Egy véletlennek köszönhető, ám annál jelentősebb felfedezés borzolta fel a hazai könyv- és művelődéstörténet iránt érdeklődők kedélyeit. Egy XII. századi, latin nyelvű kódextöredéket találtak egy 19. századi könyv kötésében Budapesten. Az értékes pergamencsíkok egy sérült kötet gerincéből kerültek elő, amelyet egyetemi könyvtári állományellenőrzés során vizsgáltak.
A felfedezés jelentős új adatokkal szolgál a középkori kéziratok utóéletéről. Az ELTE Bölcsésztudományi Kara osztotta meg a hírt.
Egy sérülésnek köszönhető a könyvtári kincs felfedezése
A felfedezést Leitgéb Mária, az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Doktori Programjának doktorandusza tette, aki egyben a BME Építészmérnöki Kar tanszéki könyvtárának munkatársa.
Leitgéb Mária kutatásai során egy 19. századi, sérült kötet vizsgálata közben bukkant rá öt, keskeny kódextöredék-csíkra, amelyeket egykor a könyvgerinc megerősítésére használtak fel.
Az érintett mű Martin Pierre Gauthier Genovát és környékét bemutató, kétkötetes építészeti albuma, amely 1818-ban jelent meg. A kötet gerincének leválása tette lehetővé, hogy a kötés belsejéből előkerüljenek a jóval korábbi, 12. századi eredetű pergamentöredékek.
A fragmentumokat több szakember is megvizsgálta, köztük az ELTE és a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársai. A kutatások alapján a latin nyelvű szöveg Aurelius Ambrosius, vagyis Szent Ambrus Lukács evangéliumához írt magyarázatainak részleteit őrzi.
A könyv magyarországi útja szintén figyelemre méltó
A 19. században feltehetően Wéber Antal tulajdonában volt a kötet, majd az 1880-as években került a Műegyetem állományába, Hauszmann Alajos tanszékére. Azóta is folyamatosan az egyetem jogutód intézményeinél található.
Ha tetszett ez a cikk, ajánljunk figyelmedbe egy másik könyvtárat is, amely hetedik emelete különleges titkot rejt.
























