Ide utaznak a legszívesebben a magyarok

Olvasási idő kb. 3 perc

Idén is a Balaton a Riviéra? A magyarok nyaralási szokásai sokat változtak az elmúlt időszakban. Vannak, akik azt remélik, hogy külföldön olcsóbban pihenhetnek, míg mások szerint csakis belföldön lehet biztonságosan nyaralni. Nézzük, mi az igazság.

Egy hazai kutatócsoport, az Ynsight Research arra volt kíváncsi, hogy mit gondolnak az emberek a kérdésről, ezért több hónapos kutatómunkába kezdtek. Íme, az eredmények.

A fiatalok véleménye mérvadó

A kutatás során a 18–24 év közötti, illetve a 35 év feletti korosztály férfi és női tagjait kérdezték arról, hogy hol töltik szívesen a szabadságot. Talán nem meglepő, hogy az első csoport kevésbé átgondoltan vág bele egy látszólag olcsó külföldi útba, míg a családosok megfontoltabban gondolkodnak. Az elmúlt évek eseményei minden csoportot érintenek, ugyanakkor meglepő, hogy a válaszadók túlnyomó többsége még mindig a koronavírus miatt nem akar külföldön nyaralni.

A legszebb helyekre vágyunk
Fotó: GettyImages

Még mindig a járványtól félnek a magyarok

Több mint 100 ezer magyar nyilatkozott arról, hogy valóban fontos témának tartják a belföld kontra külföld kérdést. „Sokaknak még mindig elsődleges szempont a már lecsengőben lévő koronavírus-járvány. Meglepő, mennyien félnek attól, hogy a környező országokban megfertőződnek. Míg mások tudatosan olyan helyeket kerestek, ahol az oltásukat elfogadják” – kezdi az elemzést Kurtyán Cintia, a kutatócsoport tagja. Tehát a külföldi nyaralásokat továbbra is fenntartásokkal kezelik a magyarok. Mint kiderült, a válaszadók között több megszállott utazó beszélt arról, hogy a járvány óta nem hajlandó átlépni az országhatárt. Ezt a trendet tovább erősíti, hogy a családok jelentős része anyagilag bizonytalan helyzetben van, nem mernek nagyobb összeget költeni egy üdülésre, mondván, sosem lehet tudni, hogy mikor jön egy újabb megrázó esemény, amire kell a megtakarítás. A kutatás egyik első eredménye a következő: a magyarok még mindig nagyon óvatosak a közelmúlt tragédiái miatt.

Vannak, akiknek nem számít

„A témában megszólalók egy része érdekes módon a külföld mellett tette le voksát. Ők azzal érveltek, hogy ár-érték arányban kedvezőbb egy külhoni út, mint egy balatoni hét.

Idézőjel ikon

Rengetegen beszámoltak arról is, hogy egy itthoni nyaralás árából már egy külföldi út is kitelik, ezért inkább a tengerpartot választják. Igaz, a legtöbben csak beszéltek róla, viszont kevesen cselekedtek ennek alapján”

– mondja a kutató, majd egy konkrét példát említ. Egy válaszadó azt nyilatkozta, hogy olcsóbb szállást talált Ibizán, mint a Balatonon, és a repülőjegy ára is közel annyiba került, mint amennyit a benzinre költött volna. „Valóban sokan gondolják, hogy olcsóbb egy alacsonyabb besorolású külföldi szálloda, mint egy hazai hotel, és a repülőjegy ára is kedvezőbbnek tűnik elsőre. De érdemes tudni, hogy ezeken a helyeken éppen erre alapoz a turizmus, ezért az étkezés általában drágább, és akár a belépőjegyárak is.” A kutató véleménye szerint sokan ebben a percben szembesülnek azzal a külföldi út során, hogy bizony nem spóroltak olyan sokat, mint azt gondolták. Összességében kijelenthető, hogy a Balaton mint Riviéra továbbra is egy kozmetikázott kijelentés, a magyarok továbbra is az eredeti Riviérára vágynak. Ennek ellenére idén is többen választják a hazai verziót. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vermes Nikolett
Vermes Nikolett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.