A betűzőszú terjedése komoly gondokat okoz az erdőgazdálkodásban. Korábban az egészséges fák tudtak védekezni ellene, mostanra azonban valami megváltozott.
Hetven év alatt több mint 173 ezer esetben érte komoly káros behatás az európai erdőket egy 34 országot érintő átfogó kutatás szerint, a valóságban pedig ennél is magasabb lehet a károkozások száma – írja az Agrárszektor. Ezeknek az eseteknek a 46 százalékát szélviharok, 24 százalékát az erdőtüzek okozták.
A károk egy része természetes folyamatok eredményeképp megy végbe, az elhalt fák kulcsfontosságú szereplői a tápanyagkörforgásnak, odvaik és üregeik pedig számos rovar-, madár- és emlősfaj számára jelenthetnek menedéket. Az elmúlt évtizedekben viszont nagyon megszaporodtak az erdők egészségét veszélyeztető esetek, mindez aggályokat vetett fel az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak folyamatos és fenntartható biztosítása kapcsán. A fapusztulások az erdők széntárolási potenciálját csökkentik, illetve az éghajlatváltozás hatását mérséklő képességét is rontják.
Kártevők végeznek rengeteg fával
Az egyik legnagyobb nehézséget a betűzőszú terjedése okozza. Ez a rovar a lucfenyő legsúlyosabb állati kártevőjének számít Európában és a tengerentúlon.
Korábban úgy vélték, csak a legyengült, beteg fákat képes elpusztítani a kártevő, mivel az egészséges fenyő kérge alatti gyantaréteg végez a szúval. Mostanra azonban már a teljesen ép példányokat is sikerrel támadják az apró rovarok.
Ha a lucfenyőket elpusztította, más fenyőfajokon is megjelenik. A teljesen egészséges fákkal is képes végezni néhány hónapon belül.
A betűzőszú nagyjából 0,4-0,6 centiméter hosszú, kis termetű, hengeres testű, fényes fekete színű bogár, barnás szőrzettel, rövid csápokkal. Közép-Európában hét faja is megtalálható. A fa kérge alatt rágja végig a háncsréteget és jellegzetes, ágszerű mintázatot hoz létre. Elpusztítja a szállítószöveteket, ami a fa pusztulásához vezet.
