Ahogy egyre több ember kezd el tudatosan törekedni a fenntartható életmódra, gyakran felmerül a kérdés: vajon halálunk után is képesek lennénk valamilyen szinten hozzájárulni a természet megóvásához? Cikkünkben utánajártunk annak, hogy mit is jelent a zöld temetkezés, ahogyan azt is megtudtuk, milyen egy lebomló urna.
Nemcsak külföldön vált elterjedtté, hanem Magyarországon is elérhető a zöld temetkezés egy különleges formája. Ilyen például az Emlékerdő, ahol az elhunytak hamvait egy biológiailag lebomló urnában helyezik örök nyugalomra, és földi maradványaik egy fa gyökeréhez kerülnek. Ezáltal újjászületnek a természetben, méltóságteljes és környezetbarát módon.
A zöld temetkezés a búcsúztatás egy új perspektívája
Az Emlékerdőben nem csupán egy különleges helyet választanak az elhunyt hozzátartozói, hanem egy új szemléletet is:
itt a halál nem a vég, hanem egy átalakulás része, az élet körforgásának újabb állomása.
Az urna ökológiailag lebomló anyagból készül, ami biztosítja, hogy a földi maradványok természetes módon térjenek vissza a földbe. Minden kiválasztott fának egyedi a jelentése, és a hozzátartozók számára különleges helyet kínál az emlékezésre.
Egyre népszerűbb Magyarországon is a zöld temetkezés
„Az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt az érdeklődés a fenntartható vagy éppen természetközeli szolgáltatások iránt” – meséli Czumpf Attila, az agostyáni kegyeleti erdő vezetője, hozzátéve: a növekvő környezettudatossággal, a természethez való visszatérés vágyával nő a környezetbarát temetkezési lehetőségek iránti kereslet is.
Tény, hogy az Emlékerdőben semmi sem emlékeztet a hagyományos temetők világára, talán csak a fákon lévő táblácskák utalnak arra, hogy egy nem szokványos parkban sétálunk. Itt nincs szükség semmilyen sírmellékletre, csak a természet szépsége és harmóniája fontos.
Ez valóban örök és végső nyughely – az urna lebomlik, a hamvak pedig a fa és a környező növényzet tápanyagává válnak.
Ilyen anyagból készülnek a biológiailag lebomló urnák
Az elmúlt évek technikai fejlődése lehetővé teszi, hogy megújuló szerves nyersanyagokból – amelyek 100 százalékban biológiailag lebomlók, komposztálhatók – készüljenek az urnák. Ezek a bomlási folyamat során vízzé, szén-dioxiddá és humusszá alakulnak át. Az urna anyaga különböző biológiailag lebomló polimerek keveréke, ahol segédanyagként további biogén és egyéb természetes úton lebomló anyagok is felhasználásra kerülnek, ezért
a hamvakat tartalmazó urna szerves része tud lenni a természetnek.
„Létezik egy másik megoldás is: egy, a közelben feltárt középső bronzkori urnasíros temető egyik urnája alapján elkészíttetik ennek a 3500 évvel ezelőtti másolatát – eredeti anyagokból és technológiával – azzal a különbséggel, hogy nincs kiégetve, ezért, ahogy víz éri, megindul a lebomlás” – veszi át a szót Ládonyi Gabriella munkatárs.
Miért éppen Tata?
A Tata melletti húszhektáros terület természeti és kulturális értékekben rendkívül gazdag. Van itt ökofalu, benne erdei iskola, „kultúrház”, de egy korhű Mátyás-kori fogadó is, és lassan elkészül a közelben feltárt Árpád-kori körtemplom hű mása – 23 éve épül –, aminek eredetije a tizenkettedik században már itt állt. Régi keresztény szokás szerint minden szentség kiszolgálása a templomhoz kötődött a kereszteléstől a temetésig.
Az eredeti templom körül és azon belül közel 400 sírt találtak a régészek.
Ennek okán az új templom is lehet befogadója a hamvaknak, éppen ezért a templom padozata alatt, és annak osszáriumában, csonttárában biztosítanak lehetőséget erre. Ennek szakrális részét természetesen a történelmi egyházakkal is egyeztetik.
Ilyen hatással van ez a magyar erdő a környezetre
Az Emlékerdő szakmailag és hivatalos besorolás szerint is az úgynevezett horizontális örökerdő kategóriába került, ami önmagában is egy komoly természetvédelmi érték. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi középhegységi egyéb keménylombos faállomány kb. 12 faja él háborítatlanul a területen 1-től 300 éves korig az őserdőben ismert folyamatok szerint. Műszakilag csak a készletgondozás megengedett (pl. letört ágak, kidőlt vagy balesetveszélyes fák eltávolítása – ezek is csak az ösvények mentén).
Az erdő rendeltetése nem változtatható, különös tekintettel a mesterséges beavatkozásra, illetve az idegen tárgyak elhelyezésére.
A faválasztás lehetőségei
A Tatához közeli erdőt középhegységi lombhullató fák alkotják, és ezek kiválasztásában sokszor különleges szempontok játszanak szerepet. Egyesek számára a fa kora vagy a környezete miatt válik vonzóvá egy-egy példány, míg mások személyes élmény alapján döntenek:
például egy őzikét láttak meg a fa közelében, vagy az elhunyt habitusát látják viszont a fa karakterében.
Gyakori az is, hogy valaki egy adott fafajhoz fűződő személyes kötődése alapján választ. Vannak olyan szabad lelkek is, akik számára az egész erdő jelenti a befogadást, így hamvaikat az erdő valamelyik különleges szegletében vagy a legöregebb ősfák tövében szórják szét.
Milyen más ökotemetkezési formák vannak a nagyvilágban?
Az Emlékerdő egyelőre egyedülálló a maga nemében Magyarországon, de külföldön számos zöld temetkezési forma is elérhető. Az Egyesült Államokban például biológiailag lebomló koporsókat is használnak, és néhány helyen még a komposztálás lehetősége is felmerült mint alternatív temetkezési megoldás. Ezek a módszerek nemcsak tiszteletteljesek, hanem fenntarthatósági szempontból is előnyösek.
Mindezek mellett nemcsak a szárazföldön, hanem a víz alatt is találunk különleges ökotemetkezési formákat.
Külföldön számos példa létezik a fenntartható temetkezésre, például Skóciában elérhető az Eternal Reefs program, amely teljesen új megközelítést kínál: az elhunytak hamvait különleges, biológiailag lebomló betonformákba öntik, majd ezekből mesterséges korallzátonyokat hoznak létre a tengerben. Ezek a zátonyok elősegítik a tengeri élet megőrzését és új korallkolóniák kialakulását, miközben az elhunyt emléke egy fenntartható és élő tengeri ökoszisztémába ágyazódik be.
(A címlapkép illusztráció. Fotó: Kondella Misi Photography)
Melyik a világ legrégebbi temetője? Erről szóló cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
