Az orosz fiú, akit kutyaként mutogattak a cirkuszban

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az egész arcát és testét dús, vastag szőr borította az orosz Fjodor (angolosan Fedor) Jefticsovnak, aki több nyelven beszélt, mégis cirkuszi látványosságként – farkasemberként és kutyaarcú fiúként – lett híres Amerika- és Európa-szerte.

Ritka betegség miatt volt tetőtől talpig szőrös

Az 1868-ban Szentpéterváron született Fjodor Adrianovics Jefticsov arcát és testét egy ritka örökletes betegség, a hipertrichózis, közkeletű nevén farkasember-szindróma következtében kisgyerekkorától dús, kutyákéra emlékeztető szőrzet borította – napjainkban a betegségben érintetteket lézeres kezeléssel képesek megszabadítani a nem kívánt szőrtől, a cári Oroszországban azonban még se gyógymód, se tudományos magyarázat nem létezett a titokzatos, mágikusnak gondolt természeti furcsaságra.

A leírások szerint a férfi haja sötétszőke volt, a homlokán enyhén vöröses, az arcán pedig sárgásszürke szőr nőtt, testét a kezek, a lábfejek, a nyak, és a karok belső részének kivételével csaknem 6 centiméter hosszú, fakó szőrzet fedte be.

Adrian és Fjodor Jefticsov, a farkasember apa és fia
Fotó: Wikimedia Commons

Fedor már második generációs „farkasemberként” látta meg a napvilágot, édesapját, Adriant is hasonló külsővel verte meg a sors; más források szerint Adrian és Fedor Jefticsov nem voltak vér szerinti rokonok, az idősebb férfi, aki korán elveszítette két saját – átlagos külsejű – gyermekét, gyámként maga mellé vette ifjú sorstársát. Akármelyik verzió is igaz, a két torzonborz figura nagy felhördülést és szenzációt keltett, ezért egy cirkuszi impresszárió hamarosan leszerződtette és Oroszország-szerte mutogatta őket jó pénzért a közönségnek.

Apja halálra itta magát

A közönség mindenütt lelkesedett a különös párosért, a szülőhazájukban elért sikereket követően pedig 1883-ban a szőrmók apa és fiú európai turnéra indult, megfordultak Párizsban, Berlinben, Londonban és más nagyvárosokban. Műsoruk többféle szórakoztató elemet tartalmazott, az egyik beszámoló szerint például liverpooli fellépésük alkalmával Fedor egy, a közönségben helyet foglaló kopasz férfi fejére mutatott, és azt javasolta, az arcán lévő szőrt ültessék át az úriember feje búbjára, neki úgy sincsen szüksége rá.

Míg Fedort kifejezetten intelligens, kíváncsi és kedves teremtésnek írták le a szemtanúk, Adrian erőszakos figura volt, aki gyakran viselkedett primadonna módjára és imádta az alkoholt, szerződésében kikötötte, hogy a menedzsment köteles korlátlan mennyiségű savanyú káposztát és vodkát a rendelkezésére bocsátani. A férfi megfogadta, hogy a turné végeztével hazamegy szülőfalujába, és minden megkeresett pénzét elissza – nem tudni, végül sikerült-e a terve, az viszont bizonyos, hogy nem sokkal később elhunyt alkoholmérgezés következtében.

Vademberként hirdették és ugatnia kellett a színpadon

Fedor, azaz Jo-Jo, a kutyaarcú fiú
Fotó: Wikimedia Commons

Az elárvult kamasz Fedor úgy döntött, nem megy vissza Oroszországba, inkább Angliában maradt, hamarosan pedig egyedülálló ajánlatot kapott a „legnagyobb show-manként” ismert legendás amerikai impresszáriótól, Phineas Taylor (P. T.) Barnumtól, aki azzal hencegett, az ő társulatában találhatóak a világ legfurcsább torzszülöttjei. Az ifjú orosz „farkasember” tökéletesen beillett a sellők, szakállas nők, óriások, törpék és sziámi ikrek társaságába, Barnum pedig új brandet és imázst kreált felfedezettje számára.

Fedort ezentúl Jo-Jo, a kutyaarcú fiú néven ismerte a közönség, az impresszárió által kitalált háttértörténet szerint őrá és apjára egy barlangban találtak rá vadászok a Volga menti Kosztromai terület egyik erdőségében; a fiatal vadember kezesnek mutatkozott, apja azonban megvadult és rátámadt a vadászokra, ezért sajnos le kellett lőniük. A különös gyereket ezután Barnum vette gyámságába – állította a történet –, és magával vitte Amerikába, ahol személyesen oktatta, vezette be őt az emberi civilizációba.

Fedor harmincéves kora körül
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

A reklámmal ellentétben Fedor egyáltalán nem volt vadember, a visszaemlékezések szerint a fiatalember több nyelven (oroszul, angolul és németül) beszélt folyékonyan és imádott olvasni, a színpadon mégis ugatnia kellett és kutyákat imitálnia. A „kutyaarcú fiú” csendes, visszahúzódó természet volt, aki nem szerette a hírnevet, szabadidejét legszívesebben magányosan töltötte; egész életében vágyott egy szerető feleségre és családra, vágyát azonban sohasem sikerült beteljesítenie.

Sohasem jutott haza édesanyjához

Fedor húsz éven keresztül járta az Egyesült Államok és Európa városait, vidékeit; egy idő után megelégelte az állandó turnézást és honvágyat érzett, szeretett volna hazatérni Oroszországba édesanyjához, a New York-i orosz konzulátuson keresztül még leveleket is küldött szülőhazájába, hogy megtudja, mi történt édesanyjával. A pénzkereset és Barnum hajcsárszerű menedzselése miatt azonban kénytelen volt folytatni a cirkuszi munkát; vágya, hogy hazatérjen, szintén nem teljesülhetett.

1904 januárjában Fedor az Oszmán Birodalomhoz tartozó (ma már görögországi) Szalonikiben lépett fel, ahol tüdőgyulladást kapott, és hamarosan elhunyt, mindössze 35 évesen; amikor az amerikai sajtó beszámolt halálhíréről, rajongói országszerte gyászolták a különös, torzonborz „kutyafiút”.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.