Drasztikusan csökkentette a téli fagyos napok számát az emberi tevékenység kialakította klímaváltozás és az azzal járó globális felmelegedés a Másfélfok tanulmánya szerint.
Harmadával csökkent a fagyos napok száma Magyarországon 120 év alatt: a 20. század elején még 120, most viszont átlagosan csak 80 igazán hideg téli nappal számolhatunk évente. Évtizedenként öt nappal rövidülhet tovább a jeges napok száma, amiért egyértelműen a klímaváltozás és a globális felmelegedés felel.
Az elmúlt két évtizedben tapasztaltak a legdrámaibb változást Pongrácz Rita és Szabó Péter, a tanulmány két szerzője: legpesszimistább becslésük szerint az évszázad végére akár negyvenre is csökkenhet az igazán hideg napok száma az országban. Ha a kevésbé borúlátó szcenárióval számolunk, akkor azt találjuk, hogy 70 környékén állapodik majd meg a csökkenés 80 év elteltével.
Néhány évtized, és eldől, milyen meleg teleink lesznek
A következő húsz évben nincs nagy jelentősége annak, hogy melyik forgatókönyv valósul majd meg: nagyságrendileg 10-15 napot veszthetünk még a fagyos napokból, miközben az évi legalacsonyabb minimum-hőmérséklet 2-3 fokkal emelkedhet.
2040 ugyanakkor vízválasztó lehet, ekkortól drámaibban csökkenhet a fagyos napok száma,
ha a pesszimista becslés válik be, majd 2060-tól az extrém hideg terén is megtapasztalhatjuk a változást.
A kutatók azt is elárulták, az ország mely területén élők vesztik el a legrohamosabb ütemben a telet. A fagyos napok elsősorban az ország középső területein lesznek egyre ritkábbak, az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek terén pedig a déli és a legkeletibb régiók érzékelik majd igazán a változást.
Sokrétű a globális felmelegedés negatív hatása
Ma a legtöbben – főleg a kisgyermekes családok – valószínűleg azon bosszankodunk a valódi hideg eltűnésével, hogy
nem tudunk szánkózni a hegyekben, és arra is kicsi az esély, hogy egy tó befagyott jegén korcsolyázzunk. Ez ugyanakkor nemsokára a legkisebb bajunk lehet majd.
A hazai vegetációnak egy darabig jó, hogy nincs annyi fagyos nap, viszont a közeljövő melegedése segítheti a kártevőket abban, hogy átteleljenek, ez pedig nagyon rossz hír lesz a kiskertek megművelői mellett a mezőgazdaságon keresztül az egész országnak.
Energiafelhasználás terén a téli gázszámlák csökkenése mosolyt csalhat az arcokra, de nem szabad elfeledni, hogy a felmelegedés nyáron is hat: egyre forróbbak lesznek a nyári hónapok, így hiába takarítunk meg energiát télen, nyáron a hűtésre kell majd minden korábbinál több erőforrást szánnunk.
A kutatók szerint egyértelmű, hogy az ember tehet arról a folyamatról, melyet leírtak: csak akkor van ugyanis magyarázat a fagyos napok számának csökkenésére, hogyha az emberi tevékenység hatásait is belekalkuláljuk a képletbe.
Világszerte osztják a magyarok nézetét a klímaváltozással kapcsolatban
Nem csak magyar kutatók figyeltek fel a trendre: a decemberben csicsergő madarak vagy a tavasz helyett a tél közepén virágzó fák jelensége világszerte ismert. A Climate Central felmérése szerint az Amerikai Egyesült Államokban egyetlen másik évszak sem melegszik olyan gyors ütemben, mint a tél: az államok 70 százalékában három fokot ugrott az átlagos hőmérséklet.
Évtizedenként több mint két nappal rövidül is az évszak hossza az időjárási jellegzetességek alapján.
Mindennek pedig komoly következménye lehet az állatvilágra: ha a növények korábban virágoznak, a madarak későn érkezhetnek, mert táplálékuk odavész, ha pedig a melegebb teleken a szúnyogok életben maradnak, annak közegészségügyi következményei lehetnek, olyan helyekre is eljuthatnak betegségek, amelyeken eddig még nem fordulhattak elő.
A klímaváltozás eredménye egy minden korábbinál hosszabb nyár, lassan eltűnő átmeneti évszakok és egyre melegebb tél lesz: a következményeket senki sem fogja élvezni.
