Tényleg önként vállalták a halált a japán kamikazepilóták?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A második világháborúban a japánok legkegyetlenebb és legmegdöbbentőbb harci taktikájának számított a kamikaze, vagyis az ellenséges hajókba belerepülő öngyilkos pilóták bevetése, akik a legenda szerint önként vállalták a halált országuk és császáruk nevében. De vajon a kamikazepilóták tényleg saját döntésükből mentek a halálba?

Sokkal kevésbé volt sikeres taktika, mint gondolnánk

A kamikaze kifejezés szó szerint „isteni szelet” jelent, de valójában arra a két trópusi viharra utal, melyek a 13. században segítettek elpusztítani a Japánra támadó mongol hordákat; a császári japán hadsereg 1943-ban hozta létre az „isteni szél különleges támadóegységek” elnevezésű alakulatot, azzal a céllal, hogy csapást mérjen az addigra jelentős előnybe került nyugati szövetségesek hajóira. A japánok soraiban már korábban is előfordultak katonák – gyalogosok és pilóták egyaránt –, akik úgy döntöttek, feláldozzák saját életüket, hogy magukkal vigyék az ellenséget is a halálba, ennek ihletésére találta ki Kurosime Kamito altengernagy a rendszeresített öngyilkos merénylők ötletét.

Japán <i>kamikaze</i>pilóták bevetés előtt
Fotó: Pictures from History / Getty Images Hungary

Az első kamikazeakcióra 1944. október 25-én került sor a Fülöp-szigeteknél, a Leyte-öbölért vívott tengeri csatában, ahol egy öngyilkos pilóta sikeresen felrobbantotta az amerikai St. Lo repülőgép-anyahajó lőszerraktárát, és elsüllyesztette az ellenséget; ugyan a japánok elvesztették magát a csatát, a kamikazék jó ötletnek bizonyultak – írja Hahner Péter történész. A hadsereg ezt követően saját felszerelést fejlesztett ki a kamikazepilóták számára, köztük az óka („cseresznyevirág”) névre hallgató, egyszer felhasználható és leszállásra képtelen vitorlázórepülőt, melyet másfél tonna robbanóanyaggal felszerelve küldtek az ellenségre.

A világháború utolsó tíz hónapjában a hivatásos jelentések szerint kb. 3800 kamikazepilóta áldozta fel az életét, és mintegy 7000 ellenséges tengerésszel sikerült végezniük, azonban a kamikazetámadások jóval kevésbé voltak sikeresek, mint a japánok várták volna, és ahogy az utókor gondolná: összesen csak a támadások 19 százalékában sikerült véghez vinni a tervet, vagyis az ellenséges hajó elsüllyesztését. Az amerikaiak idővel sikeresen kiismerték a japánok öngyilkos taktikáját, és egyre eredményesebben vették fel a harcot a kamikazék ellen, miközben a japánok egyre képzetlenebb és ügyetlenebb pilótákat és pontatlanabb gépeket voltak kénytelenek bevetni.

Súlyosan megbüntették őket, ha nem vállalták az „öngyilkos” küldetést

De vajon tényleg önként vállalták a halált a kamikazepilóták? A japán háborús propaganda előszeretettel dicsőítette azokat a hősies hazafiakat, akik önszántukból mennek a halálba, és büszkén kötik fel a homlokukra a vörös napkoronggal díszített fehér kendőt, társaik ünnepélyes szertartással, tisztelegve kísérték őket utolsó útjukra, és egy pohár szakéval búcsúztatták őket felszálláskor. Utolsó üzenetüket megőrizték az utókor számára, és gyakran fényképpel is emlékeztek a hősökről. A valóságban azonban – a szemtanúk visszaemlékezése szerint – a kamikazepilótákat gyakran önkényesen jelölték ki a parancsnokok, és nem sok beleszólásuk volt a sorsukba.

A USS Bunker Hill amerikai hadihajó <i>kamikaze</i>támadás alatt Okinava szigeténél
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

A program kezdetén valóban akadtak önként jelentkezők, ezek többsége azonban nem hazafias indíttatásból, hanem azért vállalta az öngyilkos küldetést, mert rendkívül kicsinek tartotta túlélési esélyeit a háborúban, és inkább a dicsőséges, családja számára büszkeséget hozó halált választotta a mindennapos szenvedés helyett. A háború utolsó hónapjaiban azonban már a tisztek választották ki a kamikazeakciók résztvevőit, és megtiltották számukra az ellenkezést: aki megpróbált visszakozni az „öngyilkos” küldetéstől, azt gyakran brutálisan megverték és megalázták.

A pilóták családjuknak írt búcsúleveleit a legtöbb esetben cenzúrázták, kihúzták belőlük a rossz körülményekre való panaszkodást, és úgy állították be, mintha önként vállalt, hazafias áldozatot hoznának – részben ezért is élt nagyon sokáig a kamikazepilóták legendája a japán és a nemzetközi köztudatban.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat,  amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.