosi otthonoknál 15 százalékos az arány a KSH nyilvántartása szerint. Ha neked van, és szeretnéd tudni, hogyan érdemes abba a lehető leghatékonyabban pakolni, ezt a cikket olvasd el!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.