Annyira féltette edényeit, hogy inkább feltalálta a mosogatógépet ez a nő

Olvasási idő kb. 4 perc

Sokunk egyik kedvenc háztartási gépe a mosogatógép: ha meg kellene tippelned, milyen régóta használjuk, jó eséllyel mellélőnél!

Még csak néhány évtizede bevett szokás, hogy egy átlagos háztartásnak is része legyen a mosogatógép, de zajos sikert arattak ezek a készülékek minden olyan háztartásban, amely beszerzett belőlük. A mosogatógép kevesebb vízzel varázsolja tisztábbra edényeidet, mint ha magad mosogatnál, kézzel – ráadásul nem kell hosszasan a mosogató mellett állnod, és a kezedet sem szárítja ki semmi.

Így született a mosogatógép

A régi mosogatógépek másként festettek, mint a maiak
Fotó: H. Armstrong Roberts/ClassicStoc / Getty Images Hungary

Természetesen az első mosogatógép még nem pont olyan volt, mint amilyet te ma nap mint nap bevetsz: összesen közel 180 éves története során már sokféle változáson ment át ez a népszerű eszköz. Az első, védjeggyel is rendelkező változat 1850-ből származik, és Joel Hougton nevéhez fűződik: ez még csak egy fadoboz volt, ráadásul egy kart kellett tekerni ahhoz, hogy odabenn a víz és szivacsok megtisztítsák az edényeket. L. A. Alexander tíz év múlva készített egy tökéletesített változatot – de nem nekik kellene köszönetet mondanod, amikor programot indítasz a konyhában.

Josephine Cochran volt az, aki a modern mosogatógép elődjét megtervezte: ebben már nem volt szükség szivacsra, mert a nő arra jött rá, hogy a víznyomás erejével is tisztára lehet varázsolni a koszos edényeket.

Féltette a porcelánját

Josephine 1858-ban ment férjhez William Cochranhez: a mosogatással való kutya-macska barátságának kezdetét is erre az időszakra datálhatjuk.

Mivel a társasági élet prominens résztvevője volt, gyakorta tartott partikat, amelyek alkalmával az ételeket az örökségéből származó, kényes porcelánedényekben szervírozták.

Természetesen nem ő maga mosta ezeket, hanem a cselédek, azonban nem a kellő odafigyeléssel jártak el, így gyakran sérültek meg az értékes tányérok. Josephine elkezdte törni a fejét azon, hogy milyen megoldással óvhatná meg örökségét úgy, hogy ne neki kelljen a kezébe venni a mosogatás ügyét.

A kezdeti gépek a pultra kerültek még
Fotó: Wikimedia Commons

Ötlete egy gép volt: fogadalma pedig az, hogy ha más nem fog olyan gépet alkotni, amelyik alkalmas erre a célra, akkor majd ő nekidurálja magát. Bár neki nem volt mérnöki tudása, segítette, hogy feltalálók és mérnökök családjából származik. Apja, John Garis építőmérnök volt, aki számos malmot tervezett az Ohio folyó közelében, Illinois államban. Dédnagyapja, John Fitch találta fel az első gőzhajót, melyet szabadalmaztatott is.

Először ismerősei vettek tőle mosogatógépet

Az első mosogatógép modelljét a háza mögötti fészerben készítette el Shelbyville-ben, de képzetlensége miatt külső segítségre volt szüksége, ezért George Butterst kérte fel, hogy szerelőként segítse munkáját. Azért nem csak rá bízta a feladatot: gondosan lemérte egyesével tányérjai és csészéi méreteit, majd azoknak megfelelő drótkosarat készíttetett, hogy abba helyezhesse majd a kényes porcelánt. A különböző típusú edényeket külön rekeszekbe tette,

Idézőjel ikon

a gép aljára került a mosogatószer, illetve egy kerék, amelyet motor hajtott – ez spriccelte a szappanos vizet az edényekre.

A Cochran-mosogatógépnek nevezett szerkezetet 1886-ban szabadalmaztatták: Jospehine maga állította össze a gépeket barátai és családtagjai számára, és helyi lapokban reklámozta. Később céget alapított arra, hogy hoteleknek, éttermeknek is forgalmazzák találmányát, illetve befektetőkre is szert tett. Sokan akarták, hogy Josephine eladja a céget, és annak férfi vezetője legyen, de ő nem volt erre hajlandó – megtartotta annak tulajdonjogát.

A háztartásokba hetven éve tört be

A gépet az 1893-as chicagói világkiállításon is bemutatta: itt díjat is nyert a háztartási géppel, majd Chicago közelében gyárat is alapított, és egyre több megrendelést kapott. Az otthonokba jóval később került be a mosogatógép, mint a szállodákba vagy az éttermekbe: az emberek ugyanis ekkoriban úgy nyilatkoztak, hogy szívesen mosogatnak kézzel, illetve aggasztotta őket az is, hogy szappanmaradék marad az edényeken. A vízmelegítést sem tudták feltétlenül megoldani – a korai mosogatógépek ugyanis nem maguk melegítették a felhasznált vizet, hanem külső forrásból volt szükségük arra.

Az ötvenes évektől kezdve azonban egyre több háztartás vetette be a mosogatógépeket.

Végül azért csak betört az otthonokba
Fotó: Graphic House / Getty Images Hungary

Josephine ezt sajnos nem érhette meg: 1913-ban elhunyt, cégét pedig a KitchenAid vásárolta fel, mely most már a Whirlpool-csoport része. William Howard Livens mérnök 1924-ben szabadalmat kapott a háztartásban is használható mosogatógépek készítésére: az első gépek többsége hordozható asztali változat volt. Az Electrolux 1959-es D10-es modellje például annyira népszerű volt, hogy még egy másolatot is készítettek belőle Kelet-Németországban. A hetvenes évektől már inkább a konyhapult alá rejtették ezeket a gépeket, a nyolcvanas évektől pedig egyre inkább gyakorivá vált, hogy egy konyha tervezésében már szempont volt a mosogatógép elhelyezése is.

Magyarországon 2010-ben még csak a háztartások 10 százalékában állt ugyanakkor mosogatógép: a fővárosi otthonoknál 15 százalékos az arány a KSH nyilvántartása szerint. Ha neked van, és szeretnéd tudni, hogyan érdemes abba a lehető leghatékonyabban pakolni, ezt a cikket olvasd el!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.