Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nincs olyan ember az országban, aki ne ismerné Boka, Geréb, Csónakos és a gonosz Pásztor fiúk történetét. Talán nem is akad olyan kötelező olvasmány, ami ennyire közel áll a gyerekek szívéhez. Ám ha kicsit utánakutatunk, kiderül, hogy nem tudunk annyit a történetről és az íróról, Molnár Ferencről, mint hinnénk. Elmeséljük a legizgalmasabb sztorikat!
A Füvészkert, a grund, a Gittegylet, a Múzeumkert és ma már a Vígszínház is egy történetet mesél el: a Pál utcai fiúkét. Molnár Ferenc 1906-ban írta meg a regényt a fiúkról, akik hiába harcolnak, mert a végén mindannyian veszítenek. A történet azonban nem ért véget a 254. oldalon, hiszen azóta jó néhány izgalmas tény derült ki az íróról, a regényről és annak utóéletéről.
Nemecsek nem halt meg gyerekként
Ha olvastad a regényt vagy láttad a színdarabot, egész biztosan megkönnyezted Nemecsek halálát. Jó hír, hogy ez csupán az írói fantázia műve. A közlegényt Molnár Ferenc egy gyerekkori barátjáról, Feiks Jenőről mintázta – tudtuk meg a Füvészkert szakvezetésén –, akivel a Lónyai utcai Református Gimnáziumba jártak, és már gyerekként is színházi darabokat találtak ki együtt. Később Feiks festőművész és karikaturista lett, és bár az évek térben elsodorták őket egymástól – többször éltek más-más országban –, a barátságuk Jenő haláláig megmaradt.
Szobrot kaptak a szereplők
A regény megjelenésének századik évfordulóján a mű néhány szereplője szobrot kapott a budapesti Práter utcában. Szanyi Péter alkotása azt a jelenetet idézi fel, amikor Nemecsekék a Múzeumkertben golyóznak, a két Pásztor – akik nevüket Molnár gyerekkori barátjáról, Pásztor Árpádról kapták –, készül lecsapni rájuk. Az Einstand című szoborcsoportot a Práter utca 11-es szám, a Szent Benedek Gimnázium és Technikum előtt nézheted meg.
Híres ember is volt az örökösök között
Amikor az író örököseiről van szó, minden esetben felmerül egy ismert név is. Molnár Ferenc unokája ugyanis nem volt más, mint a híres rendező, Horváth Ádám. Többek között onnan is ismerheted, hogy ő rendezte a Szomszédok című teleregényt, és az ő felesége volt mindenki tyúkanyója, Etus, azaz Csűrös Karola.
Nemecsek mintha egy kád vízben fürödne
Ha láttad a regényből készült zenés játékot a Vígszínházban, biztosan nagyon sajnáltad a Nemecseket alakító színészt, akit – a történethez hűen – valóban megfürdetnek a színpadba süllyesztett medencében. A színházi kulisszajárás vezetője azonban megnyugtatott mindenkit: az előadás előtt forró vízzel töltik fel a mélyedést, hogy mire elérkeznek a jelenethez, már kellemes langymeleg víz fogadja a színészt. A történet szerint volt olyan Nemecsek, aki egyenesen fájlalta, hogy ki kell jönnie, mert olyan volt, mintha kellemes ülőfürdőt vett volna.
Ne keresd a tavat!
Akik ismerik a történetet, azok a Füvészkertben sétálva biztosan felteszik a kérdést, hogy hol van a tó, amiben Nemecseket megfürdették. Sokan a Japánkert tavára tippelnek, de nem ez a helyes válasz. A botanikus kert eredetileg háromszor akkora volt, mint a jelenleg, és bizony a regénybeli tó is áldozatául esett a klinikák terjeszkedésének; valószínűleg ott lehetett, ahol ma az urológia épülete áll. Nemecseket azonban itt is megtalálhatod; lassan négy éve már, hogy Zsigó András keramikusművész alkotását elhelyezték itt, közvetlenül az amazonasi tündérrózsák szomszédságában, amelynek levele vígan fenntart a víz színén egy kisiskolás gyereket.
Nem csak Magyarországon kötelező olvasmány
A legfrissebb információk szerint Molnár Ferenc regényét 40 nyelvre fordították le, kötelező olvasmány Olaszországban és Brazíliában, de a lengyel és a japán iskolások is ismerik. Óriási brazil sikerét többek között annak is köszönheti, hogy az oda emigrált műfordító, Rónai Pál fordította le.
Perre ment az ál-Nemecsek
1962 novemberében egy papucskészítő, Jezsek-Józsika Ferenc A Pál utcai fiúkat dedikálta. Tette ezt azért, mert azt állította magáról, hogy ő az igazi Nemecsek Ernő. Alig egy hónappal később Hollós Korvin Lajos újságíró glosszájában azt írta, hogy Jezsek ál-Nemecsek, aki annak köszönheti, hogy lakáshoz jutott, hogy a Pál utcai fiúk egyikének adta ki magát. A cikk miatt a papucskészítő pert indított személyiségi jogai megsértése miatt, amely olyan nagy érdeklődésre tartott számot, hogy belépőjegyet szedtek a bíróságon. A tanúk között ott volt Molnár Ferenc húga, Erzsébet is. Végül a következő év áprilisában a bíró elutasította Jezsek kérelmét, mert nem látta bizonyítottnak, hogy valóban róla mintázta a regény hősét az író.
Molnár akkor írta a regényt, amikor első felesége elhagyta
Az író kétségkívül kapós férfinak bizonyult, első felesége, Vészi Margit újságíró, festőművész karikaturista a korabeli művészvilág kedvence volt, sőt, Molnárral egy időben Ady Endre is udvarolt neki. Végül Vészi Molnár Ferencnek mondott igent, de a szerelem nem bizonyult tartósnak. A férj többször emelt kezet a feleségére, aki el is költözött tőle; ebben az időben írta a Pál utcai fiúkat, majd a Liliomot, amellyel egy időre visszahódította Vészi Margitot. Miután végleg elváltak útjaik, második felesége Fedák Sári lett, majd következett kora szintén ünnepelt sztárja, Darvas Lili, akivel New Yorkban éltek házasságban, de egymásnak nagyfokú szabadságot adva.
(Címlapfotó: Fortepan/Bojár Sándor)
