Edison készítette az első macskás videót: bizarr képsort vett fel

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A macskás videó mára külön műfajjá vált, de azt kevesen tudják, ki volt a megteremtője.

Ha valamire több mint 5 milliárd találatot ad ki a Google keresője, bizton állíthatjuk, hogy jelenségről van szó: a macskás videókra a fenti állítás igaz. Aki valaha is látott ezek közül egyet is – és hát ki ne látott volna –, az tudja, hogy az elsőre egysíkúnak tűnő műfaj mennyire vicces, változatos, és egyszerűen megunhatatlan.

Az internetet máig izgatják a macskák

Macskák, amint ügyetlenkedésükben leesnek innen-onnan, közben pedig összetörik a fél lakást. Macskák, amint bizarr mozdulatokkal elrohannak, mert megijedtek egy uborkától vagy a melléjük ragasztott szigetelőszalagtól. Macskák, ahogyan megtámadnak valakit, egymást, ételt lopnak, vázákat törnek apró kis szilánkokra. Sőt, mi több, macskahírességek, akik külsejükkel tettek szert hírnévre.

Ha a macskás videók műfaja nem robbant volna be, valószínűleg a fenti videók sem árasztanák el az internetet nap mint nap:

minden idők egyik legtermékenyebb feltalálója, Thomas Edison indította el azt a folyamatot, melynek végeredményeként ma annyi macskás képi tartalom van az interneten, hogy azok megnézésére egy élet sem lenne elég. Ha furcsának találod, hogy Edison ilyen képsort készített, az még jobban meg fog lepni, mit ábrázol a világtörténelem első macskás videója. (Pedig ennél méltóbban el sem indulhatott volna ez a trend…)

A macskás videóknál sokkal többet köszönhetünk a termékeny feltalálónak
Fotó: Ron Galella / Getty Images Hungary

Ezt mind Edisonnak köszönhetjük

Ha már szóba került Edison találmányainak hatalmas mennyisége, érdemes lehet számszerűsíteni is azt, hány találmányért mondhatunk neki köszönetet. Nem kevesebb mint 1093 szabadalmat adott be: bár a villanykörtét nem ő találta fel, de elkészítette az első típusokat, illetve a következőket:

  • fonográf,
  • mikrofon,
  • a filmet vetítő kinetoszkóp,
  • elektromos hálózat,
  • a röntgen elődje, a fluoroszkóp,
  • az infravörös sugárzást detektáló taziméter,
  • továbbfejlesztett távíró,
  • akkumulátor,
  • a gyógyszerekben és bakelitben is használt fenol,
  • illetve a kinetográf, egy korai filmrögzítő műszer.

Az első kamerában bonyolult mechanizmus működött, amely

Idézőjel ikon

egy villanymotor által hajtott kerékkel továbbította a perforált szélű, még nem exponált celluloidfilmet, amelyet George Eastman éppen akkoriban talált fel.

A film másodpercenként 46 képkockás sebességgel mozgott a lencse előtt. A készülék meglehetősen méretes volt, még Edison is „kutyaháznak” nevezte.

„De milyen tökéletesen csodálatos kutyaház!” – írta 1910-ben a The Nickelodeon, a bimbózó filmiparról szóló vadonatúj magazin. „Úgy áll az Edison-gyárban, mint a világot körbejáró szórakoztatóipar abszolút alapja.

Ez az iparág ezreknek ad munkát, és naponta száz- és százezrekre tehető a rajongóinak száma.”

Az így rögzített filmeket kinetoszkópjai segítségével lehetett megnézni: a módszer használata nem emlékeztetett sokban a mai moziélményre, mivel egy lyukon kellett bekukucskálni annak érdekében, hogy a néző a filmet megtekinthesse.

A feltaláló saját filmstúdiót hozott létre

Thomas Alva Edison
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

Miután a kinetoszkóp és a kinetográf készen álltak, Edison felbérelte a skót feltalálót, William K. L. Dicksont, hogy kísérletezzen az eszközökkel. Dickson és egy másik filmes úttörő, William Heise 1889-ben vagy egy évvel később, 1890-ben leforgatta a Monkeyshines No. 1. című filmet, mely az első amerikai film lehetett. Az 56 másodperces filmben egy nagyon elmosódott alak elnagyolt mozgása látható – erre ma senki nem váltana jegyet, viszont akkoriban revelációértéke volt annak, hogy sikerült mozgóképet előállítani!

Edisonnak azonnal briliáns üzleti ötlete is támadt: tákolt egy faépítményt laborja mögé, melyet Black Mariának neveztek el.

Bár ő biztosan nem így gondolt rá, de ez volt tulajdonképpen a világ első filmstúdiója, amelyben kifejezetten kinetoszkópos vetítésekre forgattak filmet kinetográfon.

Mégpedig nem is keveset, amit legjobban az mutat, hogy a Kongresszusi Könyvtárban ilyen filmek százait találjuk meg még ma is. A képsorok változatos témákat örökítenek meg, látható rajtuk elnöki beiktatás, Mark Twain írót is megcsodálhatjuk élőben – és láthatunk az egyiken macskákat bokszolni.

Így készült az első macskás videó

El is érkeztünk a macskás videók őséhez, amely a Bokszoló macskák címet viseli, mely mindössze 20 másodpercben mutatja be azt, ahogyan két macska bokszol. Egy miniatűr ringben. Bokszkesztyűt viselve.

Hagynánk egy kis időt, hogy ezt megemészd, de inkább mutatjuk a videót, amely a maga bizarrságában készülhetett volna akár 2023-ban is. Íme!

A témaválasztást valószínűleg az indokolhatta, hogy az első filmek meglepő, szokatlan vagy bizarr dolgokat mutattak be. A macskák mellett felvettek túlsúlyos embereket is, akik különböző tevékenységeket végeznek, melyekben súlyuk korlátozza őket. A politikai korrektségről ez a kor természetesen még nem hallott.

A mozi pedig diadalútjára indult

Edison filmstúdiója később Bronxba költözött, a mozin, a színes filmen, a zenei videókon és a térhatású hangzáson törte a fejét, messzire meghaladva korát.

„Így a jövő mozgóképe látszólag szilárdnak tűnő tárgyakat fog mutatni természetes színekben vetítve, és természetes reprodukcióban hanggal kísérve” – idézte őt 1910-ben a The Nickelodeon. „Ez forradalmasítani fogja a színpadot.

A világ legnagyobb zenészei, énekesei és színészei ezután a legjelentéktelenebb falucskában is hallhatók lesznek, jelképes áron.

A mozgókép lehetőségei a szórakoztatás terén óriásiak és határtalanok, a világ feltalálóinak lehetőség kínálkozik, hogy megoldjanak néhány érdekes problémát, mielőtt az utópisztikus minőségű képi megoldások megvalósulhatnak.” Vajon elértünk már ide?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.