A nők legnagyobb félelme ellen harcol sikeresen ez a gyógyszer

Olvasási idő kb. 2 perc

Amerikában sikerrel alkalmazzák egy gyógyszercég új, mellrák elleni orvosságát, mely képes megakadályozni a betegség kiújulását.

A rákos megbetegedések kiújulási lehetősége még a sikeres kezelést követően is magas. Különösen igaz ez a hazánkban hatalmas tömegeket érintő mellrák esetén, melyben évente mintegy kétezren halnak bele. Az új gyógyszer áttörés lehet a rákellenes harcban, az esetek jelentős részében ugyanis képes megakadályozni a betegség kiújulását. 

 A daganatos megbetegedések sorában a nőknél világszerte az emlődaganat a második leggyakoribb halálok, pedig idejében felismerve 85 százalékban gyógyítható lenne a betegség. 

Nővel rossz hírekről beszél az orvos
A mellrák nagyon gyakori, mégis kevesen járnak szűrővizsgálatokra
Fotó: Motortion / Getty Images Hungary

Az új gyógyszer segít, ha már baj van

Egy gyógyszergyártó intézet legújabb fejlesztésű orvossága sikerrel debütált az elmúlt hónapok tesztjein. A gyógyszer a korai stádiumú túlélők között negyedére csökkenti a kiújulás kockázatát, új reményt kínálva a betegeknek. Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság éves ülésén nemrég bemutatott eredmények önmagukért beszélnek. 

Az elmúlt évek során több mint 5000, már a műtéten és sugárterápián átesett nő esetén vizsgálták a  gyógyszert. A betegek fele az új hatóanyagot, valamint hormonterápiát, míg a másik fele csak hormonterápiát kapott. A kezelést három évig folytatták.

„A gyógyszert is szedő betegek 7,4%-a tapasztalt kiújulást, szemben a csak hormonterápiát kapó betegek 9,2%-ával, ami hozzávetőlegesen 25%-os kockázatcsökkenést jelent. A gyógyszer hatóanyaga az általános túlélésben, a kiújulásmentes és betegségektől mentes túlélésben is kedvezőbb eredményeket mutatott” – áll a cég sajtónyilatkozatában.

A gyógyszert már számos országban jóváhagyták, ez az új vizsgálat azonban bebizonyította, hogy használata a már kezelt betegek körében is pozitív hatású lehet. 

Nőnek lenni rizikófaktor

Ugyan a mellrák a férfiak számára is veszélyes lehet, mégis a nők azok, akiket jellemzően inkább érint a melleket érintő daganatos megbetegedés. 

„A férfiaknál is előfordulhat az emlőrák, ők csupán az esetek 1 százalékát teszik ki. A nem mellett a másik kockázati tényező az életkor: a nemzetközi és a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy 45 éves kortól a betegség előfordulása egyre gyakoribb. Az átlagéletkor 62, de 40 év alatt is regisztrálnak évi körülbelül 400 esetet” – mondta dr. Boér Katalin, a Szent Margit Kórház osztályvezető főorvosa.

A legnagyobb probléma az, hogy hiába kap minden 45 év feletti nő kétévente meghívót, alig felük vesz részt valóban a mammográfiai vizsgálatokon. Ha mindenki elmenne, a megbetegedések harmada időben felismerhető volna. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.