Ez a fajta mellrák egyáltalán nem egy csomóval kezdődik: túlélők mesélnek

Olvasási idő kb. 2 perc

Alapvetően a mellrák megelőzésének legfontosabb eszköze a rendszeres orvosi viziten és mammográfián kívül a hetente végzett önvizsgálat. A legtöbben attól rettegnek, hogy találnak egy csomót, amiről kiderül, hogy rosszindulatú sejtburjánzás.

Csakhogy a mellráknak több olyan, viszonylag ritka altípusa létezik, amelyek nem egy csomó növekedésével kezdődnek. A betegség két túlélője egyfajta figyelmeztetésként mesélt arról, milyen jelei voltak a kórnak, olyan jelek, amelyeket az orvosok is épphogy csak észrevettek.

Olivia Franznál és Meadow Bailey-nél egyaránt a mellrák kevésbé gyakori típusát diagnosztizálták. Egyiküknél sem mutatták ki a jellegzetes csomókat, amelyek általában arra késztetik a nőket, hogy szorongva orvoshoz forduljanak.

A mellrák, amit nem jelez csomó

Olivia Franz 27 éves volt, amikor négyes stádiumú gyulladásos mellrákot (IBC) diagnosztizáltak nála. Ez egy agresszív, gyorsan növekvő ráktípus, ami sajnos már a csontokra is átterjedt. Az asszony akkor fordult orvoshoz, amikor kisfia szoptatása közben duzzanatot észlelt a mellében. Pont a szoptatás miatt orvosa először tévesen mellgyulladást diagnosztizált nála. Ám egyhétnyi antibiotikum után sem csökkentek a tünetek, így visszament a rendelőbe. Az anyuka eddigre további tüneteket is észrevett: a melle nagyon piros volt és majdnem megduplázódott a mérete. A mellbimbójából váladék szivárgott, ami nem anyatej volt. A kivizsgálás megkezdődött, és a lehető legrosszabb eredményt adta. Franz eleinte nagyon elkeseredett: világra hozott egy gyermeket, ő meg távozik. De aztán arra gondolt, hogy ez nem történhet meg, és azóta is mindent megtesz, hogy minél több ideig gyermekével maradhasson. 

Egy másik eset

Meadow Bailey-nél egyes stádiumú lobuláris mellrákot diagnosztizáltak, egy olyan betegséget, amely úgy növekszik és terjed, hogy nem képez jellegzetes csomót. A nem invazív emlődaganatok közé tartozik, és jellemzően jó prognózisú, mivel a tejmirigyekben alakul ki, de azok szöveti határait nem haladja meg. Bailey ennek megfelelően jól is érezte magát, tetterős és fitt volt 49 évesen is, és csak úgy derült ki a mellrákja, hogy a szokásos éves mammográfián az orvosoknak feltűnt az elváltozás (kell ennél jobb érv arra, hogy szűrésekre járjunk?!). Mindkét nő speciális kezelésekben részesül a texasi Houstonban található MD Anderson Rákközpontban. Franz három éve, Bailey egy éve rákmentes. Ennek ellenére nagyon fontosnak tartják, hogy minden nő halljon a mellrák olyan típusairól, amelyek nem a megszokott módon viselkednek. 

Mire figyeljünk?

Az önvizsgálat során nem elég csomókat keresgélni. Mindig figyeljük a mellbimbót, nem váladékozik-e, nem fordult-e befelé vagy változott meg bármilyen módon a megszokotthoz képest. Szintén rákra utaló jel lehet, ha az egyik mell melegebbnek érződik, mint a másik, duzzadtabb, megváltozik rajta a bőr, vagy ha a csomó nem a mellben, hanem a hónaljban vagy a kulcscsont területén tapintható. Alapszabály, hogy minden elváltozással keressük fel az orvosunkat, és a mammográfiai szűrésekre is eljárjunk – mint láthatjuk, szó szerint életet menthet.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.