Tényleg önként vállalták a halált a japán kamikazepilóták?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A második világháborúban a japánok legkegyetlenebb és legmegdöbbentőbb harci taktikájának számított a kamikaze, vagyis az ellenséges hajókba belerepülő öngyilkos pilóták bevetése, akik a legenda szerint önként vállalták a halált országuk és császáruk nevében. De vajon a kamikazepilóták tényleg saját döntésükből mentek a halálba?

Sokkal kevésbé volt sikeres taktika, mint gondolnánk

A kamikaze kifejezés szó szerint „isteni szelet” jelent, de valójában arra a két trópusi viharra utal, melyek a 13. században segítettek elpusztítani a Japánra támadó mongol hordákat; a császári japán hadsereg 1943-ban hozta létre az „isteni szél különleges támadóegységek” elnevezésű alakulatot, azzal a céllal, hogy csapást mérjen az addigra jelentős előnybe került nyugati szövetségesek hajóira. A japánok soraiban már korábban is előfordultak katonák – gyalogosok és pilóták egyaránt –, akik úgy döntöttek, feláldozzák saját életüket, hogy magukkal vigyék az ellenséget is a halálba, ennek ihletésére találta ki Kurosime Kamito altengernagy a rendszeresített öngyilkos merénylők ötletét.

Japán <i>kamikaze</i>pilóták bevetés előtt
Fotó: Pictures from History / Getty Images Hungary

Az első kamikazeakcióra 1944. október 25-én került sor a Fülöp-szigeteknél, a Leyte-öbölért vívott tengeri csatában, ahol egy öngyilkos pilóta sikeresen felrobbantotta az amerikai St. Lo repülőgép-anyahajó lőszerraktárát, és elsüllyesztette az ellenséget; ugyan a japánok elvesztették magát a csatát, a kamikazék jó ötletnek bizonyultak – írja Hahner Péter történész. A hadsereg ezt követően saját felszerelést fejlesztett ki a kamikazepilóták számára, köztük az óka („cseresznyevirág”) névre hallgató, egyszer felhasználható és leszállásra képtelen vitorlázórepülőt, melyet másfél tonna robbanóanyaggal felszerelve küldtek az ellenségre.

A világháború utolsó tíz hónapjában a hivatásos jelentések szerint kb. 3800 kamikazepilóta áldozta fel az életét, és mintegy 7000 ellenséges tengerésszel sikerült végezniük, azonban a kamikazetámadások jóval kevésbé voltak sikeresek, mint a japánok várták volna, és ahogy az utókor gondolná: összesen csak a támadások 19 százalékában sikerült véghez vinni a tervet, vagyis az ellenséges hajó elsüllyesztését. Az amerikaiak idővel sikeresen kiismerték a japánok öngyilkos taktikáját, és egyre eredményesebben vették fel a harcot a kamikazék ellen, miközben a japánok egyre képzetlenebb és ügyetlenebb pilótákat és pontatlanabb gépeket voltak kénytelenek bevetni.

Súlyosan megbüntették őket, ha nem vállalták az „öngyilkos” küldetést

De vajon tényleg önként vállalták a halált a kamikazepilóták? A japán háborús propaganda előszeretettel dicsőítette azokat a hősies hazafiakat, akik önszántukból mennek a halálba, és büszkén kötik fel a homlokukra a vörös napkoronggal díszített fehér kendőt, társaik ünnepélyes szertartással, tisztelegve kísérték őket utolsó útjukra, és egy pohár szakéval búcsúztatták őket felszálláskor. Utolsó üzenetüket megőrizték az utókor számára, és gyakran fényképpel is emlékeztek a hősökről. A valóságban azonban – a szemtanúk visszaemlékezése szerint – a kamikazepilótákat gyakran önkényesen jelölték ki a parancsnokok, és nem sok beleszólásuk volt a sorsukba.

A USS Bunker Hill amerikai hadihajó <i>kamikaze</i>támadás alatt Okinava szigeténél
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

A program kezdetén valóban akadtak önként jelentkezők, ezek többsége azonban nem hazafias indíttatásból, hanem azért vállalta az öngyilkos küldetést, mert rendkívül kicsinek tartotta túlélési esélyeit a háborúban, és inkább a dicsőséges, családja számára büszkeséget hozó halált választotta a mindennapos szenvedés helyett. A háború utolsó hónapjaiban azonban már a tisztek választották ki a kamikazeakciók résztvevőit, és megtiltották számukra az ellenkezést: aki megpróbált visszakozni az „öngyilkos” küldetéstől, azt gyakran brutálisan megverték és megalázták.

A pilóták családjuknak írt búcsúleveleit a legtöbb esetben cenzúrázták, kihúzták belőlük a rossz körülményekre való panaszkodást, és úgy állították be, mintha önként vállalt, hazafias áldozatot hoznának – részben ezért is élt nagyon sokáig a kamikazepilóták legendája a japán és a nemzetközi köztudatban.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat,  amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.