A Kiss zenekar neve tényleg a Sátán szolgáira utal? Vagy a csókra? Vagy a nácikra?

Olvasási idő kb. 3 perc

Mindig azon töprengtél, honnét kaphatta a nevét a kedvenc zenekarod? Vajon tényleg a legfurcsább névválasztással lehet befutni? Milyen titokzatos sztorik bújnak meg egy-egy bandanév mögött? Sorozatunkban megtalálod a választ.

A ’70-es évek egyik legnépszerűbb amerikai rockzenekara, a Kiss inkább teátrális előadásmódjával, látványos, már-már cirkuszi show-elemeket felvonultató koncertjeivel és különleges jelmezeivel, mintsem hard rock sablonokra építő zenéjével vált a közönség kedvencévé és a konzervatívabb szülők rémálmává. De hogyan lett a banda neve „csók”, és tényleg valamilyen rejtett jelentés bújik meg a név mögött?

A zenekart 1972 vége felé alapította New Yorkban Paul Stanley (ének-gitár) és Gene Simmons (ének-basszusgitár), akik korábban már több bandában megfordultak együtt. Hozzájuk csatlakozott – apróhirdetés révén – a híres dzsesszdobos, Gene Krupa tanítványa, Peter Criss, majd miután a trió rájött, hogy érdemes lenne egy szólógitárost is bevenni, a szintén apróhirdetéssel toborzott Ace Frehley egészítette ki a formációt. A négyes 1973 januárjában adta első koncertjét (mindössze három néző előtt), ekkoriban vették fel a Kiss nevet is. Az első néhány lemez még nem keltett feltűnést, az 1975-ös Alive című koncertalbum azonban hirtelen országos ismeretséget hozott a zenekar számára – nem véletlen, hiszen a Kisst nem a zenéjük, hanem az előadásmódjuk különböztette meg igazán a pályatársaktól.

A banda a kezdetektől a látványos külsőségek híve volt, és ebben minden addig látottat felülmúltak: a tagok festett arccal, különleges jelmezekben, húszcentis holdjáró csizmában léptek színpadra, mindannyian egy-egy karakter bőrébe bújtak – Stanley volt Starchild, vagyis Csillaggyermek, Simmons a vad, delejező Démon, Frehley Spaceman, az űrhajósfigura, Criss pedig a macskára emlékeztető Cat-man. A koncerteken különleges pirotechnikai elemeket vonultattak fel, a gitárokból tűzijátékot lőttek, Simmons (mű)vért köpött, a dobszett 12 méter magasra felemelkedett a levegőbe. Mivel a zenekar rajongótábora elsősorban a tizenéves vagy még fiatalabb korosztályból került ki, hamar az önjelölt erkölcscsőszök, keresztény-konzervatív szülők céltáblájává vált, akik az ifjúság megrontásával vádolták őket.

A Sátán szolgálatában? Ace Frehley, Peter Criss, Paul Stanley és Gene Simmons (1975).
Fotó: Michael Ochs Archives / Getty Images Hungary

Így alakultak ki azok a mendemondák, miszerint a Kiss valójában a Gonoszt szolgálja, a név pedig a Knights In Satan’s Service (Lovagok a Sátán szolgálatában) vagy a Kids In Satan’s Service (Kölykök a Sátán szolgálatában) rövidítése – természetesen teljesen alaptalanul. Egy másik, főleg hazánkban közkeletű teória szerint a név az izraeli születésű, magyar származású Gene Simmons édesanyja, Klein Flóra vezetéknevének magyarosított alakja, a Kiss nyomán született – azonban ez is teljesen légből kapott.

A név valójában Peter Criss ötlete volt, aki korábban egy Lips (Ajkak) nevű bandában játszott, és úgy gondolta, egyenes ági folytatása lenne az Ajkaknak a Csók, vagyis a Kiss. A rövid, frappáns és könnyen megjegyezhető bandanév rögtön elnyerte a többiek tetszését, és megragadt. (Bár az is felröppent, hogy a dobos egy autó hátsó ülésén, a zsúfolt forgalom közepette javasolta a nevet társainak, és az is lehet, valójában nem Kiss, hanem a saját neve, Criss hangzott el a szájából.) Egy másik változat szerint Stanley találta ki a Kiss nevet, miután Criss említette neki korábbi bandája elnevezését. A banda logója szintén ellenérzést keltett többekben, a Frehley által tervezett stilizált KISS felirat utolsó két betűjét ugyanis a náci SS-szimbólumra emlékeztetőnek vélték – emiatt Németországban mind a koncerteken, mind az ott kiadott lemezeken egy alternatív logót kényszerült használni a zenekar.

Ugyan a Kiss népszerűsége a ’70-es évek végén zuhanni kezdett, a banda (több tagcserével – a két alapító, Stanley és Simmons maradtak állandóak) azóta is aktív maradt, világszerte 120 millió albumot adtak el, összesen harminc aranylemezt produkáltak, és ezzel a legtöbb aranylemezzel rendelkező amerikai zenekarnak számítanak. Magyarországon tavaly nyáron adtak volna koncertet – búcsúturné keretében – az arénában, de ez a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Hazai vonatkozásként érdemes megemlíteni a Kiss Forever Band névre hallgató, negyedszázada aktív magyar tribute-bandát, amely világviszonylatban is az egyik legkiválóbb Kiss emlékzenekarnak számít.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ilyen károkat okozhat, ha marad a védett üzemanyagár

Közgazdászok nyílt levélben kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert a védett üzemanyagár kivezetésére. Szerintük az árstop nemcsak torzítja a fogyasztást, hanem ellátási gondokat, és későbbi drágulást is okozhat.

Testem

Hepatitis A-járvány Magyarországon: így terjed a súlyosan fertőző betegség

Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúhadházon Hepatitis A-járvány tört ki, ami miatt az önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal azonnali óvintézkedéseket hozott. A fertőzés felbukkanása azért ad okot aggodalomra, mivel a vírus nem megfelelő higiéniás körülmények között, közösségekben rendkívül gyorsan képes terjedni.

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.