Miért kék a mentők villogója? Ez áll a szín mögött valójában

Olvasási idő kb. 2 perc

A kék fény egyértelműen a mentők és a rendőrök villogóját idézi fel bennünk – te tudod, miért erre a színre esett a választás a járművek megkülönböztetésére?

Magyarországon teljesen egyértelmű, hogy kék villogót használnak a mentőkön és a rendőrautókon, míg az Egyesült Államokban a piros és a kék fények együttes használata jelzi, hogy vészhelyzet elhárítására igyekvő járművel van dolgunk az utakon, amelynek elsőbbséget kell adnunk. Ha eddig nem tudtad, miért épp a kék színt választották, most eláruljuk, mitől ez a leghasznosabb.

A villogók kevesebb mint egy évszázada vannak használatban

Kezdetben egyáltalán nem alkalmaztak színes villogókat megkülönböztető jelzésként a rendőr- vagy mentőautókon: fehér fénnyel szerelték fel a járműveket, amelyek arra tökéletesek voltak, hogy alaposan megvilágítsák az autók előtti területet, viszont nem volt meg a figyelemfelkeltő hatásuk, ráadásul rengeteg energiát fogyasztottak. Az Egyesült Államokban aztán a harmincas-negyvenes években piros fénnyel kezdték el felszerelni a járműveket: a választás mögött az állt, hogy a piros színről mindenkinek a veszély jut eszébe.

A mentő kék villogója sötétben jobban kitűnik, mint ha pirosat alkalmaznának
Fotó: Max Ryazanov / Getty Images Hungary

Van ugyanakkor egy kis probléma: amint besötétedik, az utakon rengeteg piros fény villan fel minden alkalommal, amikor egy kocsisor fékezni kezd. Ennyi felvillanó, majd kialvó piros fény közt már közel sem annyira figyelemfelkeltő a piros.

Ezért jobb a kék szín

Ezt tedd, ha mentő közeledik

Autósként figyeljük, merről érkezik, a forgalommal együtt mozogva úgy adjunk utat a mentőnek, ahogy azt a többi autó teszi, közben figyeljük az indexét. Kétszer egy sávos úton alapvetően jobbra, kétszer két sávos osztatlan pályán szintén jobbra, kétszer két sávos osztott pályán a külső sávból jobbra, a belsőből balra húzódjunk. Ha három vagy több sáv van, figyeljük, hol érkezik a mentő. Ha van buszsáv, jó eséllyel azon halad. Gyalogosként engedjük el, ne próbáljunk átszaladni előtte. Ne késztessük hirtelen fékezésre, az trauma lehet a betegnek!

Talán már sejted, hogy a kék fény villogókon való használatának ez a praktikus magyarázata van: sokkal jobban felhívja magára a közúti közlekedés szereplőinek figyelmét. 

Sötétben az indexlámpák sárgája és a féklámpák pirosa, valamint a fényszórók fehéres fénye mellett is kellő feltűnést tud kelteni, és ködös időben is sokkal jobban látszik, mint a piros, ezért használják.

Amerikában ugyanakkor a piros is megmaradt a sürgősségi járművek megkülönböztető színei közt: ez abban nyújthat segítséget, hogy a színvak emberek is felismerjék, ha mentő vagy rendőrautó közeledik a távolban.  A kék és a piros szín közül valamelyiket mindenképpen érzékelik, mindez a villogással együttesen már garantálja azt, hogy ne tévesszék el, mely járműnek kell mindenképpen elsőbbséget adni.

A piros kékkel együtt a színvak embereknek is biztosan feltűnik
Fotó: Douglas Sacha / Getty Images Hungary

A magyar mentő színe sárga

A magyar mentőautók amellett, hogy fény- és hangjelzéssel hívják fel magukra a figyelmet, sárga színükkel is kitűnnek a közlekedők közül: a közelmúltban, a 2010-es évek elején váltott fehérről sárgára az Országos Mentőszolgálat annak hatására, hogy egyre több hibaelhárító autó is elkezdett megkülönböztető jelzést használni. A mentők számára fontos volt, hogy az autósok és a gyalogosok tudják, amikor ők közelednek, ezért lettek az autók sárgák. A villogó és a sziréna mellett fényvisszaverő csíkok és a motorháztető alá beépített piros-kék jelzés is segíti azt, hogy azonnal felismerjük ezeket a járműveket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?