Az írói és költői hagyatékok egy részét Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Ellátogattunk a múzeum kézirattárába, ahol közvetlen közelről láthattunk néhány irodalmi ritkaságot – ezeket most videón is megmutatjuk.
Az írói hagyatékok sorsa időnként igencsak különös. Molnár Ferenc egyik regénye, az Útitárs a száműzetésben elveszettnek hitt kéziratát például Amerikában, egy antikváriumban látta meg az egyik leszármazott. De nemcsak regény- vagy verskéziratok kerülnek a múzeumba: a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi többek között Csáth Géza naplóit, Ady és Léda levelezésének egy részét, vagy akár személyi dokumentumokat is: Nagy László írószövetségi igazolványa és leckekönyve szintén a gyűjtemény részét képezi.
A Petőfi Társaságtól a Petőfi Irodalmi Múzeumig
Már a 20. század elejétől, 1909-től kezdve érkeztek értékes kéziratok a gyűjteménybe. Ekkoriban az úgynevezett Petőfi Ház fogadta a dokumentumokat:
például a Nemzeti dal eredeti verskéziratát, amely az a példány, amiből Landerer és Heckenast 1848. március 15-én több ezer röplapot nyomtatott.
A Petőfi Ház alapítója a Petőfi-kultusz ápolására 1876-ban szerveződött Petőfi Társaság volt, amely 1888 és 1895 között összegyűjtötte a fellelhető Petőfi-kéziratokat. Jókai Mór halála után megvásárolták az író Bajza utcai házát, ahol jelentős Jókai-emlékek (kéziratok, relikviák) is maradtak.
A 20. században ezt gazdagította az Ady Endre- és a József Attila-gyűjtemény.
1979-től Móricz-alapgyűjteménnyel is rendelkezik a múzeum.
Ady barátja alapította
A Petőfi Irodalmi Múzeumot 1954-ben alapította Ady hajdani párizsi barátja, Bölöni György. (Róla itt írtunk bővebben.) A Kézirattár mint önálló gyűjtemény 1970-ben jött létre, és több mint kétmilliós állománya a mai napig gyarapszik: ide kerül számos határon inneni és túli író és költő hagyatéka.
Ha kíváncsi vagy arra is, milyen titkokat rejt a múzeum időszaki Jókai-kiállítása, ezt a videós cikkünket ajánljuk.
