Európa legrégibb koronái között meglepő helyen áll a magyar

Olvasási idő kb. 5 perc

Azt hihetnénk, hogy a világ egyik legrégebbi koronájaként tarthatjuk számon a magyar Szent Koronát. Megdöbbentő módon azonban Európában is több, annál is idősebb királyi jelvényt találunk. Megmutatjuk, mely országok büszkélkedhetnek a legrégebbi uralkodói díszekkel.

Méltán lehetünk büszkék nemcsak hazánk ezeréves történetére, de azokra a királyi jelvényekre is, amelyeket az Árpád-házi, a vegyesházi, majd a Habsburg családból származó magyar királyok vettek magukhoz koronázásuk idejére. Az ősi múltba nyúló történelmük azonban nem egyedülálló, Európa-szerte féltve őrzik a középkori uralkodói jelvényeket, köztük a koronákat is. Megnéztük, melyek ezek közül a legrégebbiek. 

Hogy valójában mennyi idős a magyarok Szent Koronája, nehezen meghatározható. A korona ugyanis nem csak egy tárgy, eszmei jelkép is, csalárdságok, trónfosztások, hatalmi játszmák eszköze, éppen a köré szőtt mitikus tulajdonságok miatt. Ami bizonyos, hogy a ma is ismert Szent Korona az Árpád-házi királyok idején jött létre, azaz körülbelül ezer éves lehet. 

A mindenkori magyar királyt csak azt követően ismerték el, hogy a Szent Korona a fejére került
Fotó: brandstaetter images / Getty Images Hungary

A korona nem csak a királyt jelképezi

A középkori Magyarországon kialakult Szent Korona-tan megszemélyesítette a magyar királyi koronát, egyfajta államfői szerepbe helyezve a tárgyat. A legendás származású uralkodói jelvény megléte királyok sorsát döntötte el. Nem véletlen, hogy még II. József idejében, a felvilágosodás derekán is komoly szerepe volt annak, hogy vajon mikor helyezik ténylegesen az uralkodó fejére, a nép számára ugyanis ez alapozta meg egy uralkodó legitimitását, még akkor is, ha amúgy kevéssé volt kedvelt – ám amint a Szent Korona a fejére került, elismerést nyert hatalma.

Vagy éppen pontosan ezért nem ismerték el, ahogy Józsefet sem, akire még a kései utókor is csak kalapos királyként hivatkozik.

Hogy más országokban nem volt ekkora jelentősége minden esetben magának a koronának, illetve egyetlen koronának, azt az is mutatja, hogy lecserélhető volt. Ha az uralkodóra nagynak bizonyult, vagy éppen nem nyerte el tetszését, csináltatott magának. A koronázási rítus fontos volt ugyan minden államban, de maga a korona szinte sehol nem bírt olyan jelentőséggel, mint hazánkban.

Idézőjel ikon

Éppen ezért, bár az államok jelentős része királyság volt ezer évvel ezelőtt, meglehetősen kevés, régi korona maradt épen Európa-szerte.

Harmadik a sorban a magyar korona

A legrégebbi ezek közül egyértelműen a lombard vaskorona, a Corona Ferrea. A Milánótól nem messze fekvő, monzai Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzött vaskorona nevét a belsejében lévő, egy centiméter vastag vaspántról kapta, amit állítólag Jézus Krisztus egyik vasszegéből kovácsoltak. A hagyomány szerint Nagy Konstantin német-római császár még anyjától, a Szent Keresztet megtaláló Helénától kapta. 

A vaskorona a legrégebbi mind közül Európában
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

A korona külső része hat zománcozott aranyrészből lett összekovácsolva. 22 drágakő díszíti, kereszt- és virágreliefeket vesznek körbe. Kialakítása miatt gyanítják, hogy egy nagyobb, díszesebb korona része lehetett egykor a mára az egységes Itália jelképé vált korona. Eredetét az 5. századra datálják, állítólag Nagy Károlyt is ezzel koronázták meg. Ami bizonyos, hogy 1026-ban II. Konrád német-római császár fejére helyezték Milánóban. 

A német-római császár koronái viszik a prímet

A második legöregebb európai korona szintén a mindenkori német-római császár tulajdona volt, igaz, jóval később készült, mint a vaskorona. A Reichskrone-nak is nevezett uralkodói fejdísz 962-ben készült II. Ottó koronázása alkalmából, s a már említett II. Konrád egészíttette ki saját elképzelései alapján.

A Német-római Birodalom felbomlásáig minden egyes uralkodót ezzel koronáztak meg.

Zsigmond király idején – aki az egyetlen volt a magyar királyok sorában, miközben német-római császár is volt – Magyarországot is megjárta, a huszita háborúk miatt ugyanis Visegrád várában őrizték egy ideig. Jelenleg a bécsi Hofburgban található.

A német-római birodalmi korona is fontos szerepet töltött be egykor
Fotó: Sascha Schuermann / Getty Images Hungary

A magyar Szent Korona is dobogós

Bár a konkrét készítési ideje ismeretlen, a dobogóra még így is felfért a magyar királyok koronája. Bár a legenda szerint Szilveszter pápa Szent Istvánnak küldte koronázási ajándékként, tehát akár meg is előzhetné a második helyet birtokló koronát, az, hogy mikor és milyen körülmények között került máig fontos szerepkörbe a magyar uralkodók koronája, napjainkig számos vita forrása. Ami bizonyos, hogy a fentiekkel ellentétben

Idézőjel ikon

a magyar Szent Korona úgynevezett beavató korona, azaz csak és kizárólag a koronázás alkalmával került az uralkodó fejére, a mindennapokban nem használták.

Nemcsak Budán, de Pozsonyban, Esztergomban, Székesfehérvárott, sőt Sopronban is koronáztak vele. A királyok mellett a királynék beiktatásának is fontos résztvevője volt, igaz, az asszonyoknak nem a fejére, hanem a vállára került a szertartás során. Az elmúlt közel ezer esztendő alatt 11 alkalommal hagyta el az országot, a legtöbbször Bécsbe került.

A magyar korona nemcsak szent, de megkerülhetetlen volt az uralkodók számára
Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

A leghosszabb időszak, amíg nem volt Magyarországon, 36 év volt.  A második világháború során a közeledő Vörös Hadsereg elől a koronaőrök Budáról Ausztriába vitték a Szent Koronát, majd Salzburg mellett, Mattsee-ben ásták el egy benzines hordóba rejtve. Az amerikaiak találták meg, és vitték a tengeren túlra, 1953-tól egyik katonai támaszpontjukon, a Kentucky állambeli Fort Knox-ban őrizték.

Idézőjel ikon

A Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt 1978-ban térhetett haza. Azt is feltételül szabták, hogy a koronát nem lehet Moszkvába szállítani.

Ezek a koronák nem fértek fel a dobogóra

A magyar koronánál jóval idősebb a sorban következő Szent Vencel-féle cseh királyi korona. A királyi jelvény annak ellenére a cseh állam patrónusának, Szent Vencelnek a nevét viseli, hogy a cseh fejedelem négy évszázaddal a koronázási ékszerek elkészülte előtt élt. A prágai várban őrzött cseh koronával 1347-ben koronázták meg Luxemburgi Károlyt, aki német-római császárként, IV. Károlyként vonult be a történelembe.

Károly fejére egy négyszáz esztendős korona került
Fotó: WPA Pool / Getty Images Hungary

A ma is működő, európai monarchiák koronaékszerei több évszázaddal későbbiek. A brit korona 1662-ben készült, s bár egy korai uralkodó, Hitvalló Eduárd nevét viseli, 600 évvel később készítették el névadója uralkodási idejénél. A svéd királyi család több koronával is büszkélkedhet, melyek a 16-18. század során készültek. 

Ha kíváncsi vagy, hogy a leghosszabb ideig uralkodó királyunk miért nem koronáztatta meg magát majdnem másfél évtizeden keresztül a Szent Koronával, ide kattintva érdemes tovább olvasnod

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Titokzatos erők mozgatják a Halál-völgy vándorló köveit: több száz méteres nyomot hagynak a sivatagban

A Death Valley Nemzeti Park egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb helyszíne a Racetrack Playa, amely évtizedeken át megoldatlan tudományos rejtély színtere volt. Az első pillantásra sivár és élettelen terület egy szokatlan jelenség miatt vált világhírűvé: vándorló kövei megmagyarázhatatlan módon akár több száz métert is megtesznek – maguktól.

Mindennapi

Ez lesz az át nem vett mandátumok sorsa

A választási eredmények kihirdetését követően még mindig nem dőlt el véglegesen, hogy kik foglalják majd el helyüket az új Országgyűlésben, miután több vezető politikus is bejelentette, hogy nem veszi át mandátumát.

Világom

Kvíz: felismered ezeket az olasz édességeket?

Olaszország nemcsak a pizzáról és a tésztákról híres, hanem a világ egyik leggazdagabb édességkultúrájával is büszkélkedhet. A „dolce vita” hazájának számos édessége mára meghódította az egész világot.

Testem

Ezekben az esetekben segíthet egy betegjogi képviselő

Az orvosok tudása és a rendszer működése gyógyulásunkat szolgálja, de óhatatlanul alá-fölérendelt viszonyt teremt, amelyben páciensként könnyen kiszolgáltatottá válhatunk. Nem véletlenül került a képbe a betegjogi képviselő.