Ezek a kastélyok a legfélelmetesebbek a világon: itt a szomszédban is van egy borzongató hely

Olvasási idő kb. 3 perc

Regények és filmek ihletői ezek az épületek, és valljuk meg, olykor hátborzongató történetek keringenek róluk a köztudatban. Hogy mennyi az igazságtartalmuk, azt nem tisztünk eldönteni, de hoztunk néhány izgalmas és ijesztő szellemsztorit a múltból.

Nem kell messzire mennünk, hogy kísértetjárta kastélyt találjunk, Csehországban és Ausztriában is vannak helyek, amelyeknek rémisztő az atmoszférája. Persze akadnak, akiket kifejezetten ez vonz. De lássuk, mi ennek az oka.

A pokol kapuja

A Prágától hozzávetőleg 100 km-re lévő Houska-kastélyt a 13. században építették, ám vannak furcsaságai az épületnek: az ablakok közül sok nem is igazi a homlokzaton, nincsen konyha, a víz sincs bevezetve – azóta sem –, és gyakorlatilag a semmi közepén áll: egyetlen kereskedelmi útvonal sincs a közelében, és még ma is nehezen megközelíthető. A második világháború során a német Wehrmacht foglalta el, és egyesek azt állítják, emberkísérleteket is végeztek itt, de erre nincs bizonyíték.

A cseh Houska-kastély
Fotó: Wikimedia Commons

A legenda szerint, bár hegytetőre épült, van a kastélyalatt egy hatalmas, feneketlen lyuk, a pokol kapuja. A közelben lévő falu lakói szerint ugyanis az éjszaka leple alatt mindenféle szárnyas, félig ember, félig állat szörnyek másztak ki belőle, és ragadták el a falu lakóit. Egy másik történet szerint megkegyelmeztek azoknak a halálraítélteknek, akik lemerészkedtek a lyukba (és visszatértek onnan élve). 

Az egyik férfi, akit leengedtek, néhány perc elteltével félelmében kiabálni kezdett, és amikor kihúzták, legalább harminc évvel öregebbnek tűnt.

A kastély egyébként ma is látogatható, ha valaki odamerészkedne, egy család kb. 8300 forintnyi cseh koronáért mehet be, a kutyáknak is van belépő, mintegy 640 forint. (A pokol feláras.)

A boszorkányperek kastélya

Moosham kastélya egy római kori erőd romjaira épült a 12. században; Unternbergben, a salzburgi régióban található, vagyis ha egy kis borzongásra vágyunk, néhány óra alatt odaérhetünk. 

A boszorkányperek és a válogatott borzalmak miatt hírhedtté vált kastély legrémisztőbb időszaka minden kétséget kizáróan a 17. század vége, amikor 139 embert végeztek ki itt, a legtöbbjük férfi volt. Egy feketemágiát űző varázslót akartak elfogni, Jacklt, ám a hatóságok nem jártak sikerrel, viszont a „bandájába” tartozó, főként hajléktalan utcagyerekeket halálra gyötörték, hogy kiszedjék belőlük a szükséges információt. A legfiatalabb, aki a kastélyban lelte halálát, még kisfiú volt, mindössze 10 éves. 

A Véres kápolna története

Már repülőre kell szállnunk, hogy eljussunk az ír Leap-kastélyba, ahol ha a falak beszélni tudnának, abból horrorfilm-forgatókönyvet lehetne írni…A vár az O’Carroll klán tulajdonában állt, akik egyébként arról voltak híresek, hogy előszeretettel mérgezték meg vacsoravendégeiket. Történt egyszer, hogy az egyik hataloméhes klántag kardot döfött a testvérébe, aki történetesen éppen misét tartott a kastély egyik termében, innen ered a Véres kápolna elnevezés, és a legenda szerint a pap lelke még mindig kísért a kastélyban. 

Az írországi Leap-kastély
Fotó: Wikimedia Commons

A másik elképesztő történet későbbre, a 20. század elejére datálható: amikor a Véres kápolnát fel akarták újítani, egy titkos börtönt találtak alatta, amely tele volt csontvázakkal. Három szekeret töltöttek meg az emberi maradványokkal. A börtön úgy volt kialakítva, hogy a rabok egy csapóajtón keresztül egy verembe érkeztek, ahol gyakorlatilag fából készült, hegyes karók várták őket, miközben a klán tagjai vígan mulatoztak.

Sokan ezt az írországi kastélyt tartják a legborzongatóbbnak, bár a címre még jelentkeznének mások is, például a dániai Voergaard- vagy a japán Himedzsi-kastély. A magyarországi kínálatból ki lehet emelni a balatonedericsi fekete kastélyt, mellyel ebben az írásunkban foglalkoztunk.

Ha kíváncsi vagy, mi lehet egy titkos ajtó mögött, amit nemrégiben tártak fel, olvasd el a cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?